A magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezései alapján már nem a PSZÁF-hoz tartoznak év elejétől a magánnyugdíjpénztári tagok adatai, a jogalkotó a törvény hatályba lépése után 10 nappal eszmélt, az egyéni számlák kezelését végül az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság (ONYF) kapta meg.
|
| Hol van a nyugdíjreform? |
Elvileg a főigazgatóságra várt az a feladat, hogy kialakítsa az egyéni nyugdíjszámlák rendszerét, ami csak technikai újdonság lenne a társadalombiztosításban, a nyugdíjrendszer működésének alapját nem érinti. Úgy tűnik, a feladat túl nagy falat az ONYF-nek. Az NFÜ honlapján ugyanis pályázati felhívás jelent meg, uniós regionális és költségvetési forrásokból 1,3 milliárd forintból építenék ki az egyéni számlás rendszert, ehhez keres az állam partnert.
Matolcsy megígérte, Varga már nem emlékezett rá
|
Az egykori nyugdíjpénztári tagok nem kaptak vissza minden pénzt, ami nekik járt volna, az ombudsman szerint ez alkotmányos alapjogot sért. Az NGM máshogy látja: szerintük méltányos volt a vagyonátadás, például az adókedvezményt sem kérték vissza. Az állam pont azokat hozta hátrányos helyzetbe, akik plusz pénzt tettek volna félre a nyugdíjas éveikre. Utánajártunk mi lett a tagdíj-kiegészítések hozamával, úgy néz ki ezt a pénzt bukták azok a pénztártagok, akiknek járt volna. |
A nyugdíjrendszerben kialakítandó egyéni számlás rendszer bevezetését 2010. november 24-én maga Matolcsy György, akkori gazdasági miniszter jelentette be. Két hónapja, április elején utódja, Varga Mihály már arról beszélt az ATV műsorában, hogy a kormánynak erre vonatkozó ígérete nem volt. A két gazdasági miniszter egyébként nem is ugyanarról beszél.
Matolcsy György még a svéd modellhez hasonló rendszer bevezetését vizionálta, erre amúgy több tanulmányt is bekéretett a szaktárca akkor. Ennek lényege, hogy az állam mindenki befizetését nyilvántartja, és később ennek alapján fizet majd nyugdíjat. Míg a jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben a járulékfizetők befizetéséből állják a mostani kifizetéseket, a rendszerben tulajdonképpen nincs tartalék. Az első elképzelés szerint az egykori magánnyugdíjpénztári tagok számláján például megjelent volna az az összeg is, amit eddig pénztáruknak befizettek (a reálhozam nem, hiszen azt felvehették). Az eredeti javaslat szépen el kezdett felpuhulni, ahogy az idő múlt, később pedig felmerült, hogy inkább a német pontrendszert kellene átvenni - ennek is az a lényege, hogy az állam számon tartja az egyéni befizetéseket.
Ehhez képest 2012 végére az "egyéni számla" kifejezés már csupán egy technikai újítást jelentett - legalább is a kormányzati kommunikáció szintjén. Ezek szerint az ONYF-nél bármely járulékfizető lekövetheti befizetéseit. Tavasszal az erőforrás-minisztérium fáradozott rajta, hogy egyértelműsítse, az egykori nyugdíjpénztári forintok semmilyen egyéni számlán nem jelennek meg, mint akkori közleményükben fogalmaztak: "a nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer". Így állt a reform két és fél év után. Januárban a szaktárca a Privátbankárt arról tájékoztatta, hogy az egykori tagok korábbi befizetéseikkel szemben "semmilyen követeléssel nem élhetnek". Ezek után jelentették be: jönnek az egyéni számlák. Csak nem úgy.
Nem akar összejönni a fapados változat sem
Az áprilisban napvilágot látó "fapados" változat szerint ugyanis csak a 2012. december 31-e utáni befizetések lesznek egyelőre lekérdezhetőek az ONYF-től (egyelőre nem egyértelmű, hogy mi lesz a pénztári forintok jóváírásával, Varga szerint ez ugyanis nem indokolt, Rogán Antal szerint viszont amit megígértek, végrehajtják). Az informatikai feladvány tehát az volt, hogy minél hamarabb alakítsa ki azt a rendszert a főigazgatóság, ahol a járulékfizetők fél évre visszamenőleg kutakodhatnak. Úgy tűnik, ez sem jött össze.
A rendszernek az eredeti forgatókönyv szerint már működnie kellene. Ehelyett a most kiírt pályázati felhívásban az szerepel, hogy legkésőbb jövő év június 30-áig kell felállítani a rendszert. Ez azt jelenti, hogy a végül teljesen súlytalanná alakított, 2010-ben nagy lendülettel elkezdett nyugdíjreform véghez viteléhez egy kormányzati ciklus is kevés lesz. Holott most már látszik, nem olyan nagy feladatról van szó. A nyugdíjpénztári forintokat az állam elvonta, a rendszerből ez a 3000 milliárdnyi puffer kikerült, a felosztó-kirovó rendszer korrekcióját ugyan végig vitte a kormányzat, hogy biztosítsa a nyugdíjrendszer rövid távú fenntarthatóságát, de a kétharmados kormánytöbbség is kevés volt hozzá - úgy tűnik - hogy a nyugdíjrendszer előtt álló kihívásokat hosszú távon kezelni képes reformokat vigyen végig a kabinet. Jelenlegi állás szerint a nyugdíjügyet vivő gazdasági valamint erőforrás tárca két és fél éve egy informatikai problémát próbál megoldani.
Több millió dokumentumot néztek át eddig
A pályázat szerint az ONYF olyan partnert keres, aki kiépíti a járulékfizetők adatbázisát, az informatikai rendszernek alapján vezetik majd az egyéni számlákat és állapítják meg nyugdíjakat a jövőben. Az adatbázisnak a NAV adatszolgáltatására kell kapcsolódnia, a fejlesztés elején innen kérik majd le az adatokat. Az informatikai fejlesztésnek képesnek kell arra lennie, hogy alkalmazhassák akkor is, hogy ha majd életbe lépnek a nyugdíjrendszer további átalakításai. Az elmúlt 3 évet tekintve ez a kitétel lesz a legnehezebb a pályázók számára... A nyertest az ONYF amúgy egyfordulós pályáztatás után nevezi majd meg.
Eddig sem ültek karba tett kézzel az ONYF-nél, már megkezdték az adatok feldolgozását, a különböző adathordozókon szereplő információkat egy közös adatbázisba rakják össze és digitalizálják, az elmúlt fél évben az 1955-1959 között születettek anyagaival már végeztek is. Több mint 16 millió dokumentumot vizsgáltak át emiatt.
Nem világos, hogy melyik oldalon harcolnak. 
