1p
Nem igényel ugyan új hatásköröket az Uniónak a nyugdíjszabályozásban, de a közös célokra gyakorolt hatása miatt növelni kívánja az EU rásegítő szerepét a nyugdíjpolitikák területén az a Fehér Könyv, amit csütörtökön fogad el a témában az Európai Bizottság

Az EU egésze és az egyes tagországok számára is egyre kevésbé irreleváns, hogy az uniós partnerek megfelelően szembenéznek-e a ketyegő nyugdíjbombával és meghozzák a szükséges reformokat nyugdíjrendszereik fenntarthatósága érdekében. Ez az egyik sarkalatos megállapítása annak a Fehér Könyvnek, amelyet csütörtökön készül elfogadni az Európai Bizottság „az elégséges, biztonságos és fenntartható nyugdíjak” tárgyában, további reformokra ösztönözve a kormányokat ezen a politikai területen - számol be róla a Bruxinfo.

Előretekint az Unió

A mintegy 40 oldalas anyagban, ami a 2010 júliusában kiadott Zöld Könyv folyománya, a Bizottság világossá teszi, hogy miközben az EU-nak nincs közvetlen beleszólása abba, hogy tagországai milyen nyugdíjrendszereket működtetnek, az egyes országok nyugdíjpolitikája mégis közös érdeklődésre tart számot, hiszen a költségvetés helyzetét befolyásoló tételként közvetve hatással van a gazdasági és pénzügyi unió működésére (EMU), és az EU2020 gazdasági stratégia öt kiemelt célja közül kettő is összefüggésben van a területtel. Ezért Brüsszel, a jövőben ha lehet még jobban ki kívánja domborítani az Európai Unió rásegítő és támogató szerepét a nyugdíjreformokban, amit a demográfiai változások miatt különösen sürgetőnek lát.

A válság rámutatott a "piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségei"

A Fehér Könyv - amelynek tervezete a BruxInfo birtokába került - rámutat, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben számottevő előrelépés történt a nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételében, a tagállamok többsége ennek szem előtt tartásával módosította a saját szabályait. Ettől függetlenül a Bizottság úgy véli, hogy az esetek többségében további erőfeszítések kellenek, amiben nagy szerepet játszik az, hogy a folyamatban lévő gazdasági és pénzügyi válság még inkább megnehezítette a demográfiai változások kezelését és rávilágított a kiegészítő, piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségeire is.

Gyorsul az elöregedés

A dokumentum kiemeli, hogy a mai nőknek és férfiaknak, akik hosszabb ideig élnek, hosszabb ideig kell aktívnak lenniük és többet kell félretenniük a nyugdíjas évek előtt, különben öreg korukra nem számíthatnak tisztességes és elégséges nyugdíjra, mert nem lesz miből fedezni a felmerülő többletköltségeket. Arra is felhívja a figyelmet a Bizottság, hogy a probléma már rövid távon is jelentkezik, hiszen az úgynevezett „baby boom” generáció elért a nyugdíjas korhoz, miközben Európa munkaképes korú lakossága csökkenésnek indul. Ezt az is alá látszik támasztani, hogy a várható élettartam 2060-ra 5-7 évvel is magasabb lehet a jelenleginél, és éves szinten két millió fővel nő évente az EU-ban a 60 év felettiek tábora, kétszer gyorsabban, mint a 2000-es évek elején. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következő évtizedekben évről-évre csökkenni fog.

Növekvő kockázatok az állami nyugdíjrendszerekben is

A gazdasági és pénzügyi válság tovább élezi a problémát, mert a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszereket hátrányosan érinti a hanyatló foglalkoztatás és ami ezzel jár, a csökkenő nyugdíjbefizetések. A magánnyugdíj-rendszerekre pedig az eszközök értékének zuhanása és a csökkenő hozamok vannak negatív hatással.

A nyugdíjkiadások a közpénzügyek jelentős és növekvő hányadát teszik ki: jelenleg a GDP több mint 10 százalékára rúgnak, de 2060-ra akár a GDP 12,5 százalékát is elérhetik, noha igaz, a tagállamok között meglehetősen nagyok a különbségek. Az egyik véglet Írország, ahol a hazai össztermék 6 százalékát fordítják nyugdíjakra, a másik Olaszország, ahol 15 százalékos az arány.

