Nemcsak a nyugdíjakkal van itt baj, hanem a nyugdíj előtt állók fizetésével is
Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Ez nálunk az utóbbi időben erősen romlott, mert a nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Csakhogy pont Magyarországon ez a mutató torzít. A helyzet vajon jobb, mint amilyennek látszik, vagy rosszabb?
 |
| Faszobrász (fotó: Pixabay) |
Aki sokat olvas nyugdíjakról, hamar belefut a “helyettesítési rátának” nevezett mutatóba. Ez azt hivatott jelezni, hogy a nyugdíjas hány százalékát kapja a nyugdíj előtt álló dolgozók – az ötvenes éveikben járók – bérének. Ez az érték 2016-ban még 67 százalék volt a KSH szerint, majd csökkent. Mert bár a nyugdíjakat is jelentősen, az infláció feletti mértékben emelték, a bérek ennél is sokkal jobban megugrottak.
A bérek két számjegyű emelkedést is tudtak produkálni mostanában év/év alapon, így 2018-ban már csak 59 százalék volt ez a mutató az Eurostatnál és 56,1 százalék az OECD szerint. Az azóta eltelt újabb majdnem egy évben pedig valószínűleg tovább süllyedt. (Első ábra.)
Ám ezzel van egy elég nagy probléma – ezek a számok a bruttó bérre és a bruttó nyugdíjra vonatkoznak. Márpedig a magyar nyugdíj adómentes, míg sok országban kell adózni utána. (Bár sok helyütt, mint Németországban van egy adómentes határ, ami nem is olyan alacsony.) Így Magyarországon nincs sok értelme azt a mutatót használni, ahol a bruttó bérekkel számolnak, inkább a nettóval kellene. Nettót a nettóhoz hasonlítani.
A nyugdíj-középmezőnyből az élre jutunk?
Ilyen adatsort az OECD-nél, a gazdaságilag legfejlettebb országok szervezeténél találtunk. Ott van bruttó és nettó számítás is. A bruttó szerint Magyarországon a “helyettesítési ráta” 56,1 százalék volt, ezzel az OECD középmezőnyében helyezkedett el. (Második ábra.)
 |
| A nyugdíjak bruttó helyettesítési rátája (bruttó nyugdíj/bruttó bér), OECD, férfiak |
A nettó szerint viszont 84,3 százaléka a nyugdíj a nettó bérnek az országban, ezzel már sokkal kedvezőbb helyzetben vagyunk. Ha nem is teljesen az élvonalban, de a kilencedik helyen az ötvenből. (A férfiaknál. A nőknél csak a 12. helyen.) Megelőztük Hollandiát, és nem sokkal maradunk el Portugáliától, sőt Ausztriától sem. A magyar nyugdíj úgy látszik, nagyon magas a nettó bérhez képest. (Harmadik ábra.)
 |
| A nyugdíjak nettó helyettesítési rátája (nettó nyugdíj/nettó bér), OECD, férfiak |
Nem az egyik magas, hanem a másik alacsony
Ez szépen hangzik. De hogyan is lehetnénk már Hollandia vagy Ausztria szintjén nyugdíjak terén? – merül fel a kétely, jogosan. Valójában nem vagyunk. Csak olyan szempontból, hogy a nyugdíjasok nem kapnak sokkal kevesebbet, mint az ötvenes éveikben járó dolgozók. De ez azt is jelentheti, hogy az ötvenesek kapnak siralmasan keveset.
A KSH megfogalmazásában:
A mutatót a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként határozták meg, amelybe nem tartoznak bele az egyéb társadalmi juttatások.
Ugyanis a magyar átlagos bruttó bér az országban 2018 végén 329 900 forint volt a KSH szerint, a nettó 219 400. Az öregségi nyugdíjasok átlagos ellátása pedig 129 637 forint. Ez csak 39 százaléka a bruttó átlagbérnek és 59 százaléka a nettónak. A két szám nagyon más, sokkal alacsonyabb, mint amit az említett helyettesítési ráták mondanak.
Szegény ötvenesek
Ennek az lehet a fő oka, hogy a mutatók számításánál nem az összes dolgozó átlagához, hanem az ötvenesek keresetéhez viszonyítanak. Ők pedig kevesebbet keresnek az átlagbérhez képest is. Vagyis az ominózus mutató valójában nem azt mutatja, hogy a hazai nyugdíjak magasak, hanem azt, hogy az 50-59 évesek bére nagy átlagban alacsony. (Ezen kívül jelentős különbséget okozhat az is, hogy a magyar medián bér rendszerint alacsonyabb, mint az átlagbér.)
Az átlagos nyugdíj nem sokkal haladja meg a létminimumot vagy az úgynevezett társadalmi minimumot. A KSH egyik adatsora szerint a jó megélhetési szinthez a megkérdezett lakosság havi 168 700 forintot tartott elegendőnek 2018-ban. Ez 30 százalékkal több az átlagnyugdíjnál.
Eközben visszaszámolva az átlagos nyugdíjból az említett nettó helyettesítési ráta segítségével, az ötvenesek nettó (medián) bére is csak 160 ezer forint körül lehetett tavaly (129 600/0,81). Jóval alacsonyabb a hivatalos 219 400 forintos nettó átlagbérnél. Nemcsak a magyar nyugdíjasok helyzete rossz tehát, hanem a nyugdíj előtt álló korosztályé is.
Az osztrák szint harmada felett kicsivel
A magyar nyugdíjak alacsony szintje derül ki egyébként más adatokból is. Például abból, amikor a nyugdíjak értékét PPP alapon (vásárlóerő-paritáson) vizsgálják. Ez kiküszöböli az árszínvonal különbségét az egyes országokban. Megmutatja, mennyi árut tud venni egy magyar az átlagos nyugdíjból például egy német vagy osztrák nyugdíjashoz képest.
Keveset. A magyar nyugdíjak vásárlóereje a román és a szlovák között van, a lista végéhez közel. A németnek kicsit kevesebb, mint a fele, az osztráknak pedig alig több, mint a harmada. (Erről itt írtunk nemrég.)
A bérlemaradás még mindig nagy
De a sok emelkedés ellenére a teljes lakosság átlagbére sem túl magas. Vásárlóereje durván fele a nyugat-európai szintnek. A magyar bruttó bérek 2018-ban PPP-alapon (avagy egységes árszintre átszámolva) az OECD szerint 29 474 dollárt értek, a német 66 521-et, az osztrák 59 934-et. A cseh bér nagyjából a magyarnak felel meg, a lengyel egy kicsit túl is tesz a hazain. A szlovák keresetek vásárlóértéke mintegy 20 százalékkal alacsonyabb volt az itteninél.
Hiába magas a helyettesítési ráta. A kis tortának a nagy százaléka is kicsi.
Táblázat lent: Bruttó átlagbérek az OECD-ben, vásárlóerő-paritáson
Címlapon
Utánajártunk: mit tesznek a multik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért?
A Microsoft januárban jelentette be, hogy 2030-ra, azaz tíz éven belül el fogja érni az úgynevezett karbonnegatív állapotot. Vagyis addig az időpontig a multinacionális vállalkozás a saját szén-dioxid-kibocsátását meghaladó mértékben fog olyan projekteket támogatni, amelyek révén több szén-dioxidot tudnak a légkörből kivonni, mint amennyit oda korábban juttattak. Megkérdeztük a legnagyobb hazai tőzsdei cégeket is, ők mit tesznek az egészségesebb, élhetőbb környezet érdekében.
További cikkek
-
Enyhébb ítéletek születtek a Buda-cash ügyében
A harmad-, negyed- és ötödrendű vádlottak büntetését csökkentették másodfokon. Tovább
-
Nagycsaládosok autóvásárlási programja: ráharaptak a lízingre
Tavaly decemberben napi átlagban 22 család igényelt lízingfinanszírozást az állami támogatással megvehető hétüléses autójára. Tovább
-
Kevesebb magyar megy Ausztriába az itthoni bérnövekedés miatt?
A magyar dolgozók száma megint eléggé megnőtt Ausztriában, miközben több más ország polgárai kevesebben lettek. Tovább
-
Könnyebben mondtak búcsút munkahelyüknek tavaly a magyarok
A jelentkezők száma közel tizedével emelkedett, a cégek automatizálási szándéka is magasabb fordulatszámra kapcsolt. Tovább
-
Ezeket a horvát városokat kedvelték leginkább a magyarok tavaly
Rekordot döntött a magyar turisták száma Horvátországban, megvan, mely városokat keresték fel legtöbben. Tovább
-
Átlag 18 százalékkal emelik a kormányhivatali dolgozók bérét
Emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók bérét, átlagosan 18 százalékkal. A cafeteria-rendszert is bevezetik. Tovább
-
1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat. Tovább
-
Kiszámoltuk, mennyivel drágább a nyugdíjasok élete
Többszörösen is előnytelen helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok és ma már nemcsak az alacsony mértékben emelkedő ellátások jelentik a problémát. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Jelentősen átrendeződtek a hazai befektetési alapok 2019-ben
A 2019 végén kezelt 6464 milliárd forintos vagyonuk 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Tovább
-
6,65 százalékos kamatot is lehet kapni állampapírral
Az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint az átlagos infláció tavaly 3,4 százalék lett, azok számára is érdekes lehet, akik Prémium Magyar Állampapírt – 2018-ig Prémium Magyar Államkötvényt – vásároltak, vagy most szeretnének abba befektetni, 3, illetve 5 éves lejáratra. Ezek ugyanis úgynevezett inflációkövető befektetési formák. Tovább
-
Messiék a Barcelonát pénzügyileg is az élre repítették
Ugyan a tavalyi idényben is megnyerte a spanyol bajnokság küzdelmeit az FC Barcelona, de a nemzetközi porondon már kevésbé volt átütő a Lionel Messi vezette társulat. Úgy tűnik azonban, ha a tradíciók és a sztárok erős értékesítési stratégiával kapnak hátszelet, akkor az is sokat tud dobni egy klub bevételein. Az FC Barcelona pedig az utóbbi időben sokat erősített ezen a területen. Tovább
-
Visa, Plaid, Revolut – Hatalmas felvásárlás a fintech ágazatban
Nem egészen két évvel ezelőtt a célpontot még csak 2,65 milliárd dollárra értékelték. Tovább
-
Tízezrek felejtik el igénybe venni az adókedvezményeket
Pedig az időben leadott nyilatkozatok nemcsak magasabb fizetést, hanem lényegesen kevesebb adminisztrációt is jelentenek - hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium. Tovább
-
Mit várnak 2020-ban a magyar lízingpiactól?
Bár a múlt évet újabb jelentős növekedéssel zárta a magyar újautó-piac, az idei évben megtorpanásra lehet számítani. Tovább
-
Különös jelenség – a magyar fürdők a legdrágábbak a fizetésekhez képest
A turisták verik fel az árakat? Vagy a bérek túl alacsonyak? Tovább
-
18 milliárd forint felett a nyugdíjasok felhasznált rezsiutalványainak értéke
Ez azt jelenti, hogy a kézbesített szelvények döntő többségét már felhasználták. Tovább
-
Szja-mentességet kaphatnak a háromgyerekes anyák is
Egyeztetés folyik az szja-mentesség kiterjesztéséről a háromgyermekes anyákra is a családvédelmi akcióterv folytatásaként. Tovább
-
Élesedett a támogatás a cukorbeteg gyerekeket nevelő családok számára
Komoly támogatást kapnak az ilyen betegséggel élő családok Tovább
-
Mától így változik az életünk
Január elsejével számtalan pénzügyi vonatkozású változás lép életbe. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
