Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A kettő közül az egyik tuti. Enélkül ugyanis nem lesz korrekt a nyugdíjrendszer. Németh György nyugdíjszakértő szerint attól még nem születik több gyermek, hogy magasabb nyugdíjat ígérnek a most aktív generációnak. Érdemes lenne viszont elgondolkozni azon, hogy azokat, akiknek négy vagy ennél több gyermekük van, engedjék ki a rendszerből. Németh György azt is mondta: a kormány adócsökkentési ígérete nem több politikai szimbólumnál, a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetése durva és álságos volt. Interjú

Privátbankár.hu: Többször nyilatkozta, hogy nem kellenek a magánnyugdíj-pénztárak.

Németh György, nyugdíjszakértő: Igen, én voltam, aki ezt nagyon következetesen, már 1998-tól végétől képviseltem.

PB: Most elégedett?

N. GY.: Nem vagyok elégedett, bár a szakmából többen gondolták, nekem is közöm van a felszámolásukhoz. Király Júlia, a nyugdíjkerekasztal első elnöke is felhívott, és megkérdezte, hogy én vagyok-e mögötte. Nem voltam. Bár írtam a kormányzatnak anyagokat, azokra válasz sosem érkezett, talán el se olvasták, vagy ha el is olvasták, nem értették.

A kormány indokolása közgazdasági szempontból szakszerűtlen, a lebonyolítás durva és álságos volt. Én olyan megoldást javasoltam, amellyel a kormány úgy arathatott volna teljes szakmai, erkölcsi és politikai győzelmet a nagy nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az Európai Unióval és a szocialistákkal szemben, hogy egyúttal jót tesz az országgal és a jövendő nyugdíjasokkal, csak a magánnyugdíj-pénztárak működtetőinek okoz kárt, de azoknak így is, úgy is okozott. Makrogazdasági szempontból, az ország pénzügyi sebezhetőségének csökkentése szempontjából a magánnyugdíj-pénztárakat fel kellett számolni, illetve azokat nem lett volna szabad létrehozni. Ehelyett a kormány arról beszélt, hogy ez egy drágán működő intézményrendszer, meg emiatt mekkora rés lett a nyugdíjkasszán, növekedett a hiány és az államadósság, és veszélybe került a nyugdíjak kifizethetősége. A kormány azt hitte, hogy itt az „állami” és a „magán” között folyik a vita, és igencsak hathatós, a tagok által kényszeredetten tudomásul vett érveket sorakoztatott fel az állami mellett. Közben – elméletileg – nem vonta kétségbe a választás szabadságát, amivel egy intézményi zárványt teremtett. De rosszul feltett kérdésekre csak rossz válaszokat lehet adni.

PB: De hát az állami felosztó-kirovó és magán tőkefedezeti nyugdíjrendszer valóban ég és föld.

A ma felosztó-kirovónak nevezett nyugdíjrendszerek nem azért jöttek létre, mert létrehozóik úgy gondolták, hogy a nyugdíjak folyósítása közfeladat, hanem azért, mert a 19. század végén, a 20. század első kétharmadában a szociális-társadalmi feszültségeket úgy kívánták csökkenteni, hogy az állam erre a célra járulékot szed és abból azonnal nyugdíjat fizet.

PB: Ezt kipipálhatjuk, a világ ezt azóta túlhaladta. Mi lenne most a megoldás?

N.GY.: Az 1980-as évek közepéig roppant előnyös volt nyugdíjasnak lenni, mert csekély befizetésért tisztes nyugdíj járt. Az „ideiglenesség korából" az „állandóság korába" kellett volna lépni, de ekkor még jó kérdéseket sem tudtak feltenni, nemhogy azokra jó válaszokat adni. A nyugdíjkérdés az 1980-es években foglalkoztat egyre több közgazdászt. Az Estella James vezette Világbank-munkacsoport 1992 és 1994 között kidolgozta azt a javaslatot („Averting the old age crisis ….”), amely az 1990-es évek kelet-európai és közép-ázsiai nyugdíjreformjainak ihletője lesz. A hárompilléres nyugdíjrendszerként ismert javaslatuk nyugdíjszakmailag helyes volt ugyan, de sajnálatosan tartalmazott egy súlyos makrogazdasági hibát: tőkésítéssel kívánta elérni, hogy a fizetett járulékok és a cserébe kapott nyugdíjak között szoros és elszakíthatatlan legyen a kapcsolat. A tőkésítés azonban növelte az ilyen jellegű nyugdíjreformot végrehajtó országok pénzügyi sebezhetőségét.

