A magyar nyugdíjreformmal, pontosabban a magánnyugdíjpénztári vagyon kvázi államosításával Brüsszel korábban nem foglalkozott, mert az tagállami hatáskörbe tartozó ügyként kezelte - bár azt tudni lehet, hogy nem nézte jó szemmel a pénztártagok megtakarításainak átirányítását az állami kasszába.
|
| Andor László a magyar ügyekről |
Andor László egy brüsszeli háttérbeszélgetésen azt mondta, ennek kapcsán több biztos is említette a "trükk" kifejezést, egymástól függetlenül - számol be róla a Napi Gazdaság.
Mások is kölcsön vették, de nem el
Európában ugyan volt rá példa, hogy tagállamok a tőkefedezeti rendszer befizetéseit ideiglenesen elvonták, de csakis kompenzáció mellett, és azonnal jelezték a vagyon visszautalásának határidejét is. Ha úgy tetszik, az európai minta eddig ez volt, hogy az ilyen jellegű pénzeket kölcsönvették, nem pedig el. Az észtek például a magánnyugdíjpénztári befizetésekből pörgették fel a GDP-t a válság kellős közepén, de a többpilléres rendszert a mai napig fenntartották, a tagokat azonnal kárpótolták.
Úgy tudni, Brüsszel elsősorban azt kifogásolta korábban, hogy a kormány ezt a 3000 milliárd forintot nem az eredeti céljának megfelelően költötte el, többen emlékeztettek rá, hogy hasonló "államosítást" az EU-ban eddig senki sem hajtott végre. Ilyet legutoljára az Argentína csinált - méghozzá 2008-ban.
A nyugdíjreform miatt is meginthetnek minket
|
| Olli Rehn bekeményít? |
Andor szerint ezt az ügyet is előveheti az Európai Bizottság, mely három ügyben - köztük a jegybanktörvény módosítása kapcsán - tulajdonképpen egy hét haladékot adott a magyar kormánynak. A magyar uniós biztos, aki a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felel, azt mondta, Brüsszel akár szankciókat is kilátásba helyezhet a korábbi ügyek miatt. A Bizottság ülésén azonban elhangzott, hogy olyan büntetést kell kilátásba helyezni, amely nem a magyar társadalmat, hanem a kormányt érinti. Erre Brüsszelnek valószínűleg kevés jogi lehetősége van, de jelzés értékű, hogy a Bizottság újra felhozta a témát.
A Bizottság a túlzottdeficit-eljárás keretében is szankcionálhatja Magyarországot, ez a héten derült ki. Brüsszel szerint Budapest nem fogadta meg az ajánlásokat, egyszeri tételekkel sikerült leszorítania a hiányt a célszint alá, de amit a papír elbír, azon Brüsszel átlát. Az egyszeri tételek között van egyebek mellett a 3000 milliárd forintnak megfelelő magánnynyugdíjpénztári vagyon is.
Jövő héten pedig kötelezettségszegési eljárás is indulhat ellenünk, a Bizottság 4 magyar ügyből eddig hárommal foglalkozott komolyabban, de problémát jelent még ezeken felül az új magyar alkotmány, a sarkalatos törvények - mindez pedig összefügg azzal, az EU támogatja-e, hogy Magyarország készenléti hitelmegállapodás kössön az IMF-fel.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
