7p
Úgy tűnt pár hónapig, hogy a férfiak 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről a szakszervezetek népszavazást tudnak kikényszeríteni. Az Alkotmánybíróság döntése alapján most úgy néz ki, megúszták a politikai pártok ezt az ügyet, amely sokkal mélyebb gazdasági és társadalomfilozófiai döntéseket kényszerített volna ki, mint ami elsőre látszik.

A 2011-ben bemutatott Széll Kálmán Terv, és az alapján kidolgozott „Konvergencia Program 2011-2015” anyagban jelentős változásokat mutatott be a kormány. 2012-ig a magyar nyugdíjrendszer rugalmas volt a tekintetben, hogy volt ugyan egy irányadó nyugdíjkorhatár, de ettől bizonyos élethelyzetekben el lehetett térni alacsonyabb szolgálati időre. Azaz volt arra lehetőség, hogy egyes munkakörök esetén előbb lehessen nyugdíjat felvenni, mint az aktuális korhatár, vagy lehetséges volt, hogy csökkentett nyugdíjjal ugyan, de a korhatár előtt például a munkáját elvesztő igényelhesse nyugdíját - mutatott rá a Policy Agenda a most közölt kutatásában.

Burkolt nyugdíjkorhatár emelés

Az Orbán-kormány merész vállalást tett, amikor egyetlen kivétellel (azaz, hogy a nők 40 év szolgálati idővel elmehetnek nyugdíjba) eltörölt minden előrehozott nyugdíjba vonulási lehetőséget. Ez tulajdonképpen egy nyugdíjkorhatár emelés, hiszen a tényleges nyugállományba vonulás időpontját emelték.

Minden nyugdíjkorhatár emelésnek két oka van. Egyrészt minél több embert benntartani a munkaerőpiacon, hogy legyen elég nyugdíjjárulékot fizető dolgozó, másrészt minél kevesebb embert beengedni a nyugdíjrendszerbe, hogy ne kelljen többet fizetni a nyugdíjellátásra.

Ez felemás módon sikerült a kormánynak. 2010-ben átlagosan 60,3 évesen mentek el nyugdíjba az emberek, 2013-ban (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat) - ha nem vesszük figyelembe a nők 40 év szolgálati kedvezményét - a Policy Agenda számításai szerint 62,2 évvel. Ugyanakkor, ha beleszámítjuk a nők 40 évét is, akkor már csak 60,3 év a nyugdíjba vonulás átlagos életkora. Azaz statisztikai értelemben nem emelkedett ugyan az átlagkor, de nagyon komoly átrendeződések voltak.

A változások és azok hatása

Megszűntek a korhatár alatti nyugdíjba vonulási lehetőségek (kivétel a nők 40 év szolgálati ideje), így a korhatár alatti rokkantnyugdíj lehetősége is. Ezekre 2010-ben számításaink szerint még 775 milliárd forintot költött az állam, majd 2016-ban e kiadások 430 milliárd forintra csökkentek. Így tehát ténylegesen van megtakarítás, és elvileg többen is maradtak a munkaerőpiacon.

2009 és 2011 között 200 ezer ember ment öregségi nyugdíjba, majd 2012-2014 között a nők 40 éves kedvezményét nem számolva 110 ezer fő. Azaz drasztikus stopot hajtott végre a kormány és ez meg is látszott a foglalkoztatásban.

2010-ben az 55 és 64 év közöttieknél a foglalkoztatottak aránya 33,6 százalék volt. Ez 2013-ban már 37,9 százalékra, míg 2014-ben 41,7 százalékra nőtt. Ennek két oka is van. Az egyik a közfoglalkoztatás, bár ennek mértéke nem több, mint 10-15 ezer fő. A másik ok, hogy azok, akik nem mehettek már el korkedvezményes nyugdíjba „kiszorították” maguknak a munkahelyeket - ők becslésünk szerint jóval többen voltak.

A kutatás megjegyzi: ezzel a megnövelt foglalkoztatotti aránnyal is csak négy európai uniós tagállamot előzünk meg, azaz továbbra sem számít jónak az 55 év felettiek foglalkoztatottak aránya.

