A népesedési és vándorlási folyamatok hatásairól beszélt Bokros Lajos egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter a Privátbankár Foglalkoztatás-Öngondoskodás 2016 konferenciáján. Szükséges-e népességnövekedés a gazdasági növekedéshez? – tette fel a kérdést, mivel vannak közgazdasági iskolák, amelyek szerint igen, mások szerint nem. Bokros szerint egyes korszakokban és országokban ennek nagy jelentősége van, máskor vagy más helyen pedig nincs, tehát attól függ.
A bevándorlás egész Európát foglalkoztatja, de Magyarországon nemcsak a bevándorlás, hanem a kivándorlás kérdését is meg kell vizsgálni a munkaerőpiac kapcsán – mondta a szakember. A növekvő népesség általában előnyös, de nem feltétlenül szükséges a gazdasági növekedéshez. A 19. században a növekvő népesség is nagy szerepet játszott, de az iparosodás volt a fő hajtóerő. Ma a technológiai haladás és az oktatás a fő tényezők, bár sok más tényező is hat, mint a népesség, lakáspiac, nyugdíjrendszer. A nyugdíjrendszer akadályozhatja és segítheti is a gazdasági növekedést.
Hat nagyon különböző ország
Bokros felsorolt hat országot, amelyek népesedése nagyon különböző. Japán nagyon gazdag és nagyon gyorsan csökken a népessége, aminek komoly negatív hatása van a növekedésre. Ennek szinte tökéletes ellentéte India, amely szegény, népes és gyorsan növekszik. Kína jelenleg közepesen jómódú, népessége már csak nagyon lassan növekedik, 2030-ra teljesen meg is fog állni, a gazdaság növekedése pedig gyorsan lassul.
Az USA-ban szinte kizárólag bevándorlásból származik a népesség növekedése, zömmel fiatalok érkeznek. A gazdasági növekedés legfontosabb tényezőjének azonban ennek ellenére senki sem a népességet tekinti. Németországban gyorsan csökkenő és idősödő népesség van, amit most a bevándorlás módosíthat. A növekedés azonban csökken. Oroszországban 2050-re a lakosság fele eltűnhet, az országból kivándorlás van, a gazdaság eddig elért színvonala sem lesz majd tartható, nemhogy növekedés legyen.
Rosszak a kilátásaink
Magyarországon gyorsan fogyó és idősödő népesség van erős kivándorlással, ami nagyon lassú növekedést eredményez, potenciális gazdasági növekedésünk nagyon alacsony. Ennek a népességen túl is egész sor oka van, többek között keveset és rosszul költünk technológiai fejlődésre, nagyon alacsony a megtakarítási ráta, romlik az oktatási rendszer, rugalmatlan a munkaerő-piaci szabályozás, legalábbis Bokros Lajos szerint.
Japánban óriási, a GDP 245 százaléka az államadósság. A népesség gyors csökkenése lassítja a növekedést, de nem csak ez az egy tényező munkál. A háztartások és a vállalatok túl keveset fogyasztanak és beruháznak, ezt az állami költekezés igyekszik ellensúlyozni. A fiataloknak nincs elég jövedelmük, hitelt pedig nem mernek felvenni deflációs környezetben, a jövőtől való félelelm megbénítja a növekedést.
Vége az amerikai álomnak?
Amerikában, Nugat-Európában, Japánban hetven év óta először van egy olyan korosztály, amely nem él jobban, mint az előző. Az amerikai álom már nem működik. Kínában lassul a növekedés és nő az eladósodás. A 21. században újra megerősödhet a népmozgalom és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat. Európában a népesség újratermelődése alá esett a termékenységi ráta, Albánia és Koszovó kivételével.
Nyugat-Európa Bokros szerint nyerhet az EU új tagállamaiból beáramló munkaképes tömegek megjelenéséből. De a helyi lakosok félnek a bevándorlóktól. Vannak első és másodosztályú munkavállalók, az előbbiek határozatlan idejű foglalkoztatással, majdnem biztosan emelkedő jövedelemmel bírnak, állásuk alig forog veszélyben. A másodosztályú munkavállalók alacsony bérrel, határozott idejű szerződéssel dolgoznak, és könnyen elveszíthetik az állásukat.
Hol jobb élni? Németországban vagy Magyarországon?
A bevándorlás azonban Bokros szerint kétélű fegyver. Ha a bevándorlók szakmai tudása megfelelő, ha hajlandóak megtanulni az ország nyelvét, ha a befogadó ország hajlandó gyors átképzéssel áthidalni a különbségeket stb., akkor a bevándorlás pozitív hatású lehet.
Németország modernizációs kihívás, Magyarország civilizációs zsákutca – foglalta össze Bokros. Az egyik ország kultúrája nyitott, a másiké befelé forduló, erőszakos. Az egyikbe erős bevándorlás van, a másikból erős kivándorlás. Az egyikben magas a munkanélküliség, a másikban minimális és munkaerő-importra van szükség. Az egyik országban romlik a versenyképesség, a másikban javul. Sokan elvágynak Magyarországról, sokan vágynak Németországba.
|
A munkaerőpiacon áll vagy bukik minden Ha azt vizsgáljuk, milyen hatása van a migrációnak, fontos megvizsgálnunk a migránsok munkaerőpiaci sikerességét – mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Európában a nem az EU-ból érkező bevándorlók gazdasági aktivitása nagyon alacsony, ami a „nem gazdasági bevándorlók” magas arányát mutatja. Magas körükben a munkanélküliség. A bevándorlók munkaerő-piaci sikeressége és a kvalifikált munkaerő aránya átlagosan alacsonyabb a helyi lakosságénál Európában. Azok az országok, ahol erősebb népesség-csökkenést látunk, ott egyben inkább elvándorlás is tapasztalható, kivéve Németországot. Ahol van bevándorlás, ott azonban különböző vizsgálatok szerint ez nem jelent nettó terhet az ellátórendszerekre, a migránsok nettó befizetők. Ugyanakkor egyre nagyobb a részesedésük a szociális jellegű kifizetéseken belül is. |
Szerény emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán. 
