Hivatalos ukrán közlések szerint az üzem egy közönséges civil üzem volt, ahol mindennapi dolgokat, például kávéfőzőket gyártottak. Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője ugyanakkor a Nap híre YouTube-csatorna műsorában azt mondta:
nem elképzelhetetlen, hogy hadászati eszközöket is gyártottak a munkácsi amerikai gyárban, ugyanis ez a háború alatt gyakran előfordul.
„Az biztos, hogy a háború előtt a Flex amerikai gyár nem foglalkozott védelmi ipari tevékenységgel, tehát ők a védelmi ipar számára nem gyártottak alkatrészeket. (...) Ők bérgyártással foglalkoznak, ami azt jelenti, hogy nem saját brand alatt készítenek elektronikai eszközöket, hanem ahonnan jön megrendelés, akkor azt ők teljesítik” – fogalmazott.
Fotó: MTI/Nemes János
Hozzátette: azt nem lehet tudni, hogy 2022 óta milyen megrendeléseket kapott a gyár.
Megjegyezte, hogy a háború miatt „az elsődleges feladat az ukrán védelmi ipar, az ukrán hadsereg ellátása”, ezért elképzelhető, hogy „gyártottak olyan eszközöket, ami nem katonai, hanem kettősfelhasználású. Mondjuk olyan elektronikai alkatrészek, amelyek akár katonai eszközökbe is kerülhetnek, hiszen jelenleg az ukrán hadsereg az egyik legnagyobb megrendelő az országban”, fogalmazott a szakértő.
Jegyzetünket a témában itt olvashatják.
Íme a KSH legfrissebb adatai a külkereskedelemről. 
