Válságban a nyugdíjrendszerek: több embernek kell dolgoznia több ideig

Egyszerre kell figyelembe venni a nyugdíjak hatását a munkaerő-kínálatra, a költségvetésre, valamint a szociális biztonságra - mondta, és a megoldásban alapvetőnek nevezte a szociális partnerek szerepét.

Andor László ismertette az Európai Bizottság nyugdíjrendszerről összeállított fehér könyvét, amely a nyugdíjrendszer problémáinak kezelésére is kínál megoldásokat. A probléma jelentőségét mutatja a nyugdíjakra fordított állami kiadások mértéke is: amely az EU-27 tagállamban a GDP 10 százalékát teszi ki, Magyarországon nem sokkal elmaradva az uniós átlagtól 9 százalék - ismertette.

Tovább kell dolgozni több embernek

Andor László

A felosztó-kirovó rendszereken egyre nő a nyomás az elöregedés miatt. A járulékemelés, vagy a nyugdíjak csökkentése nem jelenthet megoldást, ezzel szemben az EB több olyan lépést is ismertet, amelyekkel egyszerre biztosítható a rendszer fenntarthatósága, nem erodálja az uniós gazdaság versenyképességét, megőrzi a nyugdíjak értékét, és nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. A megoldás az EB szerint egyértelmű: többeknek kell hosszabb ideig dolgozniuk. A megoldások között szerepel a nyugdíjjogosultság magasabb szolgálati időhöz kötése, a nyugdíjak szintjének a várható élettartamhoz, vagy a nyugdíjalap egyenlegéhez kötése.

A nyugdíjkorhatár emelése Andor László szerint nem kell, hogy elvegye a fiataloktól a munkahelyet. Ahhoz azonban, hogy az aktivitási rátát emelni lehessen: szigorítani kell a korhatár előtti nyugdíjazást, támogatni kell a hosszabb munkaviszonyt. Az EB javaslatai között szerepel a nők és a férfiak nyugdíjkorhatárának egyenlővé tétele is. A nemek közötti különbségek közül Andor felhívta a figyelmet arra, hogy a bérekben megjelenő különbség halmozottan jelenik meg a nyugdíjakban.

A Fehér Könyvben meglévő javaslatok alapján az EU folytatja a konzultációt, amelynek végén országspecifikus ajánlásokat is megfogalmaz majd - ismertette az uniós biztos.

"Röhejes" megoldások Magyarországon

Simonovits András, az MTA kutatója látványpolitizálásnak nevezte a kormány egyes lépéseit nyugdíj-ügyben, amelyek között mint mondta vannak hibás döntések és "röhejes" megoldások is. Hibás megoldások közé sorolta például, hogy 40 éves jogszerző viszony után minden nő korhatártól függetlenül teljes nyugdíjat kap. Ez törést okoz a 40 éves határ két oldalán lévőknél, ellentétben áll a korhatáremeléssel, és a nemek között különbséget tesz - mondta. Kritizálta azt is, hogy az adójóváírás kivezetése miatti vállalati bérkompenzáció a nyugdíjkassza egyenlegét rontja, mintegy 130 milliárd forinttal.

A mostani ellenzéki pártoknak a kutató azt javasolta: ne ígérgessenek felelőtlenül és támogassák a kormány ésszerű döntéseit, ha azok megszorítást jelentenek is. Egy esetleges következő kormány feladatai közé pedig a megmaradó pénztártagok tb-jogainak visszaállítását, a 40 éves jogszerző viszony lezárását, a korhatár alatti nyugdíjak visszanevezését, és a magánrendszer újraindítását sorolta.