A prágai STEM/MARK közvélemény-kutató ügynökség országos felmérésének csütörtökön nyilvánosságra hozott eredménye szerint a felnőtt lakosság mindössze 8,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy belépne a második pillérbe. A megkérdezettek 75 százaléka nem érdeklődik a második pillér iránt, míg 16 százalék azt állította, hogy nincs egyértelmű véleménye ebben a kérdésben.
|
| "Pilléres" kérdés: miből lesz nyugdíjuk? |
A felmérésből kiderült, hogy a második pillérbe való belépés iránt a városokban nagyobb az érdeklődés, mint a falvakban.
A jobbközép kormány által kidolgozott és a parlament által novemberben elfogadott új nyugdíjrendszer azonban sok szakértői és politikai bírálatot kapott, Václav Klaus államfő először meg is vétózta. Az elnök azzal érvelt, hogy a nyugdíjreform olyan nagy kihatású dolog, amely társadalmi konszenzust igényel, s ez szerinte a jelen esetben nincs meg.
"A második pillér iránti érdeklődés eddig nagyon gyenge - jelentette ki Tomás Rampula pénzügyi elemző. - A második pillérbe azoknak érdemes belépni, akik átlagon felüli jövedelemmel rendelkeznek, és még messze van tőlük a nyugdíjkorhatár. Ezt a két feltételt azonban kevesen teljesítik." Rampula szerint azonban várható, hogy a jövőben megnő az érdeklődés a második pillér iránt.
A cseh nyugdíjrendszer második pillére azzal számol, hogy a belépők pénzük egy részét az állami pillérből átvezethetik a magánnyugdíjalapokba. A magánnyugdíjalapoknál vezetett személyes számlákra a kötelező társadalombiztosítás (jelenleg a bruttó bérek 28 százaléka) három százalékát lehetne átvinni. Ennek feltétele, hogy minden érintett a saját maga által fizetett járulék két százalékát is bevigye a magánalapba. A második pillérben történő nyugdíjtakarékosság nem kötelező jellegű.
A kormány növelte a harmadik pillér, a népszerű önkéntes nyugdíj-kiegészítő takarékosság állami támogatását. Aki például havi ezer koronát tesz el nyugdíjas éveire, az az államtól az eddigi 150 korona helyett január elsejétől már havi 230 koronát kap. A nyugdíj-kiegészítő takarékosság népszerűségének legfőbb titka, hogy garantáltan nem lehet veszteséges, s nem juthat csődbe. Másrészt tény az is, hogy a nyereség nem túl magas. A most bevezetett magánpénztárakban sokkal nagyobb nyereséghez lehet jutni, de nagy a kockázat is, mert a pénzt el is lehet veszíteni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
