<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
Lépéskényszerbe került nyugdíjügyben a kormány, mely az egyéni számlák kialakításának ígéretével kezdett neki a nyugdíjrendszer átszabásának. A demográfiai folyamatok és a "két lábra állított nyugdíjkassza" miatt elkerülhetetlennek látszik egy adóemelés, amit az új nyugdíjrendszerben akár el is "bújtathatnának".

A jelenleg hatályos, 1997-es nyugdíjtörvény szerint 2013 fordulópont, nemcsak a nyugdíjakra kivetetendő adó miatt, hanem mert ezután nem a nettó, hanem a bruttó átlagkereset lenne a nyugdíjak kiszámításának alapja. Az Origo.hu portál birtokába került dokumentum szerint, melyet a Nemzetgazdasági Minisztériumban készítettek, ezzel a lehetőséggel a kormány nem számol, vagyis a 2013-as kényszerű változtatásokat nem hozná meg, helyette lépne egyet az egyéni számlás, ún. svéd modell felé. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy "tovább nem halasztható" döntéseket kell meghoznia a kormánynak. 

Tűzoltás nyugdíjügyben

Az NGM munkaanyaga több változatot is felvázol a nyugdíjrendszer átszabására, a munkaanyag erősen támaszkodik a Századvég műhelyében készült tanulmányra, mely a svéd modell bevezetését boncolgatja, és nem titkoltan a Fidesz nyugdíjreform-programjának alapja.



A jelenlegi rendszerben gyorsíthatnák a korhatár emelését, amelyet 2019-re lezárnának (2021 helyett), vagyis az 1954 után születettek félév helyett egy évet ugorhatnának, így lenne 7 év múlva már 65 év a nyugdíjkorhatár. A munkaanyag azonban felveti a "lépcsőzetes nyugdíjba vonulás" lehetőségét is, ami gyökeresen ellentmondana annak, amit eddig a kormány kommunikált, viszont javíthatja a munkanélküliségi statisztikákat.

Az önkéntes kasszákat hoznák helyzetbe

A munkaanyag az úgynevezett helyettesítési rátán (az induló nyugdíj és az utolsó aktív kereset aránya) is változtatna, mondván, annak leszállítása költségvetési megtakarításhoz vezetne - ezt technikailag igencsak nehéz lesz végig vinni. A tárca úgy számol, hogyha a mostani 70%-os ráta helyett 60%-os szint mellett működne a nyugdíjrendszer, akkor az havi szintem is 10 milliárdos megtakarítást jelenthet az államkincstárnak.

A munkaanyagból az derül ki, hogy az NGM támogatja a többpilléres nyugdíjrendszert, így kiemelt szerephez juttatná a nyugdíjpénztárakat: természetesen az önkéntes kasszákról van szó. A szaktárca szerint ha működésüket nonprofit alapokra tudnák helyezni ezek a pénztárak, akkor a költségvetésnek is támogatnia kellene az ide irányuló befizetéseket, legfőképpen az adórendszeren keresztül.
A szaktárca szerint erről a piacról ki kellene zárni a bankokat és a biztosítókat, melyek jelenleg egyértelműen uralják a szektort.

Válaszút előtt

A kormány vagy elodázza a 2013-ra tervezett változtatásokat (melyet a '97-es törvény előír) vagy gyökeres változást hajt végre a rendszer, hogy az fent tudjon maradni. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi lehetőség az egyetlen járható út a kormány előtt, főleg ha az egyéni számlákat valahogy be akarja csempészni a felosztó-kirovó rendszerben működő magyar társadalombiztosításra. Az NGM erre 4 lehetséges utat vázol fel.
A szaktárca tanulmánya szerint járható út lenne a német pontrendszer, a svéd modell, a nyugdíjstratégia-nyugdíjpolitikai koncepció című elképzelés (ezt a PSZÁF, az ONYF és a Nefmi állította össze) valamint a szolgálati idővel arányos és jövedelemmel arányos részekből álló nyugdíjrendszert - ez utóbbiról már korábban beszámoltunk, korábban ezt a változatot a kormányfő is támogatta.

Észak felé kacsintgatunk

Selmeczi: nyárra kész a koncepció

Az NGM tanulmánya leginkább a svéd modell bevezetése mellett érvel, ami rímmel az egyéni számlák bevezetésére tett ígérettel is. A már említett, Századvég-tanulmány éppen azt járja körül, hogy miképpen lehetne bevezetni Magyarországon az egyéni, névre szóló számlákból álló nyugdíjrendszert. Bár a Fidesz már a választások környékén is előszeretettel emlegette ezt a rendszert, egy nagy hátránya mégiscsak van ennek. A svéd modell bevezetése nagyon is időigényes, legalább 4-5 év kellene hozzá: vagyis a teljes átalakításhoz egy kormányzati ciklus biztos nem lesz elég, Svédországban közel egy évtizedig tartott az átállás. Ráadásul a "régi" és az "új" nyugdíjrendszernek minél kevesebb ideig kellene egymás mellett élnie, hiszen így az átállás adminisztratív költségei sem szöknének az egekbe.

