Az Országgyűlés honlapján olvasható jelentés szerint a hárompillérű nyugdíjrendszer megszűnésével a magánnyugdíjpénztárakhoz befizetett nyugdíjforintok - több mint egy évtized után - biztonságba kerültek, több mint 3 millió tag nyugdíjjogosultsága helyreállt.
A biztonságos és egyben hosszú távon is fenntartható, a költségvetést kímélő nyugdíjrendszer kialakítása szempontjából a jövőben szabályozni kell a megmaradt magánnyugdíjpénztárak hosszú távú működését befolyásoló társadalmi és gazdasági környezetet - áll a dokumentumban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Állami Számvevőszék és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság megállapításait ötvöző jelentés a hárompilléres rendszer hiányosságai közé sorolja, hogy a kockázatokat a többnyire piaci alapon működő, profitorientált pénztárak ne, kizárólag az állam és az adófizetők viseljék.
A kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer átlagosan évente mintegy 1 százalékkal emelte az amúgy is jelentős államadósságot, a folyamat 2009-ig 2.043 milliárd forint többletkiadást és egyben államadósság növekedést eredményezett. Az NGM számításai szerint a felosztó-kirovó nyugdíjpillér hiányának a kieső bevételből származó része fokozatosan nőtt, 2004-re a GDP 1 százalékát, 2009-re a GDP 1,3 százalékát közelítette meg.
A kormány által megteremtett visszalépési lehetőséggel az első esetben a tagok 97 százaléka élt, a második önkéntes visszalépési hullám után mindössze 75 ezer tagja maradt a magánpénztáraknak. Összességében a kormány egy gazdaságilag fenntarthatatlan, társadalmi értelemben pedig roppant kudarcos, morálisan elfogadhatatlan rendszert szüntetett meg - állapítják meg.
A magánpénztárak rossz hatékonysággal működtek, a vizsgált 10 évben 51 portfólió közül 35 átlagos hozama nem érte el még a saját referenciahozamainak átlagát sem.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzése szerint a szektor alacsony befektetési teljesítményével és magas működési költségeivel összefüggésben a jogalkotó felelőssége is megállapítható. Azt is megállapították, hogy a pénztárak indokolatlanul magas, másrészt az átláthatóságot nélkülöző költségekkel dolgoztak.
Nyugdíjreform: 850 milliárdos bukott kísérlet - kormányzati jelentés
Bukott kísérletnek nevezi a hárompilléres nyugdíjrendszert az átalakításáról készített kormányzati jelentés, megjegyezve, hogy a működési költségekre fordított összegek és az elmaradt hozam nagyságrendileg 850 milliárd forintot tesznek ki, amiből több mint 400 kilométer autópályát lehetett volna építeni Magyarországon.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
