Adócsökkentés, munkahelyek a fiataloknak, nyugdíjreform, az illegális migráció visszaszorítása – ezt ígéri az Öt Csillag Mozgalom Olaszországban. Miután ez a párt szerezte a legtöbb szavazatot a március eleji választáson, most másik két jobboldali párttal együttműködve próbálnak egy koalíciót összehozni.
Az Öt Csillag kapta a legtöbb szavazatot, ennek ellenére az Északi Liga is ragaszkodik ahhoz, hogy ő adja a miniszterelnököt, Matteo Salvini személyében. Nagy problémát okoz Berlusconi személye, aki Luigi Di Maio, az Öt Csillag vezetője számára a korrupció megtestesítője – írja a Bloomberg.
Egyedül pedig egyik sem tud kormányozni. A leendő koalíció tagjai először külön-külön kilincseltek a köztársasági elnöknél, majd pénteken együtt is fogadta őket, Silvio Berlusconi, Matteo Salvini és Giorgia Meloni tárgyaltak vele. A nyugdíjreform, amelyet az Öt Csillag és az Északi Liga is megígért a választóknak, 85 milliárd euróba kerülhet a Financial Times szerint. A nyugdíjakat ugyanis növelnék, a nyugdíjba vonulás korhatárát pedig csökkentenék a tervek szerint.
Visszacsinálni a reformot
Emlékeztetnek rá, hogy 2011-ben Olaszország államadóssága már a GDP 120 százalékára rúgott, ami Görögország után a második legnagyobb volt Európában. Ezért akkor reformokat határoztak el, az Elsa Fonero miniszzer nevével fémjelzett csomagban a nyugdíjkorhatárt emelték. Egy bizonyos jövedelmi szint felett megszüntették a nyugdíjak inflációhoz igazítását, és szigorodtak a nyugdíj-jogosultság feltételei.
Addig a nyugdíjba vonulási kor 60 év volt, vagy 36 év szolgálati idő, ezt felemelték 66 évre vagy 42 év szolgálati időre. Ráadásul a katonai szolgálatot és a felsőfokú tanulmányokat is beszámítottak a szolgálati időbe, így sokan már 50 éves koruk körül nyugdíjba mentek.
Még magasabb az eladósodottság
A hirtelen korhatár-emeléssel azonban sok idősebb személy a munkaerő-piacon maradt, és ezzel a fiatalabbak, főleg a pályakezdők elhelyezkedési esélyei erősen csökkentek. De a reformra szükség volt: a GDP 15,6 százaléka ment el a nyugdíjakra 2010-ben, míg Németországban például csak 9,8 százalék – írta a német Deutsche Wirtschaftsnachrichten oldal.
Annak ellenére, hogy az eladósodottság ma is a GDP 131 százalékára rúg, a Fonero-reformok visszavonását ígérték a politikusok, mint Matteo Salvini, az Északi Liga vezére. Ezen kívül 15 százalékos, jövedelemtől független, egykulcsos jövedelemadót vezetnének be.
Lyukak a költségvetésben
Az adósság legutóbb azért nőtt meg, mert az olasz államnak bankokat kellett kimentenie. Matteo Salvini már kijelentette, hogy ha az munkahelyek elvesztésével jár, akkor inkább nem fogja betartani az EU deficit-előírását. Luigi DiMaio is 400 törvény eltörlését ígérte, még nem tudni, melyeket.
A nyugdíjreform visszacsinálása duplán fájhat a költségvetésnek, mert a kiadások nőnek, a járulék-bevételek visszaesnek. A jövedelemadó kulcsának csökkentése 43-ról 15 százalékra újabb lyukat ütne a költségvetésbe. Olaszország, “Európa beteg embere”, ahogy sokszor nevezik, az EU negyedik legnagyobb gazdasága, így csődje hatalmas problémákat okozna.
Az idei I. negyedév végén átlagosan 55 407 forintot fizettek a normál használatú egyedi személyautók üzembentartói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
