A kilencvenes évek végén speciálisan a nagyvállalatok számára bevezetett rendszer lényege, hogy a dolgozók virtuális számlán gyűjthessék túlóráikat, illetve nem rendszeres juttatásaikat, vállalati nyugdíjalapot, egyfajta lehetséges harmadik pillért képezve így a nyugdíjrendszerben. Az itt nyilvántartott túlóra-tömeg ugyanis kamatozó, a nyugellátásba átvihető összeg. A pluszórákat kihasználva akár két évvel a korhatár betöltése előtt is nyugdíjba vonulhat a munkavállaló, esetleg tanulmányi szabadságként veheti ki ezt az időkeretet.
A szakszervezetiek azzal indokolják javaslatukat, hogy a jelen állás szerint 2025 táján már nemigen lesz érzékelhető állami nyugdíj Magyarországon. A felvetésre a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke elmondta, hogy a nemrégiben létrejött mintegy 100 ezer munkahely jelentős része a közfoglalkoztatás dinamikus növekedésének eredménye, miközben a nyolc órában foglalkoztatottak száma csökkent, és a négy-, illetve hatórás állásoké emelkedett. Eközben kilencről három hónapra esett az álláskeresési támogatás időtartama, viszont egy átlagos munkanélküli 18 hónapot vár, hogy munkába állhasson. A pályakezdő fiatalok 28 százaléka pedig az utcán kezdi az életét és esélye sincs arra, hogy szakmájában helyezkedjen el.
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