PB: Hogyan lehetett volna ezt a kapcsolatot tőkésítés nélkül garantálni?

N. GY.: A kormánynak az egyéni számlák vezetését és indexálását államosítania kellett volna, miközben a nyugdíjvagyon egészével csökkenti az államadósságot. Egy olyan nyugdíjalapot kell elképzelnünk, amely kizárólag állampapírt vásárol és működési költsége csaknem nulla. Lényegében csupán egy nyilvántartást végző szoftvert kell üzemben tartani. Ez a konstrukció addig működőképes, amíg a magyar államadósság szintje kb. a GDP 20-25%-a alá nem esik, vagyis elképzelhetetlenül hosszú ideig.

 

 

PB: Akkor most mégis, hogyan tovább?

N. GY.: A társadalom öregedésének felgyorsulása, illetve az, hogy ennek negatív következményeit a politika – ha a szokásos fáziskéséssel is – felismerte, az 1980-as évek közepéhez képest is új helyzetet teremtett. A kormányok problémája már nem az, hogy miként hozzanak létre a fizetett járulékok és az érte kapott nyugdíjak között szoros és elszakíthatatlan kapcsolatot. Hanem az, hogy miként érjék el, szavazóiknak, a jövendő nyugdíjasoknak lehetőleg ne váljon túlságosan nyilvánvalóvá, hogy az általuk fizetett járulékhoz képest alacsony nyugdíjat fognak kapni. Ez hozta magával a felosztó-kirovó ideológia reneszánszát, amely szerint kizárólag a mindenkori járulékbevételekből fizethetők ki a mindenkori nyugdíjak. Ha a nyugdíjak meghaladják a járulékbevételeket, akkor a rendszer fenntarthatatlan, és valamely paraméter változtatásával – most elsősorban a nyugdíjkorhatár emelése dívik – kell a fenntarthatóságot helyreállítani.

Az átlátható, korrekt nyugdíjrendszer megteremtése az 1990-es években általános óhaj volt és előrelépést jelentett volna. A 2010-es évek elején, az erősen öregedő társadalmunkban egy átlátható, korrekt nyugdíjrendszer nyugdíjai csak egyre magasabb adókból lennének kifizethetők, extrém esetben még úgy sem. Ezért a felosztó-kirovó ideológia örve alatt a kormány rejtett módon megadóztatja a nyugdíjakat. Persze csak aközött választhat, hogy ezt rejtett vagy nyílt módon tegye. Az előbbit választotta.

PB: Mi történik azokkal, akik nem tudnak aktív korukban annyi pénzt félretenni, amennyiből lesz elég nyugdíjuk?

N. GY.: Ez időskori szociális probléma, nem nyugdíjkérdés.

PB: Mit akar ezzel mondani, ez nem ide tartozó kérdés?

N. GY.: A nyugdíj nem szociális kérdés. A nyugdíj közgazdasági értelemben az aktív kori felhalmozás időskori életjáradékként való visszaosztása. Egy generáció aktív korában nyugdíj céljára megtakarít, ez a megtakarítás megfelelően kamatozik, majd életjáradék formájában ez a generáció kapja vissza egészében.

Névjegy

Németh György tagja volt a Nyugdíj és Időskori Kerekasztalnak.

Fő szakterülete: a nyugdíj- és egészségügyi rendszer közgazdasági problémái, de foglalkozik a (makro)gazdaságpolitika, az adózás, az újraelosztás, a demográfia és újabban a cigányság integrációjának kérdéseivel is.

PB: Mégis mi legyen az időkorú szegényekkel?

N. GY.: Az állam folyósítson számukra segélyt. A legszerencsésebb az úgynevezett alapnyugdíj lenne, de ez csak nevében nyugdíj, közgazdasági értelemben nyugdíj és segély keveréke.

PB: Mi legyen az önkéntes nyugdíjpénztárakkal? Nekik hol lenne szerepük az új rendszerben?

N. GY.: Már magától az önkéntes kifejezéstől is borsódzik a hátam.

PB: Miért?

