Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat
A német kormánykoalíció megegyezett a régóta vitatott alapnyugdíjról. A gordiuszi csomót úgy vágták át, hogy nem lesz ugyan rászorultsági vizsgálat, nem számít a vagyon, viszont vizsgálják a jövedelmet. Ez másfél millió embert érinthet. Mutatjuk, hol van még minimálnyugdíj vagy alapnyugdíj, és hol van a listán Magyarország.
A hétvégén a német kormánykoalíció megállapodott az úgynevezett alapnyugdíjról (Grundrente), amely a mintegy két évvel ezelőtt között koalíciós szerződésben is szerepelt, de eddig nem sikerült megvalósítani. Az alapnyugdíj azt jelenti, hogy akiknek megvan a 35 éves szolgálati idejük, de alacsony a nyugdíjuk, azok járandóságát kiegészítik, nagyjából az úgynevezett “Grundsicherung” (alapjuttatás, egyfajta minimális szociális ellátás vagy létminimum) szintjére.
Az eredeti koalíciós szerződésben “rászorultsági vizsgálatot” kötöttek ki az alapnyugdíj feltételéül. A nézeteltérés fő oka az volt az N-Tv.de szerint, hogy a szocialisták ettől később el akartak tekinteni. Az ő feltételek nélküli alapnyugdíj-javaslatuk hárommillió embert érintett volna. Köztük magas bevételi forrásokkal rendelkező személyeket is, és 4,8 milliárd euróba került volna.
A kereszténydemokrata pártok (CDU és CSU) viszont minimálisra akarták szorítani a kedvezményezettek körét – írta az N-Tv.de. A most kialakult megoldás kompromisszum: úgy vágták át a gordiuszi csomót, hogy a nyugdíjasok vagyonát nem vizsgálják, csak a jövedelmüket. Így például egy drága ingatlan önmagában nem kizáró ok, ha a nyugdíjas nem adja ki.
Havi 1250 euró fixszel…
A megállapodás szerint így csak körülbelül fele annyi, másfél millió főt érint majd a rendszer és 1,0-1,5 milliárd euró közötti összegbe kerülhet a 4,8 milliárd helyett. Jelentősen le tudták tehát szorítani a költségeket a szocialista SPD javaslatához képest. Az alapnyugdíj a gyakorlatban 2021-től lesz esedékes.
A megállapodás alapján 1250 euró az egyedülállók és 1950 euró a párok esetében az a jövedelmi határ, amely felett már nem jár alapnyugdíj. (Beleértve a jövedelembe nyugdíjakat és a tőkejövedelmeket is.) Ennek megállapításához pedig a nyugdíjbiztosítási hatóság és az adóhivatal adatokat cserélnek majd. A bürokrácia csökkentése érdekében nem kell kérvényezni, az eljárás automatikus lesz.
Nem csak nyugdíjból élnek
Úgy tűnik, hogy a híresen spórolós németek között nagyon sokaknak van egyéb jövedelmük is. Miközben gyakran panaszkodnak, hogy a nyugdíjak a munkabérek felét sem éri el, az összes jövedelem alig marad el a dolgozókétól.
 |
| Idősek jövedelme a teljes lakossághoz képest, 2015-ben. (OECD-statisztika. Németország és Magyarország piros nyíllal jelölve.) |
Erről mutatunk néhány grafikont. Az egyik az OECD legutóbbi, 2017-es nyugdíjjelentéséből származik, és azt mutatja, hogy mennyi volt az idősek jövedelme a teljes lakossághoz képest 2015-ben. Az ábra szerint Németországban mintegy 90 százalék. Igaz, ez általános az OECD-ben, középmezőnynek számít. (Magyarországon valamivel alacsonyabb.)
Mit mutat a nyugdíjráta?
A másik az említett “helyettesítési rátát” mutatja, azaz azt, hogy mekkora a nyugdíj aránya a nyugdíj előtt állók keresetéhez képest. (A KSH megfogalmazásában “a mutatót a 65–74 éves korcsoport medián egyéni bruttó nyugdíjának és az 50–59 éves korcsoport medián bruttó keresetének hányadosaként határozták meg”.)
Ez a helyettesítési ráta Németországban 2016-ban csak 46 százalék volt. Magyarországon sokkal magasabb, 67 százalék. De a lényegesen alacsonyabb bérek miatt persze ez így is jóval alacsonyabb nyugdíjat jelent.
Sereghajtók között a magyar
A harmadik grafikonon azt látjuk, hogy mely országokban mekkora volt az alapnyugdíj (“basic”, kékkel) vagy a minimum nyugdíj (szürkével) az átlagbérhez képest. Már ahol volt ilyen 2016-ban, Németország például nem is szerepel az ábrán. Magyarország viszont a csekélyke minimumnyugdíjjal (sok éve 28 500 forint) a sereghajtók egyike az OECD-ben.
 |
| Alapnyugdíj és minimálnyugdíj az OECD országaiban, az átlagbér százalékában. |
Az adatok az átlagos kereset százalékában vannak megadva, ennek nálunk 10,3 százaléka volt a minimálnyugdíj. (Azóta a bérnövekedés miatt a mutató nyilván tovább csökkent.) Lengyelországban például 22,2 százalék volt ugyanez 2016-ban.
A magyar minimálnyugdíj kérdése azért lehet inkább lényeges, mert a “segélyek” ehhez vannak kötve. “Az öregségi nyugdíj legkisebb összege a nyugdíj mellett számtalan más ellátásnál is szerepet játszik: önkormányzati segély, közgyógyellátás, anyasági támogatás, GYES, GYET, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, gyermektartásdíj megelőlegezése” – írta a vasarlocsapat.hu.
Címlapon
Kevesebb magyar megy Ausztriába az itthoni bérnövekedés miatt?
A magyar dolgozók száma megint eléggé megnőtt Ausztriában, miközben több más ország polgárai kevesebben lettek. Egyes kutatók a kelet-közép-európai országok bérnövekedése miatt a migráció lassulását várják, de ellenérvek is vannak. Leginkább az, hogy a bérszakadék még mindig óriási.
További cikkek
-
Könnyebben mondtak búcsút munkahelyüknek tavaly a magyarok
A jelentkezők száma közel tizedével emelkedett, a cégek automatizálási szándéka is magasabb fordulatszámra kapcsolt. Tovább
-
Ezeket a horvát városokat kedvelték leginkább a magyarok tavaly
Rekordot döntött a magyar turisták száma Horvátországban, megvan, mely városokat keresték fel legtöbben. Tovább
-
Átlag 18 százalékkal emelik a kormányhivatali dolgozók bérét
Emeli a kormány a területi közigazgatásban dolgozók bérét, átlagosan 18 százalékkal. A cafeteria-rendszert is bevezetik. Tovább
-
1800 fővel többen dolgoztak a magyar McDonald's-nél – de mennyiért?
A magyarországi McDonald's teljes GDP-hatása 2014 és 2018 között elérte a 153,4 milliárd forintot. Különböző adók és járulékok formájában 2009 és 2018 között a vállalat és franchise partnerei 82,6 milliárd forintot fizettek be a magyar államháztartásba, miközben több mint 27 milliárd forint értékben végeztek beruházásokat. Tovább
-
Kiszámoltuk, mennyivel drágább a nyugdíjasok élete
Többszörösen is előnytelen helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok és ma már nemcsak az alacsony mértékben emelkedő ellátások jelentik a problémát. Tovább
-
Akinek volt pénze elutazott, a többiek meg ülhetnek otthon
A belföldi vendégéjszakák száma stagnált 2019 novemberében, ami részben abból is fakad, hogy az október végi, november elejei munkaszüneti napok kevésbé szerencsésen alakultak. A külföldi turisták viszont újra nagy lendülettel érkeztek Magyarországra. Tovább
-
Jelentősen átrendeződtek a hazai befektetési alapok 2019-ben
A 2019 végén kezelt 6464 milliárd forintos vagyonuk 4,9 százalékkal haladta meg az előző évit. Tovább
-
6,65 százalékos kamatot is lehet kapni állampapírral
Az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal keddi közlése szerint az átlagos infláció tavaly 3,4 százalék lett, azok számára is érdekes lehet, akik Prémium Magyar Állampapírt – 2018-ig Prémium Magyar Államkötvényt – vásároltak, vagy most szeretnének abba befektetni, 3, illetve 5 éves lejáratra. Ezek ugyanis úgynevezett inflációkövető befektetési formák. Tovább
-
Messiék a Barcelonát pénzügyileg is az élre repítették
Ugyan a tavalyi idényben is megnyerte a spanyol bajnokság küzdelmeit az FC Barcelona, de a nemzetközi porondon már kevésbé volt átütő a Lionel Messi vezette társulat. Úgy tűnik azonban, ha a tradíciók és a sztárok erős értékesítési stratégiával kapnak hátszelet, akkor az is sokat tud dobni egy klub bevételein. Az FC Barcelona pedig az utóbbi időben sokat erősített ezen a területen. Tovább
-
Visa, Plaid, Revolut – Hatalmas felvásárlás a fintech ágazatban
Nem egészen két évvel ezelőtt a célpontot még csak 2,65 milliárd dollárra értékelték. Tovább
-
Tízezrek felejtik el igénybe venni az adókedvezményeket
Pedig az időben leadott nyilatkozatok nemcsak magasabb fizetést, hanem lényegesen kevesebb adminisztrációt is jelentenek - hívja fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium. Tovább
-
Mit várnak 2020-ban a magyar lízingpiactól?
Bár a múlt évet újabb jelentős növekedéssel zárta a magyar újautó-piac, az idei évben megtorpanásra lehet számítani. Tovább
-
Különös jelenség – a magyar fürdők a legdrágábbak a fizetésekhez képest
A turisták verik fel az árakat? Vagy a bérek túl alacsonyak? Tovább
-
18 milliárd forint felett a nyugdíjasok felhasznált rezsiutalványainak értéke
Ez azt jelenti, hogy a kézbesített szelvények döntő többségét már felhasználták. Tovább
-
Szja-mentességet kaphatnak a háromgyerekes anyák is
Egyeztetés folyik az szja-mentesség kiterjesztéséről a háromgyermekes anyákra is a családvédelmi akcióterv folytatásaként. Tovább
-
Élesedett a támogatás a cukorbeteg gyerekeket nevelő családok számára
Komoly támogatást kapnak az ilyen betegséggel élő családok Tovább
-
Mától így változik az életünk
Január elsejével számtalan pénzügyi vonatkozású változás lép életbe. Tovább
-
Óvakodj a füstmentes petárdától – pont a környezetbarátnak látszó termék fog megölni?
A füstmentesnek eladott pirotechnikai termékek egyáltalán nem biztos, hogy egészségesebbek, sőt, épp ellenkezőleg. Tovább
-
Legyőzte-e a NER idén a BUX-ot? Jön-e a böjtje e csodás tőzsdei évnek?
A BUX index idén közel 18 százalékos emelkedést ért el, kevesebbet, mint a német vagy amerikai indexek. De sokkal többet, mint egy másik, kevésbé ismert magyar mutató. A kiugró idei részvényár-emelkedés miatt önmagában nem kell félni, a múltban gyakran követte az ilyen éveket egy újabb kedvező esztendő. Tovább
-
Eddig a rezsiutalványok háromnegyedét váltották be
Karácsonyig a postákon a szeptemberben kézbesített rezsiutalványok több mint háromnegyedét beváltották a nyugdíjasok. Tovább
Ajánlatunk
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
