A nyugdíjrendszerről és a társadalombiztosítás ellenőrzéséről szervezett konferenciát a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, ahol előadást tartott Dr. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) főigazgatója.
"Nyugodjanak meg, a nyugdíjrendszer nem omlik össze, nyugellátás volt, van és lesz is - az más kérdés, hogy milyen intézményrendszeri formában fog működni" - mondta Mészáros, aki szerint a nyugdíjrendszer más volt 120 éve is, és természetes hogy alakul, formálódik a jövőben.
| A nyugdíjrendszer alapjaiban újult meg az elmúlt másfél évben. A hárompilléres nyugdíjrendszer aránytalanul nagy teher volt az állam vállán. A Garancia Alapban például 12 ezer fő követeléseinek kielégítésére elegendő pénz volt, az állam viselte a kezességet a magánnyugdíjakért, mert nem volt elég fedezet a rendszerben - mondta Domokos László az ÁSZ elnöke, a konferencia nyitóbeszédében. A mnyp-tagok nem tudták előre kiszámolni, hogy mennyi pénzük lesz idős korukban, ami fokozta a bizonytalanságot. Domokos szerint ráadásul a szabályozásban voltak hiányosságok. Az ÁSZ ellenőrzése szerint a magánnynugdíjpénztárak nagyon nagy kockázatot jelentettek a társadalombiztosítás számára - mondta Domokos az ÁSZ-vizsgálat alapján, mely 2010 végén zárult, és az egész nyugdíjrendszert nem, csak a magánpénztárak mögötti Garancia Alapot vizsgálta. A 2010-es költségvetéshez készített zárszámadási jelentésében az ÁSZ megállapította, hogy több javaslata is beépült a tb-rendszer átalakításába. 2011 januárjában az ÚSZT-ben az egészségügy már mint a gazdaság egyik húzóágazataként jelent meg például, nem pedig "pénznyelőként". A 2012-es költségvetésben már megkezdődött a nyugdíjkassza profiltisztítása, ami szintén az ÁSZ korábbi javaslata volt. Hasonló módon támogatja az ÁSZ az Egészségügyi Alap "két lábra állításáért" tett lépéseket is. "A rend értéket teremt" - vallja Domokos, aki szerint ezen az úton kell tovább haladni, a rendszerek fenntarthatóságát pedig a rendszeres és pontos ellenőrzésekkel kell segíteni. |
Kihívások a nyugdíjrendszer előtt
|
| Mészáros József, az ONYF főigazgatója. Fotó: iksz.net |
A mai társadalombiztosítási nyugdíjrendszer kialakulásának alapjait az 1800-as évek végén rakták le, egészen más várható élettartam és foglalkoztatási feltételek mellett, mint ma. A változó feltételek kihívás elé állítják a nyugdíjrendszert, melyet az elmúlt évszázad sikertörténeteként is aposztrofálhatunk. Bismarck idejében 65 év volt a nyugdíjkorhatár - de teljesen más várható élettartam mellett. A rendszer azonban mikro szinten is kihívásokkal küzd: megbíznak-e a biztosítottak a rendszer fenntarthatóságában? - tette fel a kérdést Mészáros.
A Bismarck által lerakott nyugdíjrendszer alapjain működő mai társadalombiztosítás több problémával is szembetalálta magát, a gazdasági trendek megváltoztak. Így hanyatlik az aktivitási ráta, egyre jobban nő az atipikus foglalkoztatás aránya, miközben a jövedelmi egyenlőtlenségek nőnek - mindez hozzájárul a rendszer magas belső adósságához. Mészáros szerint azok a törekvések, melyek Nyugat-Európában a középosztály megerősítésére, a jövedelmi különbségek csökkentésére irányultak (Adenauer, Tatcher) visszájára fordultak a 80-as évektől, főleg a globalizáció hatására.
Belső adósság és demográfiai változások
Jelenleg Európában a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek működnek többnyire - ezekben az országokban a nyugdíjrendszerek belső adóssága (implicit államadósság) egyre nagyobb terhet ró nemcsak a nyugdíjrendszerekre, de a nemzeti költségvetésekre is. Mészáros példaként a latin országokat említette, melyek átlagosan a GDP-jük duplájának megfelelő összeget görgetnek maguk előtt nyugdíjígérvény formájában.
Magyarországon ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a nyugdíjrendszer (megfelelő demográfiai tendencia induljon el), 150-160 ezer gyermeknek kellene születnie, ehelyett 90 ezernek születnek évente.
Egy nyugdíjas évet ma 3 aktív év munkájával lehet finanszírozni - papíron. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 20 évnyi nyugdíjhoz 60 aktív év kellene, ami lehetetlen. Holott a magyar nők átlag 23 évet töltenek nyugdíjban, ami Mészáros szerint "világrekord".
Mit mond nekünk ma a nyugdíjrendszer?
"Minden társadalmi rendszernek üzenete is van" - mondta Mészáros azokról a kihívásokról, mellyel a rendszer mikro szinten szembesül. A nyugdíjrendszernek "orientálnia" kell az állampolgárokat - a magyar rendszerről azonban nem mondható el, hogy jól orientálja a befizetés felé az adózókat.
