A statisztikát megnézve a 65 éven felüli magyarok körében még 2018-ban a leggyakoribb az volt, hogy két idős embert élt egy háztartásban, ezt gyakoriságban az egyedülálló idősek követték, míg közel 421 ezer nyugdíjas más típusú háztartásban élt, ide tartoznak például azok is, akiket a családjuk magukhoz vett.
A lakhatási körülményeket tekintve nagyon sokat javult a helyzet 2010 és 2018 közt, ez abból is látszik, hogy érezhetően csökkent azon idősek száma, akik nem voltak képesek kellően felfűteni a lakásaikat.
A túlzsúfolt otthonokat tekintve is sokat javult a szépkorúak helyzete Magyarországon – sőt a régióban Csehország után a legkiemelkedőbben, hiszen míg 2010-ben minden ötödik nyugdíjast érintette a probléma, 2018-ban már csak alig hét százalékukat. A túlzsúfoltság a lakhatás tekintetében azt takarja, hogy többen élnek egy otthonban, mint ahányan kényelmesen elférnének, és ez a lakók mind fizikális és mentális egészségének megárt. (Szlovákia esetében még nem állnak rendelkezésre a 2018-as adatok.)
A szegényebb nyugdíjasok tovább szegényedtek
Míg lakhatás tekintetében egyértelműen látni a fejlődést, egyre baljósabbá válik a helyzet Magyarországon a relatív jövedelmi szegénységet tekintve, a 2010 és 2018 közti időszakban több mint megduplázódott az érintettek aránya. Ide tartoznak azon idősek, akik havi bevétele nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát, ami például 2017-ben éves szinten 1 006 249 forint, míg havi szinten 83 855 forint volt. (Szlovákia esetében még nem állnak rendelkezésre a 2018-as adatok.)
Mint az a grafikonon is látszik, a jövedelmi szegénység problémája nemcsak Magyarországon romlott sokat a körükben, így a régió kormányzatai előbb-utóbb mindenképpen rá fognak kényszerülni arra, hogy komolyabb lépéseket tegyenek az ügyben.
Mivel telnek a nyugdíjas évek?
A statisztika a szociális kapcsolatokat és a kikapcsolódási lehetőségeket is vizsgálta. Ennek alapján azt látni, hogy alapvetően a magyar idősek többsége legfeljebb havonta egyszer találkozik a családjával. Sokkal rosszabb a helyzet viszont ha a barátokkal való találkozókról van szó - 2018-ban a megkérdezettek 15,7 százaléka egy évben egyszer tudott találkozni a barátokkal, míg 5,2 százaléknak egyáltalán nem volt erre lehetősége.
A személyes találkozók mellett jó alternatíva a kapcsolattartásra és a szórakozásra az internet. A hazai idősek körében még mindig sokkal kevésbé elterjedtek a digitális készségek, mint tőlünk nyugatabbra, és egyelőre nem is igazán tűnik úgy, hogy ezen a területen fejlődni tudtunk volna, hiszen 2015 és 2017 közt a 65-74 éves korosztályban 12-ről 11 százalékra csökkent az ebben jártasak száma.
Mindezek mellett fontos a testmozgás is, és ez egy olyan terület, amiben nem igazán jeleskednek a magyar idősek - az Eurostat adataiból kirajzolódik, hogy a régióban messze Magyarországon és Csehországban mozog a legkevesebbet a 65-74 év közti korosztály, míg Szlovákia messze lehagyja még az uniós átlagot is.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a magyar idősek helyzete alapvetően javult az elmúlt években, ám több olyan tényező is akad, amire mindenképpen érdemes figyelni. Az, hogy rengetegen ragadnak a szegénységi küszöb alatt, általánosságban a teljes magyar társadalomra jellemző, viszont a 65 éven felülieknek még az átlagosnál is nehezebb ezt a problémát legyőzni. Szintén fejlesztésre szorulnak a digitális készségek, hiszen ezek segítségével a távollévő rokonokkal is sokkal könnyebben megy a kapcsolattartás, márpedig ez egy olyan országban, ahonnan százezrek távoztak külföldre dolgozni elengedhetetlen.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
