Nem magunknak fizetünk nyugdíjjárulékot, hanem a szüleinknek?
| Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban – ez a mottója a szeptember 27-29. között Egerben megrendezett jubileumi, 50. Közgazdász-vándorgyűlésnek, amelyet idén is a Magyar Közgazdasági Társaság rendez meg. A Privátbankár a vándorgyűlés helyszínéről tudósít. |
Az állam ugyanis csak akkor garantálhatja az idősek nyugdíját, ha gondoskodik a következő generáció felneveléséről. Régóta tudjuk, hogy a TB-nyugdíjrendszer a demográfiai folyamatok miatt fenntarthatatlan lesz. Ez azonban nem csak a felosztó-kirovó típusú rendszer számára jelent problémát, hanem a tőkefedezeti rendszerekre is (amilyen például a magánnyugdíjpénztári rendszer) – hívta fel a figyelmet a szakember.
A humántőke képződésében és a gazdaság működtetésében a születésszabályozás új korszakot hozott: emberi döntés függvénye lett ugyanis, hogy lesz-e elegendő gyermek. A nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele érdekében szemléleti változás szükséges: nyugdíjjárulékot ugyanis nem magunknak fizetünk, hanem a szüleinknek – véli Botos Katalin.
Olyan nyugdíjreform kell, ami ezt szem előtt tartva pozitívan hat a demográfiai folyamatokra, elismeri a humántőkébe való befektetés értékét, és amely figyelembe veszi a magyar költségvetés eladósodottságát és feszült helyzetét. A reformmal a jelenlegi nyugdíjasok helyzetén sem szabad rontani. A szakember arra is felhívta a figyelmet: fontos az állandóság, a kiszámíthatóság, hogy ne változtassák lépten-nyomon a rendszert.
Pontokat gyűjtöd?
| 2010-ben kezdett hozzá a kormány a nyugdíjrendszer átszabásához, aminek eddig a legnagyobb horderejű lépése a magánnyugdíjpénztári tagok 97%-ának átirányítása volt az állami nyugdíjrendszerbe. A kormány azt ígérte, hogy egyéni számlákat hoz létre, és itt írja jóvá a tagok korábban felgyülemlett vagyonát. Ekkor a kormányzat még a svéd modellt preferálta, ennek magyarországi bevezetésére még egy tanulmányt is berendelt a Századvégtől. Úgy tudjuk azonban, hogy most már inkább a német pontrendszer bevezetése van terítéken - az ügyben egy dolog biztos: ebben a ciklusban biztosan nem nyúlnak hozzá a rendszerhez. Ez azt is jelenti, hogy az egykori pénztártagokat - akiknek vagyonát átfolyatták a költségvetésbe - egyelőre nem kárpótolja semmivel a kormányzat. |
Ilyen javaslat a pontrendszeren alapuló nyugdíjrendszer – véli Botos Katalin. Ennek lényege, hogy a nyugdíj nagyrészt a teljesített keresetarányos nyugdíjjárulék-befizetésektől függ, emellett "nyugdíjra váltható” pontokat adna a taníttatott gyermekek után is. A rendszer emellett számol egyebek mellett a várható élettartammal is.
A professzor felhívta a figyelmet: csak zárt rendszer stabilizálható és finanszírozható – ez pedig akkor biztosítható, ha minden nyugdíj-igénylő egy járulékfizetőt is ad a rendszernek - magyarán mindenki biztosít maga helyett legalább egy gyermeket a társadalomnak.
A mai rendszer igazságtalan
A mai rendszer ebből a szempontból igazságtalan: a gyereket vállalók nyugdíjkilátásai sokkal rosszabbak, mint a gyermekteleneké - véli Botos Katalin. A több gyermeket nevelők járulékcsökkentése igazságos lenne, de költségvetés bevételtől esne el. A bonus-malus rendszer (amikor több pont jár a több gyermeket nevelőknek, kevesebb a gyermekteleneknek) igazságos, és nem terheli a költségvetést.
A rendszer hosszú távon gyermekvállalásra ösztönözhet. Aki viszont nem vállal gyermeket, tudatában lehet annak, hogy döntése milyen következményekkel jár, magyarán nagyobb tartalékot képezhet aktív korában. A javaslat a gyermektelenek pontszámát 38 százalékkal csökkentené, ez lenne a plusz pontok fedezete azok felé, akik végső soron a gyermektelenek számára is felnevelik a humántőkét jelentő gyermekeket.
Mihályi Péter, a Pannon Egyetem tanára mindazonáltal az előadáshoz fűzött véleményében felhívta a figyelmet: a gyermektelenek is fizetnek adót, ők is hozzájárulnak tehát a gyermekek, a családok támogatásához. Egy felmérés eredményét ismertetve elmondta: az OECD 27 tagállama közül Magyarország költi jövedelemarányosan a legtöbbet családtámogatásra.
20 év lenne a kifutás
A rendszer kényes pontját jelentik azokat, akik szeretnének gyereket, de valamilyen okból nem lehet. Méltányosságot emiatt ebben a rendszerben is kell alkalmazni. A jelenlegi rendszernek 20 éves kifutást kellene biztosítani ahhoz, hogy ne legyen feszültség a mostani és az új pontrendszer között - véli Botos Katalin.
Az Mfor Üzemanyagár-figyelő szerint az üzemanyagárak akár 30-40 forinttal csökkenhetnek a következő 2-3 hétben. 