N. GY.: Az önkéntes arra utal, hogy az intézmény mintája a társadalombiztosítás, csak éppen tagnak lenni – azzal szemben – nem kötelező. Az önkéntes nyugdíjpénztár nagyon rossz konstrukció, egy intézményi förmedvény. Létrehozásakor, 1993-ban nem az volt a kérdés, hogy milyen legyen az az intézmény, amelynek feladata kisemberek kis pénzeinek havi rendszerességgel történő összegyűjtése és befektetése évtizedeken át, és amely – esetleg – még életjáradékot is tud nyújtani. Ez a feladat egy speciális befektetési alapot igényelt volna, az átlagosnál szigorúbb befektetési szabályokat és szorosabb állami felügyeletet, mert kisemberek nyugdíjcélú megtakarításáról van szó. Ehelyett a feladattal tökéletesen inadekvát módon egy biztosítókra hajazó – de legalább drága és bonyolult – intézmény kerekedett, ráadásul kizárólagosan egyesületi formában.

Ma már olyan állami nyugdíjpénztárt is el tudok képzelni, amely közvetlenül, folyószámla-szerűen finanszírozza az államháztartást, gyakorlatilag működési költség és kockázat nélkül, ráadásul a most elérhető legjobb hozamért.

PB: Az egyre inkább elöregedő társadalomban ez a rendszer működőképes lenne?

N. GY.: A közgazdasági értelemben vett nyugdíjrendszer egy technikai feladatot lát el: az aktív életszakasz nyugdíjcélú befizetését gyűjti, kamatoztatja, nem befekteti, mert a nyugdíjtőke az állam adósságaként létezik. Majd egy biztosításmatematikus segítségével életjáradékra váltja, az indexálással pedig tekintettel van az adott generáció várható élettartamára.

PB: Ezzel együtt a nyugdíj összege is mozgásban van?

N. GY.: Igen, a politika azonban aligha merné megkockáztatni a nyugdíjak csökkentését.

PB: Melyik az a párt ön szerint, amelyik ezzel kampányolna?

N. GY.: A politika értékőrző nyugdíjakról beszél. Szerintem lényegesebb a nyugdíjrendszer korrektsége. Ha egy nyugdíjas generáció várható élettartama hirtelen megnő, akkor erre az azonnali nyugdíjcsökkentés a megfelelő válasz. Ezt le kell nyelni. Álságos viszont, ha inkorrekt nyugdíjrendszerben a nyugdíjak reálértékének megőrzéséről beszél a politika.

PB: Amit ön mond, hogy öregedő társadalomban a korrekt nyugdíjrendszer csak lényegesen magasabb adókból finanszírozható, éppen szembemegy a jelenlegi kormány logikájával.

N. GY.: Erről van szó. A kormány számára a személyi jövedelemadó mértéke, illetve annak további csökkentése politikai szimbólum.

PB: Arról is vita van, hogy az egy családban született gyerekek száma beleszámítson-e a nyugdíjba. Ön szerint?

N. GY.: Nem gondolom, hogy a gyermekvállalásban a majdani magasabb nyugdíj ígérete ügydöntő lenne. Én amellett vagyok, hogy azokat, akiknek négy, esetleg csak három gyermekük van, engedjük ki a rendszerből. Kapják meg a szociális hozzájárulási adót, és ne szerezzenek nyugdíjjogosultságot. Ennek alapja az a meggondolás, hogy az emberek kétféleképpen teremthetik meg idős koruk anyagi biztonságát: vagy takarékoskodnak, vagy sok gyermeket vállalnak, akik idős korukban eltartják szüleiket. Az állam mondja azt, hogy vagy-vagy. Azt remélem, hogy egy nagyon tudatos kisebbség a kilépést választaná, és növelné gyermekei számát. Az ötlet nem az enyém, hanem Alessandro Cigno közgazdász-demográfus professzoré.

PB: Ha sokan kimaradnak a rendszerből, nem lesznek rosszabb helyzetben azok, akik maradnak?

N. GY.: De igen. De itt legfeljebb egy erős és elszánt kisebbségről lenne szó, amely döntő módon járulhatna hozzá népesedési helyzetünk javításához. Ennek pedig az egész társadalom a nyertese lenne.

Hogyan tovább?Reform kell - a nagy ellátórendszerekkel, égető társadalmi kérdésekkel kapcsolatban a rendszerváltás óta ezt halljuk. Az ötletelés azonban sokszor kimerül a meglévő rendszer kritizálásában, gyakran valódi alternatíva nélkül. A Privátbankár.hu új cikksorozatában arról kérdezünk politikusokat, szakértőket, hogyan képzelik el egy-egy nagyobb rendszer jövőjét, milyen válaszokat adnának azokra a problémákra, amelyekkel a magyar társadalom 2013-ban szembenéz.