A svéd modell lényege, hogy egy virtuális számlán nyilvántartják a befizetéseket - így arányaiban nagyobb nyugdíjat kap majd az, aki többet is fizetett be. A virtuális számlán nincs valós összeg, a nyugdíjkifizetések alapja a svéd rendszerben is az adott évi befizetés, vagyis a rendszer a külöböző demográfiai változásokra ugyanúgy reagál, mint a felosztó-kirovó rendszer. A lényeg viszont, hogy a kockázatokat itt egy automatikus kiegyenlítő mechanizmussal kezelik, ami egy matematikai formula, vagyis nem politikai döntéshozataltól (járulékemelés, korhatáremelés, adóztatás)  függ a rendszer fenntarthatósága.

El kell rejteni a terhek emelését

Nem tudni egyelőre, hogy a kormány melyik rendszer mellett teszi le a garast, az biztosnak látszik, hogy a hazai nyugellátás lépni fog egyet "északi irányba" - vagy létrehozzák ugyanis az egyéni számlákat, vagy csak részben vezetik be azt (jövedelemarányos nyugdíjrész). Hogy melyik változat lesz a befutó az azért sem mindegy, mert az adócsökkentést a zászlajára tűző kormányzatnak vélhetően nagyon fontos, hogy "nyíltan" ne kelljen emelni azokat a terheket, melyek a nyugdíjak alapját jelentik - erre pedig elkerülhetetlenül szükség lesz a demográfiai változások miatt. Utóbbi szempontjából az is nagy kérdés, hogy az új nyugdíjrendszer majd megkívánja-e az aktív népesedési politikát (ezt a kormányzat szintén támogatja döntésein keresztül) - csakhogy a svéd rendszer pont nem ilyen.

Korábban Selmeczi Gabriella a nyár közepére ígérte, hogy a kormány előáll a nyugdíjreform részleteivel, amellyel már így is csúszott (korábban 2012 tavaszára ígérték, ráadásul az egyéni számlák bevezetését).

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Negyed év alatt 692 milliárddal nőtt a magyar háztartások vagyona - de az infláció hatása már érezhető
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 18. 11:55
Még mindig iszonyatos összegek parkolnak készpénzben a magyar háztartásoknál, de látszik, hogy sokan kezdenek észbe kapni.
Személyes pénzügyek Több ezer kilométert utaznak bankkártyás adataink
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 18. 08:53
Egy egyszerű csippantás a boltban nagyon komoly rendszereket hoz működésbe.
Személyes pénzügyek Durván drágultak a hitelek, legutóbb a személyi kölcsönök
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 16. 09:12
Minden nagybank szigorított és emelte a hitelek kamatait.  
Személyes pénzügyek K&H: növekedésben maradtak a személyi kölcsönök
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 16. 08:17
Leginkább lakáscélra, autóvásárlásra és hitelkiváltásra fordítják a felvett pénzt.
Személyes pénzügyek Száz százalékos árrobbanás is lehet a tűzifapiacon
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 10. 05:41
Tűzifamánia látszik kibontakozni Magyarországon, az emberek megrohamozták a tüzépeket és az erdészeti vállalatokat. Sok helyen kifogyott a készlet, és duplájára emelkedett az ár. A kínálat egy jogszabály-módosítás miatt is veszélyben van. A KSH valamit nagyon nem mér jól.
Személyes pénzügyek Mindenki Ausztriába menne dolgozni? Mutatjuk az új számokat
Eidenpenz József | 2022. augusztus 9. 05:26
Minden eddigi rekord megdőlt júniusban is, egyre több magyar dolgozik Ausztriában, és az is igaz, hogy megint a magyarok száma nőtt a legjobban. Azért igyekeznek a román, horvát, német állampolgárok is, az ukránok száma pedig még alacsony ugyan, de gyorsan megkétszereződött.
Személyes pénzügyek Furcsa dolog történik a lakáshitelek kamataival - érdemes résen lenni
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 11:59
Annyira kellenek az ügyfelek a bankoknak, hogy az emelkedő jegybanki kamatok mellett is csökkentek a banki kamatszintek.
Személyes pénzügyek Jó hír a piaci áron tankolóknak, nagyot esnek szerdán az üzemanyagárak
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 8. 10:31
Egyre többeket érint a piaci ár változása, érdemes két napot várni a tankolással.
Személyes pénzügyek Manapság elkerülhetetlen a hitelkártyák használata
Natív tartalom | 2022. augusztus 5. 11:42
Sokaknak még mindig mumus a hitelkártya, pedig a megfelelő tudatosság mellett akár spórolásra is alkalmas lehet. De mi köze egymáshoz az áruhitelnek és a hitelkártyáknak? Mire készüljön, aki először igényel hitelkártyát? Váradi Eszterrel, a Magyar Bankholding Hitelkártya vezetőjével beszélgettünk.
Személyes pénzügyek Elsőként kínál magyar bank piaci zöld lakáshitelt - mire lehet felvenni?
Privátbankár.hu | 2022. augusztus 4. 08:32
A K&H elsőként a piacon, új, zöld lakáshitel termékkel jelentkezik az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó ügyfeleik számára. Egyedi megoldásként ugyanabban a szerződésben hitelezhető az ingatlan megvásárlása és felújítása is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG