A jelenleg hatályos, 1997-es nyugdíjtörvény szerint 2013 fordulópont, nemcsak a nyugdíjakra kivetetendő adó miatt, hanem mert ezután nem a nettó, hanem a bruttó átlagkereset lenne a nyugdíjak kiszámításának alapja. Az Origo.hu portál birtokába került dokumentum szerint, melyet a Nemzetgazdasági Minisztériumban készítettek, ezzel a lehetőséggel a kormány nem számol, vagyis a 2013-as kényszerű változtatásokat nem hozná meg, helyette lépne egyet az egyéni számlás, ún. svéd modell felé. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy "tovább nem halasztható" döntéseket kell meghoznia a kormánynak.
Tűzoltás nyugdíjügyben
Az NGM munkaanyaga több változatot is felvázol a nyugdíjrendszer átszabására, a munkaanyag erősen támaszkodik a Századvég műhelyében készült tanulmányra, mely a svéd modell bevezetését boncolgatja, és nem titkoltan a Fidesz nyugdíjreform-programjának alapja.
A jelenlegi rendszerben gyorsíthatnák a korhatár emelését, amelyet 2019-re lezárnának (2021 helyett), vagyis az 1954 után születettek félév helyett egy évet ugorhatnának, így lenne 7 év múlva már 65 év a nyugdíjkorhatár. A munkaanyag azonban felveti a "lépcsőzetes nyugdíjba vonulás" lehetőségét is, ami gyökeresen ellentmondana annak, amit eddig a kormány kommunikált, viszont javíthatja a munkanélküliségi statisztikákat.
Az önkéntes kasszákat hoznák helyzetbe
A munkaanyag az úgynevezett helyettesítési rátán (az induló nyugdíj és az utolsó aktív kereset aránya) is változtatna, mondván, annak leszállítása költségvetési megtakarításhoz vezetne - ezt technikailag igencsak nehéz lesz végig vinni. A tárca úgy számol, hogyha a mostani 70%-os ráta helyett 60%-os szint mellett működne a nyugdíjrendszer, akkor az havi szintem is 10 milliárdos megtakarítást jelenthet az államkincstárnak.
A munkaanyagból az derül ki, hogy az NGM támogatja a többpilléres nyugdíjrendszert, így kiemelt szerephez juttatná a nyugdíjpénztárakat: természetesen az önkéntes kasszákról van szó. A szaktárca szerint ha működésüket nonprofit alapokra tudnák helyezni ezek a pénztárak, akkor a költségvetésnek is támogatnia kellene az ide irányuló befizetéseket, legfőképpen az adórendszeren keresztül.
A szaktárca szerint erről a piacról ki kellene zárni a bankokat és a biztosítókat, melyek jelenleg egyértelműen uralják a szektort.
Válaszút előtt
A kormány vagy elodázza a 2013-ra tervezett változtatásokat (melyet a '97-es törvény előír) vagy gyökeres változást hajt végre a rendszer, hogy az fent tudjon maradni. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi lehetőség az egyetlen járható út a kormány előtt, főleg ha az egyéni számlákat valahogy be akarja csempészni a felosztó-kirovó rendszerben működő magyar társadalombiztosításra. Az NGM erre 4 lehetséges utat vázol fel.
A szaktárca tanulmánya szerint járható út lenne a német pontrendszer, a svéd modell, a nyugdíjstratégia-nyugdíjpolitikai koncepció című elképzelés (ezt a PSZÁF, az ONYF és a Nefmi állította össze) valamint a szolgálati idővel arányos és jövedelemmel arányos részekből álló nyugdíjrendszert - ez utóbbiról már korábban beszámoltunk, korábban ezt a változatot a kormányfő is támogatta.
Észak felé kacsintgatunk
|
| Selmeczi: nyárra kész a koncepció |
Az NGM tanulmánya leginkább a svéd modell bevezetése mellett érvel, ami rímmel az egyéni számlák bevezetésére tett ígérettel is. A már említett, Századvég-tanulmány éppen azt járja körül, hogy miképpen lehetne bevezetni Magyarországon az egyéni, névre szóló számlákból álló nyugdíjrendszert. Bár a Fidesz már a választások környékén is előszeretettel emlegette ezt a rendszert, egy nagy hátránya mégiscsak van ennek. A svéd modell bevezetése nagyon is időigényes, legalább 4-5 év kellene hozzá: vagyis a teljes átalakításhoz egy kormányzati ciklus biztos nem lesz elég, Svédországban közel egy évtizedig tartott az átállás. Ráadásul a "régi" és az "új" nyugdíjrendszernek minél kevesebb ideig kellene egymás mellett élnie, hiszen így az átállás adminisztratív költségei sem szöknének az egekbe.
A svéd modell lényege, hogy egy virtuális számlán nyilvántartják a befizetéseket - így arányaiban nagyobb nyugdíjat kap majd az, aki többet is fizetett be. A virtuális számlán nincs valós összeg, a nyugdíjkifizetések alapja a svéd rendszerben is az adott évi befizetés, vagyis a rendszer a külöböző demográfiai változásokra ugyanúgy reagál, mint a felosztó-kirovó rendszer. A lényeg viszont, hogy a kockázatokat itt egy automatikus kiegyenlítő mechanizmussal kezelik, ami egy matematikai formula, vagyis nem politikai döntéshozataltól (járulékemelés, korhatáremelés, adóztatás) függ a rendszer fenntarthatósága.
El kell rejteni a terhek emelését
Nem tudni egyelőre, hogy a kormány melyik rendszer mellett teszi le a garast, az biztosnak látszik, hogy a hazai nyugellátás lépni fog egyet "északi irányba" - vagy létrehozzák ugyanis az egyéni számlákat, vagy csak részben vezetik be azt (jövedelemarányos nyugdíjrész). Hogy melyik változat lesz a befutó az azért sem mindegy, mert az adócsökkentést a zászlajára tűző kormányzatnak vélhetően nagyon fontos, hogy "nyíltan" ne kelljen emelni azokat a terheket, melyek a nyugdíjak alapját jelentik - erre pedig elkerülhetetlenül szükség lesz a demográfiai változások miatt. Utóbbi szempontjából az is nagy kérdés, hogy az új nyugdíjrendszer majd megkívánja-e az aktív népesedési politikát (ezt a kormányzat szintén támogatja döntésein keresztül) - csakhogy a svéd rendszer pont nem ilyen.
Korábban Selmeczi Gabriella a nyár közepére ígérte, hogy a kormány előáll a nyugdíjreform részleteivel, amellyel már így is csúszott (korábban 2012 tavaszára ígérték, ráadásul az egyéni számlák bevezetését).
Rengeteg ember pénze ragadt bent.
