Kivéreztetett pénztárak

"A bank elemezte és értékelte a kialakult helyzetet, számszerűsítette a pénztár jövőbeni működtetéséhez szükséges támogatás nagyságrendjét. Az valószínűsíthető, hogy 2012. évet követően támogatásra a pénztár nem számíthat" - az erről szóló levelet az OTP Magánnyugdíjpénztár tagjai hamarosan megkapják. Az OTP korábban azzal számolt, hogy a pénztárak működését szabályozó feltételekben változások állhatnak be, melyek végre nem hátrányosan érintik a kasszákat - ez azonban a mai napig nem történt meg. A bank és a pénztár is felülvizsgálta, hogyan tud a jövőben gazdálkodni.

A tagoknak írt levélben megjegyzik, nemcsak arról van szó, hogy a tavaly év végén megszavazott változások (a tagok bruttó keresetéből levont 10%-os járulék nem a tagok számláját, hanem a költségvetést gazdagítja) "lehetetlenítik el a pénztárak működését", hanem a pénztár mögött álló OTP-re kirótt jelentős közterhek miatt is felül kellett vizsgálni, milyen formában tudja támogatni a bank a taglétszám és vagyon tekintetében jelenleg a második legnagyobb magánnyugdíjpénztár fennmaradását. A szigorú működési költségplafon (vagyonarányosan 0,9%) eleve nehéz helyzetbe hozta a kasszákat, a megmaradt tagok befizetéseinek eltérítése után azonban kifejezetten kritikus helyzetbe kerültek, a tagdíjon felül ezért a legtöbben működési célú adományokat kértek a tagoktól.

11 tag gondolta komolyan, hogy támogatja az OTP magánpénztárát

Elvileg tehát lenne rá mód, hogy a kassza életben maradjon csakhogy az OTP úgy látja, "olyan magánnyugdíjpénztár nem ismert, amelynek működését döntően tagi adomány biztosítja. Ennek oka: a jogi garancia hiánya, amely nélkül nincs gazdálkodási biztonság. Pénztárunk jelenlegi taglétszáma 13 530 fő, ebből ebben az évben 1183 fő fizetett tagdíjat, és mindössze 11 fő támogatta működési célú
adománnyal is".

Az OTP Magánnyugdíjpénztára szerint ezért "az előállt helyzetben felelősségteljes lépésnek tűnik, ha az Igazgatótanács az év vége előtt javasolja a Küldöttközgyűlésnek a pénztár végelszámolási eljárással történő megszüntetését".

Októberig minden tagnap 12 ezret kellene befizetnie

A pénztár számításai szerint október végéig a teljes tagságnak egy évre előre havi 1000 forintot kellene befizetnie, vagyis 12 ezer forintot egyszerre, majd pedig jövő év januárjától ismételten havi 1000 forinttal kellene támogatnia a kassza működését, ahhoz, hogy az talpon tudjon maradni. Az eddigi fizetési hajlandóság arra enged következtetni, hogy nem lesz meg a kellő támogatás - az OTP ettől függetlenül egy kérdőívet juttat el a tagoknak, melyben megpróbálja felmérni, hajlandó lenne-e a tagság megmenteni a kasszát.

Mi lesz, ha felszámolják?

Ha a tagok tulajdonában álló kassza közgyűlése úgy dönt, hogy nem folytatja tovább, akkor a végelszámolónak 30 napon belül kell értesítenie a tagokat a végelszámolás megindulásáról. Ezek után 30 napja marad a tagoknak arra, hogy döntsenek egy új pénztárba való átlépésről, amennyiben ezt nem teszik meg, visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe (ahol az eddig ígértekkel ellentétben, egyelőre biztos nem alakítják ki az egyéni nyugdíjszámlákat).

A megtépázott magánnyugdíjpénztári piacon idén márciusban újra döntés elé állították a tagokat, hogy maradnak-e vagy átlépnek az állami tb-rendszerbe. Ezek után a tagok negyede úgy döntött, inkább "átmegy az államhoz", így 75 ezer pénztártag maradt.


* Év elején döntöttek a végelszámolásról.

A szabályozási anomáliák és a megszabott lehetetlen működési feltételek miatt a piac egyre jobban ellehetetlenült, miközben egyelőre sok pénztár talpon maradt (bár a nagyok közül az Aegon már az év elején bejelentette, nem folytatja tovább, előtte pedig 5 kassza szűnt meg). Szakértők szerint ennyi tag mellett a jelenlegi környezetben egy-két kassza működhet csupán. Az OTP Magánnyugdíjpénztárának megszűnésével azonban a megmaradt tagság tovább erodálódhat, mint említettük, azok a tagok, akik nem jelzik, melyik kasszához mennek át, automatikusan visszakerülnek az állami rendszerbe - a szabályozói környezet azonban a többi kasszát is kihívás elé állítja.