A korhatár alatti nyugdíjakra 2010-ben kb. 390 milliárd forintot költött az állam, amely mai értéken számolva (éves nyugdíjemelések mértékével korrigálva) 480 milliárd forintot tett volna ki. Azzal a drasztikus döntéssel, hogy egyik pillanatról a másikra megszüntették ezt a lehetőséget, már csak kifutó üzemmódban van a rendszer. 2013-ban még 224 milliárd forintot, 2016-ban a tervek szerint hozzávetőlegesen 115 milliárd forintot fog erre költeni a rendszer és ez így 365 milliárd forint megtakarítást jelent. Ennek 55 százalékát azonban elvitte a nők 40 éves jogviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségének finanszírozása.

Az egészségkárosodott személyek esetében ekkora megtakarítást nem ért el a kormány. 2010-ben számításaink szerint rokkantnyugdíjra (korhatár alattiak), és egyéb járadékra 385 milliárd forintot költött a kabinet. A 2013-as tényadatok szerint ezen összeg „lecsökkent” 335 milliárd forintra, míg a jövő évi tervek szerint 315 milliárd lesz. Ez még nem olyan nagy csökkenés, mint amit a kormány 2011-ben bevállal, hiszen a konvergencia program szerint két év alatt 117 milliárd forint megtakarítás kellett volna. Amennyiben a 2010-es összeget mai áron számoljuk (évenkénti emelések mértékével), akkor e kiadások 474 milliárd forintot tennének ki jövő évben. Így már 159 milliárd forintos forráskivonást mutatnak a számok, tehát csúszással, de elérte a kormány a célját.

Költségvetési oldalról nézve a kérdést egyértelmű az, hogy a kormány komoly átrendezést hajtott végre, és bejöttek a számításai. Lefaragta a nyugdíjkiadások szintjét, elvágta a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét, növelte a munkaképesek számát, és ezzel bizonyosan segítette, hogy ne csak közmunka miatt növekedjen a foglalkoztatotti létszám. Ezzel együtt még forrást is teremtett a választási ígéretének, amely a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjazására vonatkozott.

Mit akarnak a szakszervezetek?

A szakszervezetek azonban a kérdés társadalmi vonatkozásaira hívják fel folyamatosan a figyelmet. Mégpedig azért, hogy nem szabad ennyire merevnek lennie a nyugdíjrendszernek, és bizonyos helyzetekben lehetőséget kell adni a korai nyugdíjba vonulásra is. Ezt a vitát hozta felszínre a népszavazási kezdeményezésük, amely jelen állás szerint az Alkotmánybíróságnál elbukott.

Dessewffy Alice ügyvéd nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Ab-hoz magánszemélyek és nőszervezetek megbízásából. Az ügyvéd szerint a sikeres népszavazás következménye sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, melyek szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg.

Az azonban egyértelmű, hogy a „férfi 40 év” ügye a kormány számára még a menekültügynél is komolyabb problémát jelenthetne. Egyrészt, ha olyan széles kaput nyitottak volna, mint a nők esetében, akkor ez a munkaerőpiacon problémát generálhatna (évente kb. 10-15 ezer nyugdíjba menő pótlása nehézségekkel járhatott volna), valamint a költségvetési következményei a kormány egyéb jóléti intézkedési terveit is korlátozhatnák. És akkor még nem is beszéltünk a politikai vereségről, amelyet elszenvedne ez esetben a Fidesz.

Az azonban egyértelmű, hogy a kérdés, - lehet ugyan, hogy kisebb intenzitással, de - napirenden marad, amely kapcsán a szakszervezetek megmutathatják erejüket, és érdekérvényesítési képességüket. A kormány számára pedig ebben az „ügyben” az a lecke, hogy mit mer megígérni a nyugdíjrendszer „puhítása” érdekében - összegez a Policy Agenda.

