7p
Úgy tűnt pár hónapig, hogy a férfiak 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről a szakszervezetek népszavazást tudnak kikényszeríteni. Az Alkotmánybíróság döntése alapján most úgy néz ki, megúszták a politikai pártok ezt az ügyet, amely sokkal mélyebb gazdasági és társadalomfilozófiai döntéseket kényszerített volna ki, mint ami elsőre látszik.

A 2011-ben bemutatott Széll Kálmán Terv, és az alapján kidolgozott „Konvergencia Program 2011-2015” anyagban jelentős változásokat mutatott be a kormány. 2012-ig a magyar nyugdíjrendszer rugalmas volt a tekintetben, hogy volt ugyan egy irányadó nyugdíjkorhatár, de ettől bizonyos élethelyzetekben el lehetett térni alacsonyabb szolgálati időre. Azaz volt arra lehetőség, hogy egyes munkakörök esetén előbb lehessen nyugdíjat felvenni, mint az aktuális korhatár, vagy lehetséges volt, hogy csökkentett nyugdíjjal ugyan, de a korhatár előtt például a munkáját elvesztő igényelhesse nyugdíját - mutatott rá a Policy Agenda a most közölt kutatásában.

Burkolt nyugdíjkorhatár emelés

Az Orbán-kormány merész vállalást tett, amikor egyetlen kivétellel (azaz, hogy a nők 40 év szolgálati idővel elmehetnek nyugdíjba) eltörölt minden előrehozott nyugdíjba vonulási lehetőséget. Ez tulajdonképpen egy nyugdíjkorhatár emelés, hiszen a tényleges nyugállományba vonulás időpontját emelték.

Minden nyugdíjkorhatár emelésnek két oka van. Egyrészt minél több embert benntartani a munkaerőpiacon, hogy legyen elég nyugdíjjárulékot fizető dolgozó, másrészt minél kevesebb embert beengedni a nyugdíjrendszerbe, hogy ne kelljen többet fizetni a nyugdíjellátásra.

Ez felemás módon sikerült a kormánynak. 2010-ben átlagosan 60,3 évesen mentek el nyugdíjba az emberek, 2013-ban (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat) - ha nem vesszük figyelembe a nők 40 év szolgálati kedvezményét - a Policy Agenda számításai szerint 62,2 évvel. Ugyanakkor, ha beleszámítjuk a nők 40 évét is, akkor már csak 60,3 év a nyugdíjba vonulás átlagos életkora. Azaz statisztikai értelemben nem emelkedett ugyan az átlagkor, de nagyon komoly átrendeződések voltak.

A változások és azok hatása

Megszűntek a korhatár alatti nyugdíjba vonulási lehetőségek (kivétel a nők 40 év szolgálati ideje), így a korhatár alatti rokkantnyugdíj lehetősége is. Ezekre 2010-ben számításaink szerint még 775 milliárd forintot költött az állam, majd 2016-ban e kiadások 430 milliárd forintra csökkentek. Így tehát ténylegesen van megtakarítás, és elvileg többen is maradtak a munkaerőpiacon.

2009 és 2011 között 200 ezer ember ment öregségi nyugdíjba, majd 2012-2014 között a nők 40 éves kedvezményét nem számolva 110 ezer fő. Azaz drasztikus stopot hajtott végre a kormány és ez meg is látszott a foglalkoztatásban.

2010-ben az 55 és 64 év közöttieknél a foglalkoztatottak aránya 33,6 százalék volt. Ez 2013-ban már 37,9 százalékra, míg 2014-ben 41,7 százalékra nőtt. Ennek két oka is van. Az egyik a közfoglalkoztatás, bár ennek mértéke nem több, mint 10-15 ezer fő. A másik ok, hogy azok, akik nem mehettek már el korkedvezményes nyugdíjba „kiszorították” maguknak a munkahelyeket - ők becslésünk szerint jóval többen voltak.

A kutatás megjegyzi: ezzel a megnövelt foglalkoztatotti aránnyal is csak négy európai uniós tagállamot előzünk meg, azaz továbbra sem számít jónak az 55 év felettiek foglalkoztatottak aránya.

A korhatár alatti nyugdíjakra 2010-ben kb. 390 milliárd forintot költött az állam, amely mai értéken számolva (éves nyugdíjemelések mértékével korrigálva) 480 milliárd forintot tett volna ki. Azzal a drasztikus döntéssel, hogy egyik pillanatról a másikra megszüntették ezt a lehetőséget, már csak kifutó üzemmódban van a rendszer. 2013-ban még 224 milliárd forintot, 2016-ban a tervek szerint hozzávetőlegesen 115 milliárd forintot fog erre költeni a rendszer és ez így 365 milliárd forint megtakarítást jelent. Ennek 55 százalékát azonban elvitte a nők 40 éves jogviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségének finanszírozása.

Az egészségkárosodott személyek esetében ekkora megtakarítást nem ért el a kormány. 2010-ben számításaink szerint rokkantnyugdíjra (korhatár alattiak), és egyéb járadékra 385 milliárd forintot költött a kabinet. A 2013-as tényadatok szerint ezen összeg „lecsökkent” 335 milliárd forintra, míg a jövő évi tervek szerint 315 milliárd lesz. Ez még nem olyan nagy csökkenés, mint amit a kormány 2011-ben bevállal, hiszen a konvergencia program szerint két év alatt 117 milliárd forint megtakarítás kellett volna. Amennyiben a 2010-es összeget mai áron számoljuk (évenkénti emelések mértékével), akkor e kiadások 474 milliárd forintot tennének ki jövő évben. Így már 159 milliárd forintos forráskivonást mutatnak a számok, tehát csúszással, de elérte a kormány a célját.

Költségvetési oldalról nézve a kérdést egyértelmű az, hogy a kormány komoly átrendezést hajtott végre, és bejöttek a számításai. Lefaragta a nyugdíjkiadások szintjét, elvágta a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét, növelte a munkaképesek számát, és ezzel bizonyosan segítette, hogy ne csak közmunka miatt növekedjen a foglalkoztatotti létszám. Ezzel együtt még forrást is teremtett a választási ígéretének, amely a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjazására vonatkozott.

Mit akarnak a szakszervezetek?

A szakszervezetek azonban a kérdés társadalmi vonatkozásaira hívják fel folyamatosan a figyelmet. Mégpedig azért, hogy nem szabad ennyire merevnek lennie a nyugdíjrendszernek, és bizonyos helyzetekben lehetőséget kell adni a korai nyugdíjba vonulásra is. Ezt a vitát hozta felszínre a népszavazási kezdeményezésük, amely jelen állás szerint az Alkotmánybíróságnál elbukott.

Dessewffy Alice ügyvéd nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Ab-hoz magánszemélyek és nőszervezetek megbízásából. Az ügyvéd szerint a sikeres népszavazás következménye sértheti az alaptörvény azon rendelkezéseit, melyek szerint a női esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód a pozitív diszkrimináción keresztül valósul meg.

Az azonban egyértelmű, hogy a „férfi 40 év” ügye a kormány számára még a menekültügynél is komolyabb problémát jelenthetne. Egyrészt, ha olyan széles kaput nyitottak volna, mint a nők esetében, akkor ez a munkaerőpiacon problémát generálhatna (évente kb. 10-15 ezer nyugdíjba menő pótlása nehézségekkel járhatott volna), valamint a költségvetési következményei a kormány egyéb jóléti intézkedési terveit is korlátozhatnák. És akkor még nem is beszéltünk a politikai vereségről, amelyet elszenvedne ez esetben a Fidesz.

Az azonban egyértelmű, hogy a kérdés, - lehet ugyan, hogy kisebb intenzitással, de - napirenden marad, amely kapcsán a szakszervezetek megmutathatják erejüket, és érdekérvényesítési képességüket. A kormány számára pedig ebben az „ügyben” az a lecke, hogy mit mer megígérni a nyugdíjrendszer „puhítása” érdekében - összegez a Policy Agenda.

