Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Világgazdaság által feltett kérdésekre azt a választ adta, hogy a kormány nem tervezi a nyugdíjrendszer reformját. „A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” - válaszolta a minisztérium a lap azon kérdésére, hogy milyen változtatásokat terveznek a nyugdíjrendszerben a választásokig.

Borult az eredeti forgatókönyv

A szaktárca tájékoztatása szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ezért nem indokolt sürgős módosítás. Vagyis az szinte biztos, hogy ebben a ciklusban nem fogják kialakítani az egyéni számlás nyugdíjrendszert, bár a korábbi ígéretek nem erről szóltak. A Privátbankár még tavasszal azt a választ kapta a nyugdíjreform menetrendjét firtató kérdésére, hogy nyáron valószínűleg kiderül, miként kerülnek kialakításra az egyéni számlák. Információink szerint azonban az is késedelmet szenvedett, hogy eldöntsék, melyik hatóság kezelje ezeket a számlákat, a PSZÁF vagy a NAV - miközben a számlák kialakításához elegendő adat állt rendelkezésre a nyugdíjpénztáraktól átvett adatok alapján. Technikai akadálya tehát biztosan nem volt az új rendszer kialakításának.

Gazdátlan terület lett a nyugdíjügy

A reformlendületben azonban - úgy tudjuk - elakadt a kormányzat is, mely korábban a svéd modellt preferálta, de később, az NGM egyik tanulmánya alapján az derült ki, inkább a német pontrendszer vezetnék be Magyarországon. Jellemző, hogy bár a nyugdíjügyek az erőforrás minisztériumhoz tartoznak, az újságírók korábban a nemzetgazdasági tárca elemzései alapján próbáltak információhoz jutni, mi is várható reform címszó alatt (valamint a pénztári vagyonok átirányítását is az NGM végezte). Mintha a területnek nem is lenne igazi gazdája a kormányzati hierarchiában.

Még a Széll 2.0-ban is szerepelt az egyéni számla

Hogy miért nem sürgős a nyugdíjrendszer átalakítása? „Ezt azzal lehetett megalapozni, hogy a korhatár előtti ellátásokat tavaly leválasztottuk a nyugdíjrendszerről, és a rokkantsági rendszer is átalakult” - írja a szaktárca. Mint fogalmaztak: „Az elvégzett átalakítások hatásának vizsgálatát követően hosszabb távon lehet majd megfontolni, hogy a rendszer milyen átalakítása szükséges”.

Vagyis, a nyugdíjrendszer további átalakítása 2014-ig biztosan lekerül a napirendről. Ez nem is csoda, főleg ha az egyéni számlás rendszer bevezetésére gondolunk (Svédországban csak az átállás 10 évet vett igénybe), szakértők már korábban is hangsúlyozták, hogy a nyugdíjrendszer további átalakítását már nem halogathatja a kabinet, ha ugyan még ebben a ciklusban a végére akar érni a rendszer átalakításának.

Érdekes az a gondolat a minisztérium válaszában, hogy majd ezek után lehet átgondolni, milyen változások szükségesek a nyugdíjrendszerben. A második Széll-terv ugyanis egyértelműen kijelöli az irányt: „ki kell alakítani a nyugdíjrendszerben az egyéni számlavezetést, illetve az egyéni váromány-nyilvántartást”. Sőt, a Világgazdaság emlékeztet rá, a tervben az is szerepel, hogy „a nyugdíjrendszerben további kiigazítások szükségesek, amelyek […] meghirdetése 2012-ben esedékes”.

3000 milliárd forint - eddig ennyi a reform mérlege

A kormányváltás után kezdett neki a nyugdíjrendszer átalakításának első szakaszához a kormány, lehetőséget teremtett rá, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok átléphessenek az állami tb-rendszerbe - mindezt azzal az ígérettel, hogy az egyéni számlájukon felhalmozódott összeget majd jóváírják a tb-ben létrejövő számlájukon. Az állam így kapásból 3000 milliárdnyi vagyonhoz jutott, melyet mára tulajdonképpen felélt. A kormányzati ciklus feléhez közeledve arról szóltak a hírek, hogy az ún. svéd modell helyett a kormány inkább a német pontrendszert preferálná. A nyugdíjreform következő állomása ugyanis az kellett volna hogy legyen, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztári tagok vagyonát valamilyen módon átvezessék egy állami, virtuális számlára, mely egyénenként eltérő a befizetések nagysága szerint. Az új rendszer lényege az lett volna, hogy az egyéni befizetések beleszámítottak volna abba, hogyan indexálják később a nyugdíjakat: vagyis aki többet fizet, az többet is kap később ellátmányként.