A Fehér Könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg uniós átlagban a 65 éven felüliek jövedelme 94 százaléka a teljes lakosság átlagjövedelmének. És bár a közelmúltban végrehajtott reformok kísérletet tettek a nyugdíjak értékállóságának szavatolására, az esetek többségében a nyugdíjak csökkenni fognak ahhoz képest, amit az illető személyek aktív korukban kerestek.

Még több munkahely kell Európának

A dokumentum arra is kitér, hogy az úgynevezett demográfiai függőségi ráta (vagyis a 65 év felettieknek a 15-64 év közötti aktív keresőkhöz viszonyított aránya) a 2010-es 26 százalékról 2050-re 50 százalékra emelkedik. Ennél is kifejezőbb talán a gazdasági függőségi ráta, ami a munkanélküliek és a nyugdíjasok foglalkoztatottakhoz mért arányát fejezi ki. A Bizottság szerint amennyiben Európának el sikerül érni az EU2020 stratégiában megcélzott 75 százalékos foglalkoztatási szintet, ez a gazdasági függőségi ráta a jelenlegi 65 százalékról 2050-ben „csak” 79 százalékra emelkedik majd.

Ebből következik, hogy a foglalkoztatás növelésével, aminek a munkában töltött évek számának meghosszabbítása is részét képezi, majdnem semlegesíteni lehet a népesség elöregedésének hatásait.

A „könyvből” az is kiderül, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentős mértékben, közel tíz százalékkal sikerült növelni a foglalkoztatás szintjét az 55-64 éves korosztályban (uniós szinten a 2001-es 37,5 százalékról 2010-re 46,3 százalékra). Ez ugyan jó eredmény, de a Bizottság szerint sokkal többre van szükség, mert a munkaerőpiaci részvétel még mindig túl alacsony a nyugdíjas kor küszöbére lépett korosztály körében.

Így nem lehet baj?

A nyugdíjrendszerek reformjára vonatkozó uniós prioritások nem változnak, ugyanazok, mint a 2011-es és a 2012-es éves növekedési jelentésben. Ezek a következők:

- a nyugdíjkort a várható élettartamhoz kell hozzáigazítani;
- le kell szűkíteni a tényleg csak indokolt esetekre a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét;
- tevékenyen ösztönözni kell a hosszabb munkában töltött, aktív időszakot az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megkönnyítésével, a munkahelyek és a munkakörnyezet megfelelő adaptációjával vagy az egészséges életmód terjesztése révén;
- a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárának egységesítése;
- és az úgynevezett kiegészítő nyugdíj-megtakarítások támogatása a nyugdíjjövedelmek növelése érdekében.

A Bizottságnál úgy vélik, hogy ha egy ország ezen elvek mentén újítja meg nyugdíjrendszerét, akkor azzal nagy lépést tesz a fenntartható nyugdíjrendszer elérése felé.

A dokumentum arra is kitér, hogy a válság aláhúzta a magán-nyugdíjrendszerek sebezhetőségét és szükségessé tette a szabályozói keretnek a felülvizsgálatát.