PRO: Aki negyven évet ledolgozott, tisztességgel vonulhasson nyugdíjba

A férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása csak az egyik dolog, az egész nyugdíjrendszerre ráfér a reform. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a korkedvezményes nyugdíj jár a férfiaknak, de a szereplőknek le kell ülniük egy asztalhoz tárgyalni. A Privátbankár.hu műsorának vendége Kordás László, a szövetség elnöke volt >>

KONTRA: Fatális hiba lenne az általános módosítás

Míg a keményen dolgozókat valóban megilletné a kedvezményes korhatár, addig az elöregedő európai társadalmak, a szűkös költségvetés azt sejteti, hogy fatális hiba lenne az általános módosítás. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő mondta el érveit a Privátbankár.hu-nak >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Az egyetemistákat sem hagyja ki a szórásból a kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 30. 09:47
A Diákhitelek utáni kamatstop is meghosszabbodik az év végéig, igaz, csak azoké, amelyekre 2024. december 31-éig szerződtek le.
Személyes pénzügyek Lakáshitelesek figyelem: jó hírt közölt a kormány
Herman Bernadett | 2025. június 27. 10:34
Az év végéig megmarad a kamatstop, hamarosan a Magyar Közlönyben is közzéteszik a hosszabbításról szóló rendeletet. 
Személyes pénzügyek Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank
Natív tartalom | 2025. június 27. 09:18
Rendkívül kedvező értékajánlatot nyújtó hitelkártyával bővítette kártyakínálatát – első körben – meglévő ügyfelei számára a Gránit Bank. Az első évben díjmentes, mobilalkalmazásból igényelhető kártya számos prémium előnyt kínál nemcsak a hétköznapokban, hanem utazás közben is. A digitális pénzintézet mindezt a hazai piacon elérhető hitelkártyák között jelenleg kedvezőnek mondható THM-mel és a vásárlások után járó pénzvisszatérítéssel biztosítja.
Személyes pénzügyek Nyaralni készülők figyelem: fontos bejelentés érkezett az Erste Banktól
Herman Bernadett | 2025. június 26. 13:22
A napi átutalási limit tavaly szeptemberi bevezetése óta a bűnözők ismét a bankkártyákat vették célkeresztbe – az elmúlt fél évben nőtt a kártyaadatokkal elkövetett visszaélések száma és az elszenvedett károk összértéke. A csalások megelőzése, az ügyfelek edukálása érdekében az Erste meglévő csatornái – honlapja, közösségimédia-felületei, George App és George Web – mellett most podcast-sorozatot is indít.
Személyes pénzügyek Érdekes jelenség figyelhető meg a lakásbiztosításoknál
Privátbankár.hu | 2025. június 20. 11:25
Egyre népszerűbbek a kiegészítő fedezetek.
Személyes pénzügyek Gulyás Gergely százezreket érintő bejelentést tett – döntött a kormány
Privátbankár.hu | 2025. június 18. 16:04
Meghosszabbították a kamatstopot.
Személyes pénzügyek A magyar demográfiai katasztrófa a nyugdíjasokat is befolyásolja
Hollós János | 2025. június 18. 10:42
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint áprilisban 5323 gyermek született, 14 százalékkal, 852-vel kevesebb, mint 2024 áprilisában. Magyarország történelmében még soha nem született ilyen kevés gyerek egy hónap alatt. Folytatódik laptársunk, szintén a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit podcast sorozata, a Nyugdíjszerviz Farkas András nyugdíjszakértővel és Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével.  
Személyes pénzügyek Ennyiből jön ki átlagosan egy külföldi családi nyaralás
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 17:38
A Groupama Biztosító és az OTP Bank ezer főt kérdezett meg országos reprezentatív felmérésében.
Személyes pénzügyek Tízből öt magyar ennél kevesebbet keres – itt vannak a friss adatok!
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 08:30
A Központi Statisztikai Hivatal szerint ennyivel nőttek a bérek. A mediánadatok árulkodóak. 
Személyes pénzügyek Milliók járhatnak vissza a magyar devizahitelesnek, itt az ítélet
Privátbankár.hu | 2025. június 17. 06:49
Még nem jogerős.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG