Európai idő szerint hétfő este fogadja Donald Trump Volodimir Zelenszkijt, valamint számos más európai ország vezetőjét Washingtonban, hogy tárgyaljon velük az ukrajnai tűzszünet vagy béke feltételeiről.
Zelenszkijnél pattog a labda
Az amerikai elnök – aki pénteken Alaszkában már egyeztetett ugyanerről Vlagyimir Putyinnal – először az ukrán elnököt fogadja majd, ezt követően pedig egyeztet a többi európai ország, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, valamint az EU és a NATO vezetőjével is.
Egybehangzó nyugati sajtóértékelések szerint Trump nyomást fog gyakorolni Zelenszkijre, hogy menjen bele komoly kompromisszumokba, és fogadja el azokat a feltételeket, amelyekben az orosz és az amerikai elnök feltehetően megállapodott múlt pénteken.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az európai vezetők ugyanakkor ellensúlyt kívánnak képezni, hogy Zelenszkijt ne kényszeríthesse bele Washington egy előnytelen megállapodásba. Egyúttal demonstrálják az Ukrajna melletti egységüket és kiállásukat.
Ez lehet a deal
Trump kizárta, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz és visszaszerezze az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félszigetet.
„Ukrajna elnöke, Zelenszkij szinte azonnal befejezheti a háborút Oroszországgal, ha akarja, vagy harcolhat tovább”, írta az amerikai elnök hétfőn közösségi oldalán, megemlítve ezt a két feltételt.
A New York Times értesülései szerint Trump korábban európai vezetőknek arról is beszélt, hogy akkor lehetne békemegállapodást kötni, ha a kijevi vezetés teljes egészében feladná a kelet-ukrajnai Donbász régiót, amit az orosz hadsereg máig nem tudott teljesen elfoglalni.
Az ásványkincsekben gazdag és jelentős orosz kisebbséggel rendelkező Donbászhoz tartozik a Donyecki és a Luhanszki terület. Utóbbit már csaknem teljes egészében elfoglalta az orosz hadsereg, az előbbi területen ugyanakkor még több nagyváros is ukrán kézen van.
A The Guardian értesülései szerint a teljes Donbászért cserébe Putyin befagyasztaná a frontokat délebbre, azaz a Herszoni és a Zaporizzsjai területen, ahol az orosz erők jelentős területeket tartanak megszállva.
Steve Witkoff, Trump különmegbízottja szerint – aki szintén ott volt Alaszkában – Putyin beleegyezett abba is, hogy az Egyesült Államok és Európa masszív biztonsági garanciákat adjon Ukrajnának egy potenciális békeegyezmény keretében.
A részletek még nem ismertek, de Witkoff szerint gyakorlatilag “a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló nyelvezetű” biztonsági garanciákat kínálhatnak Kijevnek (a cikkely szerint ha a szövetség egy tagállamát katonai támadás éri, akkor minden tagállam a segítségére siet) – azaz hivatalos NATO-tagság nélkül is garantálnák Ukrajna biztonságát.
Beadhatja a derekát Zelenszkij?
Az ukrán elnök hétfő hajnalban azt írta közösségi oldalán, miután megérkezett Washingtonba, hogy mindannyian nagyon szeretnék lezárni a háborút „gyorsan és megbízhatóan”. Hozzátette ugyanakkor – a biztonsági garanciákra utalva –, hogy „a békének tartósnak kell lennie”.
Délutáni posztjában szintén kiemelte, hogy mindenki „méltóságteljes békét és valódi biztonságot” szeretne. Egyúttal élesen elítélte az éjjeli orosz rakétatámadásokat, amelyekben mintegy 10-en haltak meg, köztük gyerekek is. Szerinte ezek „demonstratív és cinikus” csapások voltak a nyomásgyakorlás céljából, direkt a hétfői találkozó elé időzítve. Épp ezeket szeretné megállítani Kijev, és épp ezért szükségesek megbízható biztonsági garanciák, tette hozzá.
A nagy kérdés – tesszük hozzá –, hogy Zelenszkij beleegyezik-e abba a forgatókönyvbe, amelyet már régóta rebesgetnek diplomáciai körökben. Eszerint de jure, azaz jogilag nem mond le területekről, ugyanakkor de facto beleegyezik abba, hogy jelentős ukrán területek határozatlan ideig „orosz ellenőrzés” alatt maradjanak.
Vasárnap erről annyit mondott: kész akár területi változásokról is tárgyalni az orosz inváziót lezáró békeszerződés részeként, de nem adja fel azokat a területeket, amelyeket az orosz erők nem foglaltak el.
Zelenszkij az utolsó két bejegyzésében már nem használta „az igazságos béke” kifejezést – ez arra utalhat, hogy elfogadhat egy ilyen vagy hasonló forgatókönyvet.
A BBC értékelése szerint az ukrán elnök mindenekelőtt tűzszünetet akar, amíg ugyanis az ukrán városok állandó éjjeli támadásoknak vannak kitéve, addig nem lehet tartós békéről tárgyalni.
Oroszország és az Egyesült Államok ugyanakkor tartós békét szeretne elérni, a már említett feltételekkel.
A háború három és fél éve mindenesetre bebizonyította – hívja fel a figyelmet a brit adó –, hogy hiába a masszív nyugati támogatás, Ukrajnának nincs elegendő katonája a győzelemhez – és valószínűleg „egy nagyon rossz ízű alkut” kínálnak majd fel neki.
Frissítés:
A találkozó előtti sajtótájékoztatón elhangzottakról itt olvashatnak:
Ahogy közeleg az év vége, úgy lesz egyre kisebb az éves GDP-növekedés. A külkereskedelem is szűkült, különösen Európa irányába. 