A korábbi részekben Pusztai Erzsébetet, az Antall- és az első Orbán-kormány volt államtitkárát, a Modern Magyarország Mozgalom alelnökét kérdeztük az egészségügyről, akárcsak Rácz Jenőt, a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Főigazgatóját, a Kórházszövetség korábbi elnökét, Kovácsy Zsombort, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnökét, Gaál Pétert, az Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatóját, Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkárt és Bálint Botond szakorvos-jelöltet. Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért Párt elnökségi tagja a korrupcióról, Osztolykán Ágnes, a Lehet Más a Politika képviselője, Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke és Polónyi István, a Debreceni Egyetem tanára az oktatásról, Viszkievicz András és Gál Róbert Iván elemzők a nyugdíjrendszerről, Pongrácz Gergely, a Budapesti Közlekedési Központ menesztett LMP-s igazgatósági tagja pedig a közlekedésről beszélt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Moszkva és Peking agresszívabb információs hadviselésre kapcsolt
Káncz Csaba | 2021. április 14. 19:29
A második hidegháború korában újra a nagyhatalmi vetélkedés dominál, ahol a Kreml stratégiai ambíciói eléréséhez Új Generációs Hadviselést alkalmaz. A Vuhanban kitört COVID-19 járvány miatt Kína is magasabb szintre kapcsolta (dez)információs műveleteit világszerte. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A chiphiány több, mint gazdasági kérdés - az amerikai-kínai vetélkedés újabb terepe
Király Béla | 2021. április 14. 16:59
Az elmúlt hónapokban a félvezetők hiánya meghatározó téma volt mind a járműgyártás, mind az elektronikai ipar szempontjából. A kereslet-kínálat megbillenésén túl a háttérben érdekes folyamatok zajlanak, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet.
Makro / Külgazdaság Burgenlandban feloldják a teljes zárlatot
MTI | 2021. április 14. 16:00
Burgenland - Ausztria két másik két keleti tartományával, Béccsel és Alsó-Ausztriával szemben - a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett, április 1-e óta tartó teljes zárlat feloldása mellett döntött - jelentette be Hans Peter Doskozil tartományfőnök szerdán.
Makro / Külgazdaság Budapestország vagyunk Trianon óta - interjú Lázár Jánossal
Baka F. Zoltán | 2021. április 14. 11:40
Nagyinterjú a kormánybiztossal a vidékkel szembeni adósságok törlesztéséről, a kiskereskedelmi multik megregulázásáról, Csányi Sándorról és Mészáros Lőrincről.
Makro / Külgazdaság KSH: 1,9 százalékkal nőtt az ipari termelés februárban
MTI | 2021. április 14. 10:41
Az ipari termelés volumene februárban 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a januári 6,7 százalékos visszaesés után. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,9 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 67 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta - erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Koronavírus: a németek második adagként sem adnak AstraZeneca-oltást
MTI | 2021. április 14. 10:08
Hatvan éven aluliaknak abban az esetben sem adnak többé az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni AstraZeneca-féle védőoltásból Németországban, ha már csak a második adag van hátra.
Makro / Külgazdaság Magyarország inkább megvárja az EU-s Facebook-törvényt
MTI | 2021. április 14. 08:36
Varga Judit nemrég nagy lendülettel állt bele a hazai közösségimédia-szabályozásba, de ezek szerint változott a terv és a tempó.
Makro / Külgazdaság Az EU nem ijedt meg a Janssen-vakcinától, magyarázatot kért az USA-tól az oltóanyag-szállítmányok késleltetése miatt
MTI | 2021. április 14. 07:42
Az Európai Gyógyszerügynökség szerint nincs bizonyíték az összefüggésre a vakcina és az amerikai vérrögképződéses esetek között.
Makro / Külgazdaság Egyre nő az oltakozási hajlandóság Nyugaton – mutatjuk, hol áll Magyarország
Wéber Balázs | 2021. április 14. 06:07
A nyugat- és dél-európai országokban a lakosság 60-75 százaléka oltatná be magát koronavírus ellen – a franciák kivételével –, az oltakozási kedv pedig jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. Magyarországon tavaly év vége óta egyenesen megugrott az oltakozási hajlandóság: ma már 60 százalék biztosan elfogadná a vakcinát. Ebben alighanem döntő szerepe van a rekordszintű halálozási hullámnak. Ugyanakkor egyelőre csak 40 százalék regisztrált.
Makro / Külgazdaság Leállíthatják a Janssennel való oltást az USA-ban, mert vérrögképződést okozott
Privátbankár.hu | 2021. április 13. 14:19
Hat nőnél, két héttel az oltás után. Egyikük belehalt.
hírlevél
depositphotos