|
| (Fotó: depositphotos.com) |
Magyarországon 2019 folyamán az ellátottak száma csökkent, ugyanakkor az ellátások reálértéke változatlan maradt. Minden ötödik ember öregségi nyugdíjas volt. Arányuk az összes ellátotton belül a fővárosban volt a legmagasabb, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb.
Az idős népesség csaknem egésze, a 64 év alattiaknak pedig mintegy 8 százaléka kapott 2019-ben ellátást. A nők átlagosan 61, a férfiak 64 évesen mennek öregségi nyugdíjba – foglalja össze kedden közzétett nyugdíj-jelentését a KSH.
Az ellátásokra fordított kiadások a GDP 8,9 százalékának feleltek meg az idén. Minden tizenegyedik megtermelt forint megy tehát nyugdíjra. “A magyar öregségi nyugdíj keresetpótló képessége nemzetközi összehasonlításban magasnak számít” – írják. Ezzel alighanem arra céloznak, hogy az úgynevezett helyettesítési ráta magas.
A grafikonon csak az öregségi nyugdíjakat ábrázoltuk, rokkantsági és egyéb ellátások nélkül. Egyes országok a GDP százalékában közel kétszer annyit fordítanak öregségi nyugdíjra, mint Magyarország.
Nincs más jövedelmük
A nyugdíjak az idősebb dolgozók fizetésének tehát nálunk viszonylag magas százalékát teszik ki, 2017-es adat szerint 64 százalékot. Ez az EU átlaga felett van ugyan, de annak fényében is értékelendő, hogy a fizetések itthon még mindig alacsonyak. (Így a kis fizetés nagy százaléka is lehet alacsony.)
Ráadásul Magyarországon sokaknak nincsen más jövedelmük, megtakarításuk, például jelentősebb pénztőkéjük vagy kiadható ingatlanuk. Nyugat-Európában viszont ez sokkal inkább gyakori. (Ez most a német alapnyugdíj megállapítása kapcsán kapott figyelmet, épp tegnap itt írtunk róla.)
Picit nőtt a reálnyugdíj
“Budapesten minden hatodik öregségi nyugdíjas 220 ezer forintnál nagyobb összegű ellátást kapott” – írta a KSH. Megemlítik, hogy 2018-ban 3,0 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, ami a nyugdíjas fogyasztóiár-index 2,7 százalékos emelkedése miatt a nyugdíjak reálértékét 0,3 százalékkal növelte. Emellett nyugdíjprémiumot, illetve az azzal megegyező összegű egyszeri juttatást fizettek ki.
|
| (KSH) |
Csak pár országban rosszabb a helyzet
Az EU-tagországok átlagos öregségi nyugdíjainak vásárlóerejét összehasonlítva a magyar ellátás az alsó harmadba tartozott 2016-ban – írták. “A három balti tagállamban, továbbá Bulgáriában, Romániában és Horvátországban volt alacsonyabb az öregségi nyugdíj vásárlóerő-paritáson kifejezett összege” – tárták fel őszintén.
A legrosszabb helyzetben a bolgárok voltak, ahol az átlagos ellátás 43 százalékkal maradt el a magyartól. A legtöbb árut és szolgáltatást az osztrák és a luxemburgi nyugdíjakból lehetett vásárolni, 2,6-szor annyit, mint a magyar összegből.
|
A magyar nyugdíjasok és a szegénység Úgy tűnik, hogy a magyar idősek helyzete alapvetően javult az elmúlt években, ám több olyan tényező is akad, amire mindenképpen érdemes figyelni. Az, hogy rengetegen ragadnak a szegénységi küszöb alatt, általánosságban a teljes magyar társadalomra jellemző, viszont a 65 éven felülieknek még az átlagosnál is nehezebb ezt a problémát legyőzni – írtuk nemrég az EU-statisztikák alapján. Magyarországon az uniós szint alatt van a nyugdíjasok jövedelmi szegénységi szintje – állította kedden Rétvári Bence államtitkár az MTI híre szerint. Az államtitkár úgy tudja, egy év alatt 12,8 százalékról 7,4 százalékra mérséklődött a nélkülözésnek kitett idős emberek aránya. |
