A kilencvenes évek végén speciálisan a nagyvállalatok számára bevezetett rendszer lényege, hogy a dolgozók virtuális számlán gyűjthessék túlóráikat, illetve nem rendszeres juttatásaikat, vállalati nyugdíjalapot, egyfajta lehetséges harmadik pillért képezve így a nyugdíjrendszerben. Az itt nyilvántartott túlóra-tömeg ugyanis kamatozó, a nyugellátásba átvihető összeg. A pluszórákat kihasználva akár két évvel a korhatár betöltése előtt is nyugdíjba vonulhat a munkavállaló, esetleg tanulmányi szabadságként veheti ki ezt az időkeretet.
A szakszervezetiek azzal indokolják javaslatukat, hogy a jelen állás szerint 2025 táján már nemigen lesz érzékelhető állami nyugdíj Magyarországon. A felvetésre a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke elmondta, hogy a nemrégiben létrejött mintegy 100 ezer munkahely jelentős része a közfoglalkoztatás dinamikus növekedésének eredménye, miközben a nyolc órában foglalkoztatottak száma csökkent, és a négy-, illetve hatórás állásoké emelkedett. Eközben kilencről három hónapra esett az álláskeresési támogatás időtartama, viszont egy átlagos munkanélküli 18 hónapot vár, hogy munkába állhasson. A pályakezdő fiatalok 28 százaléka pedig az utcán kezdi az életét és esélye sincs arra, hogy szakmájában helyezkedjen el.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