Kódex a magánnyugdíjpénztáraknak

A Fehér Könyv a tagállami munkaerőpiaci és egyéb rásegítő reformok ösztönzése és koordinálása mellett elsősorban ezen a területen lát a maga számára jogalkotói feladatokat. A beharangozott kezdeményezések között említi a munkahelyi nyugdíjintézményekről szóló uniós irányelv felülvizsgálatát; a harmadik pillérhez tartozó nyugdíjtermékek minőségének javítását és a fogyasztók jobb tájékoztatását célzó kezdeményezést; a második pillérbe (magánnyugdíjpénztárak) tartozó nyugdíjrendszerek jó gyakorlatáról szóló kódex kidolgozását; a nyugdíjak hordozhatóságáról szóló irányelvről a munka folytatását; és egy olyan uniós szintű szolgáltatás elindítását, aminek segítségével az emberek napra készen képben lehetnek arról, hogy mennyi nyugdíj jár nekik. A Bizottság ezen kívül a határokon átnyúló mobilitás útjában lévő adóakadályok ellen is hathatósan fel kíván lépni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Mégsem olyan egyszerű ingatlant venni az Otthon Starttal?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 20. 10:21
A szeptemberben induló Otthon Start lakáshitellel akár 150 millió forintos ingatlant is vásárolhatnak vagy építhetnek az igénylők. Egy ekkora értékű ingatlanhoz azonban a minimum önerővel számolva már piaci lakáshitel felvételére is szükség van, és a törlesztőrészlet is kifejezetten magas lesz. A támogatott és a piaci hitelek együttesének már közel 700 ezer forintra jönne ki a havi törlesztőrészlete, amelynek fizetését már csak egy szűkebb réteg képes magára vállalni – hívják fel a figyelmet a Bank360 szakértői.
Személyes pénzügyek MNB: kötelező lesz ingyenes bankszámlát biztosítani mindenkinek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 07:28
A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség között létrejött megállapodás alapján az MNB ezentúl negyedévente publikálja a lakosság számára elérhető összes számlacsomag éves díját. A számlacsomagok és a kapcsolódó szolgáltatások esetében akár tízszeres különbségek is lehetnek az azonos fizetési szokásokkal rendelkező ügyfelek éves pénzforgalmi költségei között.
Személyes pénzügyek Trendforduló? Váratlanul csökkenni kezdett a személyi kölcsönök átlagos összege
Hargitai-Szabó Kata | 2025. augusztus 16. 15:59
Az év eleje óta tartó folyamatos növekedést követően júniusra 3 millió forint alá esett a személyi kölcsönök egy szerződésre jutó átlagos összege. Bár a teljes hitelkihelyezés volumene visszaesett, a szerződések számának ugrásszerű emelkedése egyértelműen jelzi a lakosság hitelfelvételi szokásainak változását.
Személyes pénzügyek Bukhatja az Otthon Startos hitelt, ha nem figyel
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 14. 10:45
Buktató: fontos tudni, hogy a hitelintézetek nem kizárólag a vételár alapján döntenek a hitelösszeg megállapításáról.
Személyes pénzügyek Annyian keresik a 3 százalékos hitelt, hogy be kellett vetni a mesterséges intelligenciát az ügyintézésnél
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 09:52
Néhány nap alatt kétezernél is többen kalkuláltak és több százan iratkoztak fel a Gránit Bank Otthon Start oldalán, hogy elkezdhessék az egyeztetést a szeptembertől induló támogatott lakáshitel igényléséről. Mától a tájékoztatásba bekapcsolódik a Bank virtuális ügyintézője, a Gránit Guru is.
Személyes pénzügyek Rekordon a tartós befektetések száma, de miért nem nyit mindenki ilyet?
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 11. 18:54
A félév végén rekordmennyiségű tartós befektetési számlát (TBSZ) kezeltek Magyarországon, ezeken 7100 milliárd forintnál is több pénz volt. Mindenkinek megéri ilyet nyitni, mégis csak a szupergazdagok élnek a lehetőséggel – erről beszélt Herman Bernadett főmunkatársunk a Trend FM hétfői adásában.
Személyes pénzügyek Nagy tervei vannak a Revolutnak Magyarországon
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 11. 16:46
A cég fióktelepet nyithat a nem túl távoli jövőben.
Személyes pénzügyek Őrült költekezésbe kezdtek a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 11. 09:45
Több mint 1,5 milliárddal nőt a K&H-s SZÉP kártyák forgalma.
Személyes pénzügyek Mi lesz ebből? Állig eladósodtak a magyarok
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 11. 07:10
Történelmi rekordot döntöttek júniusban a magyar háztartások hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozásai. 
Személyes pénzügyek Ellentámadást indítanak a bankok a kormány szuperfegyverével szemben
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 10. 08:57
Új, kombinált lakáshitel-konstrukciókat kínálnak.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG