Örök élet, ingyen sör – az éppen nincs az olasz koalíciós pártok napirendjén, de adócsökkentés és más veszélyesnek, túlzottnak látszó intézkedés igen. Ezért “utópisztikusnak” nevezi a sajtó a terveiket, amellyel Olaszországot és esetleg egész Európát a tönk szélére sodorhatják.
Az amúgy is súlyosan eladósodott Itáliában egyszerre akarják a kiadásokat növelni és a bevételeket csökkenteni, a főbb pontok adócsökkentés (adóreform), a nyugdíjkorhatár újbóli leszállítása és egy minimális jövedelemnek nevezett segély bevezetése. Olaszország Görögország után a második legeladósodottabb eurózónás ország – csak sokkal, de sokkal nagyobb, így veszélyesebb is.
A minimális jövedelem 780 euró lenne, ez jelenleg kevés híján negyedmillió forintnak felel meg. Ami pedig a nyugdíjakat illeti, visszaállítanák a néhány évvel ezelőtt egy reform során leszállított nyugdíjkorhatárt.
Beláthatatlan következmények
A németek, akik rendszerint úgy gondolják, hogy aránytalanul sokat fizetnek be az EU-s költségvetésbe, és már Görögország megmentésénél is nagyon zúgolódtak, most különösen aggódnak. “A váltás, amely óriási összegekbe kerül” – írja például a Die Zeit. A program megvalósításának költségét százmilliárd euróra becsülik, a következményeket beláthatatlannak nevezik.
A magyar egykulcsoshoz hasonlóan
Továbbra is viták várhatók azonban a koalíciós pártok között, mert a Liga erősen jobboldali, az Öt Csillag viszont mérsékeltebb beállítottságú, hiába mindkettő protestpárt.
Az adóreform kapcsán van például nagy ellentét, mert a javaslat 15 és 20 százalékos, két kulcsos adózást tartalmaz. Ez a közepes és magas jövedelműeknek kedvezne – hasonlóan a magyar egykulcsoshoz –, a szegényebbek nem járnának jobban vele. A Liga inkább a jobbmódú Észak-Olaszország pártja, és a szegényebb déli országrészek húznák a rövidebbet.
Mindenki százas lesz
A nyugdíjkorhatárt korábban az ország gazdasági nehézségei miatt 67 évre emelték, most a 100-as szabályt tervezik bevezetni. Ha a szolgálati évek száma és az életkor együtt kiadja a 100-at, akkor nyugdíjba lehet majd menni. Például akár 62 évesen is, ha valaki 38 évet már ledolgozott.
Semmittevésért fizetnek?
A 780 eurós alapjövedelemnél ellenfelei azzal vádolják a leendő kormányt, hogy a semmittevésért is fizeti az embereket. Csakhogy megvonnák a segélyt tőlük, ha három állásajánlatot elutasítanak. Inkább a németek “Hartz IV” segélyezéséhez hasonlít. Ha pedig nincs állásajánlat, átképzéseken vagy közmunkán kéne részt venni.
Hasonló rendszer más európai országokban is van, és ez végre olyan intézkedés lenne, amely a szegény délieknek is kedvezne – jegyzi meg a Die Welt.
Olaszország, a nyugdíjrekorder
Az OECD 2015-ös és még régebbi adataiból az derül ki, hogy Olaszország messze nemzeti jövedelme (GDP) legnagyobb hányadát fordította nyugdíjakra 2013-ban, 16,3 százalékot. Az utána következő Portugália és Franciaország esetében ez a 14 százalékot nem haladja meg, Németországban pedig csak 10,1 százalék.
|
| A nyugdíjkiadások a GDP-hez képest, 2015-ös vagy korábbi adat, OECD |
A szomszédos Ausztria is 13,4 százaléknál tartott néhány éve. Sokszor sérelmezik is a németek, hogy vagy harmadával kevesebb nyugdíjat kapnak, mint déli szomszédaik. Magyarországnál az arány 10,3 százalék, a németekkel, belgákkal, japánokkal vagyunk egy szinten. (Olaszország piros, Németország fekete, Magyarország zöld nyíllal jelölve az ábrán, a kék az OECD átlaga.)
Gyerek, az ott sincs
Az említett hányados persze nemcsak azért magas Olaszországban, mert a nyugdíjak viszonylag magasak, hanem azért is, mert a GDP alacsonyabb, azaz az ország szegényebb.
A csapból is az folyik mostanában, hogy a nyugdíjhelyzet az elöregedés miatt romlani fog, és várhatóan adókból kell majd kipótolni a hiányos nyugdíjkasszákat. Egyre több ugyanis a nyugdíjas és egyre kevesebb a dolgozó. Ez Olaszországban sincs másképpen, Spanyolországhoz, Görögországhoz, Portugáliához (és Magyarországhoz) hasonlóan a termékenységi ráta itt is katasztrofálisan alacsony. (Nagyjából 1,3-1,4 gyereket szülnek a nők átlagosan, a népesség szinten tartásához 2,1 körüli érték kellene.)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