Ma Magyarországon az 1 millió önfoglalkoztató közül 950 ezren csak a minimális befizetést teljesítik - hívta fel rá a figyelmet Mészáros. Magyarul, a "potyautas" magatartásra ösztönöz a jelenlegi magyar rendszer, a nyugdíjellátás mértéke és a biztosított teljesítményének kapcsolata nem ösztönöz az öngondoskodásra.
Az ONYF főigazgatója szerint a nyugdíjrendszertől nem lehet függetleníteni a gyermekvállalás támogatását - bár erről napjainkban is sok vita zajlik. Mészáros szerint nagy előrelépés, hogy az adórendszer támogatja a gyermekáldást, a nyugdíjrendszerben ez azért nem mindegy, mert a karriert (tehát fizetés, járadékszint) megszakítja a szülés, teljesen más életutat jár be az, aki nem szül, és éppen ezért más a biztosítási szempontból is. A születésszám viszont alapvetően befolyásolja a demográfiai folyamatokat.
Magánnyugdíjrendszer: 3200 milliárdnyi államadósság?
Mészáros szerint "erős tréfa" volt a magánpénztárak esetében a "magán" szó és a "nyugdíjrendszer" kifejezéseket használni, mert az valójában egy "befektetési szövetkezet" volt. Ez az intézményrendszer 3200 milliárd forint kumulált államadósságot generált, hiszen a magánpénztárakhoz befizetett forintok nem a nyugdíjkasszába folytak be, ezek helyett az államnak hiteleket kellett felvennie a nyugdíjrendszer fenntartására.
"A szerzett jog szájhagyomány"
Mészáros beszélt a nyugdíjjogosultságot átalakításáról is. A főigazgató szerint a rendvédelmi dolgozók a statisztikák szerint tovább élnek, mint az átlag, mégis korábban mentek nyugdíjba. Mészáros szerint a "25 éves szolgálati idő" szájhagyomány, a szolgálati törvényben ugyanis 57 év a korhatár. A rendvédelmi dolgozók persze elmehettek 25 év munka után nyugdíjba, ha erre "parancsot kaptak" (általában egészségügyi okok miatt) és leszereltek, Mészáros értelmezése szerint "ez nem szerzett jog, mert önmagában nem lehetett kikényszeríteni, csak bizonyos feltelek esetén".
Miért dolgozhatnak a nyugdíjasok?
Magyarország tavaly közel 500 ezren kaptak ellátást megváltozott munkaképességűként, ami az aktív lakosság 10%-a. Az igazgató utalt rá, nem lehet a munkanélküliségből különböző ellátási formákba menekülni. A munkanélküliséget olyan ellátórendszerrel kell kezelni, ami integrálja a munkaerőpiacra azokat, akik onnan kiestek. "Ez nem csak rendszer szintű kérdés, hanem egyéni életstratégiák kérdése is. Nem lehet fiatalembereket nyugdíj jellegű ellátásban tartani, mert az nekik sem jó, a közösség pedig nem tudja finanszírozni". Mészáros szerint nagyon nehéz azokat visszatéríteni a munkához, akik kiestek abból az ellátórendszer "bőkezűsége" miatt. Az eddigi magyar gyakorlat kapcsán joggal vetődött fel Mészáros szerint, hogy miért engedte a jogalkotó, hogy az ellátást kapók dolgozzanak? Egyéni szinten racionálisnak tűnik, hogy minél hamarabb menjünk nyugdíjba, majd dolgozzunk mellette, ezzel azonban kiszorítunk valakit a munkaerőpiacról, ráadásul az ellátást mások befizetéseiből kapjuk - magyarázta Mészáros, aki szerint középtávon felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszerben a jogosultságok és az azok mellett végezhető munka jelenlegi szabályozását.
Minőségbiztosítás a nyugdíjrendszerben
Mészáros szerint olyan rendszert, amelyben nincs teljesítménymérés és minőségbiztosítás nem szabad működtetni. Az ONYF prioritásként kezeli, hogy jó minőségben dolgozva, gyorsan állapítsa meg az "ügyfelek" nyugdíjjogosultságát. A nyugdíjjogosultság megállapítása bonyolult, ma jelenleg közel 100 számítás elvégzése szükséges hozzá - a jogosultságot a biztosítottak nagy része nem tudja ellenőrizni, ahhoz tulajdonképpen magas szintű szaktudás kell. Éppen ezért fontos, hogy az ellátórendszerben legyenek megfelelő belső kontrollok, minőségbiztosítás. A teljesítménymérés pedig a költséghatékonyság miatt fontos. A főigazgató szerint az idei év fő programja AZ lesz, hogy ezeket a rendszereket tovább fejlesszék és tökéletesítsék, "hogy megérdemeljük, hogy az adófizetők eltartanak minket".
Továbbra is messze a legtöbb acélt termeli Kína, de tavaly visszaesést mutatott, igaz a világ is. India és az Egyesült Államok viszont növelte termelését. 
