Az Európai Unió lakosságának 6,5%-a külföldi származású, többségük az EU-n kívülről érkezett. A migráció egyike az uniós polgárokat legjobban foglalkoztató kérdéseknek, a lakosság 20%-át aggasztja a bevándorlás. Az EU-ban már formálódik a közös bevándorláspolitika, a magyar kormánynak viszont nincs migrációs stratégiája, pedig a társadalom elöregedéséből fakadó gazdasági problémákat az aktív munkaerő beáramlása ellensúlyozhatná – derült ki a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének napokban tartott szakmai rendezvényén.
A magyar lakosság 1/3-a elutasító a külföldiek letelepedésével szemben, míg 10%-uk általánosságban támogatja a migrációt – ismertette a TÁRKI felmérésének eredményét Szalai Boglárka kutató asszisztens. A felmérésből kiderül, hogy a magyarok és külföldiek között nagy feszültséget tapasztalók között az idegenellenesség szempontjából meghatározó az életkor és a lakhely, így a legfiatalabb korosztályban legnagyobb az elutasítók aránya, míg a városi lakosság – különösen Budapesten – jellemzően befogadó.
Mintegy 32 millió bevándorló él az EU-ban, ami a lakosság 6,5%-át teszi ki. Magyarországon ezzel szemben a külföldön születettek aránya kevesebb, mint 4%. Gyulai Gábor a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője szerint ennek egyik oka, hogy „Magyarországnak nincs kiforrott bevándorlás-politikája, a mindenkori kormányok úgy tekintenek a migráció kérdésére, mint egy spontán jelenségre, amit nem lehet teljesen megakadályozni, de minél inkább vissza kell szorítani, vagy csak bizonyos preferált csoportok számára engedélyezni, szigorú feltételek mellett.” A szakember hozzátette: „Ez a hozzáállás hosszú távon tarthatatlan, mivel Magyarországé az egyik leginkább fogyó népesség és elöregedő társadalom Európában, az országnak külföldieket kell befogadni ahhoz, hogy a gazdaság és a nagy ellátórendszerek működni tudjanak.”
90 ezer tonna kőolajat a pozsonyi Slovnaft olajfinomítótól. 