PRO: Aki negyven évet ledolgozott, tisztességgel vonulhasson nyugdíjba

A férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása csak az egyik dolog, az egész nyugdíjrendszerre ráfér a reform. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint a korkedvezményes nyugdíj jár a férfiaknak, de a szereplőknek le kell ülniük egy asztalhoz tárgyalni. A Privátbankár.hu műsorának vendége Kordás László, a szövetség elnöke volt >>

KONTRA: Fatális hiba lenne az általános módosítás

Míg a keményen dolgozókat valóban megilletné a kedvezményes korhatár, addig az elöregedő európai társadalmak, a szűkös költségvetés azt sejteti, hogy fatális hiba lenne az általános módosítás. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő mondta el érveit a Privátbankár.hu-nak >>

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Bankkártyás figyelmeztetést küldött az MNB
Privátbankár.hu | 2025. április 24. 11:11
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint érdemes korlátozni bankkártyák vásárlási-, készpénzfelvételi limitjeit a kibercsalások miatt. 
Személyes pénzügyek A megtakarításainkat a válság idején is érdemes biztonságban tudni
Hollós János | 2025. április 22. 13:02
Kicsit talán meglepő és tiszteletre méltó módon a világban kitört kereskedelmi háborúval egyelőre nem foglalkoznak a biztosítási piac szereplői. Egyebek mellett ez derült ki a Klasszis Média Nyugdíjszerviz című adásából, amelynek vendége volt többek között Malicskó Gábor, az UNIQA Biztosító Lakossági Üzletágért felelős igazgatósági tagja.
Személyes pénzügyek Végre! Ebben az összevetésben több közép- és kelet-európai országot lepipáltunk
Privátbankár.hu | 2025. április 18. 14:42
A háztartási megtakarítások volumene alapján Magyarország a mezőny első felébe tartozik a régiós gazdaságok között, de még inkább kitűnik azzal, hogy a megtakarítások szerkezetében jelentős eltérést mutat a többi országhoz képest. Az MBH Elemzési Centrum szakértői megvizsgálták, hogyan áll össze a hazai megtakarítások struktúrája, és ez miben különbözik a térségben jellemző szerkezettől.
Személyes pénzügyek Szomorú tények: minél kevesebbet keres valaki, annál kevésbé emelkedett a bére
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 15:04
A januárinál mérsékeltebb februári reálkereseti adatokra is reagáltak a Nemzetgazdasági Minisztérium és az elemzők.
Személyes pénzügyek Lelombozó adat jött ki arról, tartották-e a lépést a bérek az inflációval
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 08:28
A bruttó átlagkereset 9,3, a nettó átlagkereset 9,1, a reálkereset pedig 3,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Személyes pénzügyek Százezres flotta tagjai szaladgálnak kötelező nélkül
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 11:29
Több mint 650 ezer segédmotoros kerékpárból továbbra is kevesebb mint 300 ezer rendelkezik érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). Becslések szerint a kgfb-kötelezettség alá tavaly nyár óta bevont mintegy 50 ezer e-roller közül is jó esetben csak 10-15 ezer rendelkezik az előírt biztosítási fedezettel.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! Újabb továbbjutó csapatokkal lett teljes a döntő mezőnye
Privátbankár.hu | 2025. április 11. 11:18
Megvan a 20 csapat, amelyik májusban megmérkőzhet a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! pénzügyi tudatossági verseny döntőjében.
Személyes pénzügyek Ön is észrevette? Támadás érte az OTP-t
Privátbankár.hu | 2025. április 10. 16:46
Az OTP-t szokatlan erős túlterheléses támadás érte.
Személyes pénzügyek Viszik az állampapírokat, mint a cukrot
Privátbankár.hu | 2025. április 9. 16:11
A sajtó egy része az elmúlt napokban téves következtetéseket vont le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen megjelent februári értékpapírpiaci statisztikájából, amit a háztartások állampapírállománya tekintetében a februári jelentős kamatkifizetések torzítottak. Az állományi változásokról a kamatfizetések hatásától megszűrt, névértékes statisztika ad számot, ami egyértelműen mutatja, hogy tovább nőttek a lakossági befektetők állampapír-megtakarításai.
Személyes pénzügyek Ezt tudja az új, díjmentes alapszámla
Privátbankár.hu | 2025. április 8. 17:31
Az MNB és a Bankszövetség megállapodása alapján az alapszámlának mindaddig elengedik a havi díját, amíg az infláció nem csökken három egymást követő hónapban 4 százalék alá.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG