Az EU egésze és az egyes tagországok számára is egyre kevésbé irreleváns, hogy az uniós partnerek megfelelően szembenéznek-e a ketyegő nyugdíjbombával és meghozzák a szükséges reformokat nyugdíjrendszereik fenntarthatósága érdekében. Ez az egyik sarkalatos megállapítása annak a Fehér Könyvnek, amelyet csütörtökön készül elfogadni az Európai Bizottság „az elégséges, biztonságos és fenntartható nyugdíjak” tárgyában, további reformokra ösztönözve a kormányokat ezen a politikai területen - számol be róla a Bruxinfo.
|
| Előretekint az Unió |
A mintegy 40 oldalas anyagban, ami a 2010 júliusában kiadott Zöld Könyv folyománya, a Bizottság világossá teszi, hogy miközben az EU-nak nincs közvetlen beleszólása abba, hogy tagországai milyen nyugdíjrendszereket működtetnek, az egyes országok nyugdíjpolitikája mégis közös érdeklődésre tart számot, hiszen a költségvetés helyzetét befolyásoló tételként közvetve hatással van a gazdasági és pénzügyi unió működésére (EMU), és az EU2020 gazdasági stratégia öt kiemelt célja közül kettő is összefüggésben van a területtel. Ezért Brüsszel, a jövőben ha lehet még jobban ki kívánja domborítani az Európai Unió rásegítő és támogató szerepét a nyugdíjreformokban, amit a demográfiai változások miatt különösen sürgetőnek lát.
A válság rámutatott a "piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségei"
A Fehér Könyv - amelynek tervezete a BruxInfo birtokába került - rámutat, hogy az EU-ban az elmúlt évtizedben számottevő előrelépés történt a nyugdíjrendszerek fenntarthatóvá tételében, a tagállamok többsége ennek szem előtt tartásával módosította a saját szabályait. Ettől függetlenül a Bizottság úgy véli, hogy az esetek többségében további erőfeszítések kellenek, amiben nagy szerepet játszik az, hogy a folyamatban lévő gazdasági és pénzügyi válság még inkább megnehezítette a demográfiai változások kezelését és rávilágított a kiegészítő, piaci alapú nyugdíjrendszerek gyengeségeire is.
Gyorsul az elöregedés
A dokumentum kiemeli, hogy a mai nőknek és férfiaknak, akik hosszabb ideig élnek, hosszabb ideig kell aktívnak lenniük és többet kell félretenniük a nyugdíjas évek előtt, különben öreg korukra nem számíthatnak tisztességes és elégséges nyugdíjra, mert nem lesz miből fedezni a felmerülő többletköltségeket. Arra is felhívja a figyelmet a Bizottság, hogy a probléma már rövid távon is jelentkezik, hiszen az úgynevezett „baby boom” generáció elért a nyugdíjas korhoz, miközben Európa munkaképes korú lakossága csökkenésnek indul. Ezt az is alá látszik támasztani, hogy a várható élettartam 2060-ra 5-7 évvel is magasabb lehet a jelenleginél, és éves szinten két millió fővel nő évente az EU-ban a 60 év felettiek tábora, kétszer gyorsabban, mint a 2000-es évek elején. Eközben a 20 és 59 év közöttiek száma a következő évtizedekben évről-évre csökkenni fog.
Növekvő kockázatok az állami nyugdíjrendszerekben is
A gazdasági és pénzügyi válság tovább élezi a problémát, mert a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszereket hátrányosan érinti a hanyatló foglalkoztatás és ami ezzel jár, a csökkenő nyugdíjbefizetések. A magánnyugdíj-rendszerekre pedig az eszközök értékének zuhanása és a csökkenő hozamok vannak negatív hatással.
A nyugdíjkiadások a közpénzügyek jelentős és növekvő hányadát teszik ki: jelenleg a GDP több mint 10 százalékára rúgnak, de 2060-ra akár a GDP 12,5 százalékát is elérhetik, noha igaz, a tagállamok között meglehetősen nagyok a különbségek. Az egyik véglet Írország, ahol a hazai össztermék 6 százalékát fordítják nyugdíjakra, a másik Olaszország, ahol 15 százalékos az arány.
A Fehér Könyv arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg uniós átlagban a 65 éven felüliek jövedelme 94 százaléka a teljes lakosság átlagjövedelmének. És bár a közelmúltban végrehajtott reformok kísérletet tettek a nyugdíjak értékállóságának szavatolására, az esetek többségében a nyugdíjak csökkenni fognak ahhoz képest, amit az illető személyek aktív korukban kerestek.
Még több munkahely kell Európának
A dokumentum arra is kitér, hogy az úgynevezett demográfiai függőségi ráta (vagyis a 65 év felettieknek a 15-64 év közötti aktív keresőkhöz viszonyított aránya) a 2010-es 26 százalékról 2050-re 50 százalékra emelkedik. Ennél is kifejezőbb talán a gazdasági függőségi ráta, ami a munkanélküliek és a nyugdíjasok foglalkoztatottakhoz mért arányát fejezi ki. A Bizottság szerint amennyiben Európának el sikerül érni az EU2020 stratégiában megcélzott 75 százalékos foglalkoztatási szintet, ez a gazdasági függőségi ráta a jelenlegi 65 százalékról 2050-ben „csak” 79 százalékra emelkedik majd.
Ebből következik, hogy a foglalkoztatás növelésével, aminek a munkában töltött évek számának meghosszabbítása is részét képezi, majdnem semlegesíteni lehet a népesség elöregedésének hatásait.
A „könyvből” az is kiderül, hogy az elmúlt egy évtizedben jelentős mértékben, közel tíz százalékkal sikerült növelni a foglalkoztatás szintjét az 55-64 éves korosztályban (uniós szinten a 2001-es 37,5 százalékról 2010-re 46,3 százalékra). Ez ugyan jó eredmény, de a Bizottság szerint sokkal többre van szükség, mert a munkaerőpiaci részvétel még mindig túl alacsony a nyugdíjas kor küszöbére lépett korosztály körében.
Így nem lehet baj?
A nyugdíjrendszerek reformjára vonatkozó uniós prioritások nem változnak, ugyanazok, mint a 2011-es és a 2012-es éves növekedési jelentésben. Ezek a következők:
- a nyugdíjkort a várható élettartamhoz kell hozzáigazítani;
- le kell szűkíteni a tényleg csak indokolt esetekre a korai nyugdíjba vonulás lehetőségét;
- tevékenyen ösztönözni kell a hosszabb munkában töltött, aktív időszakot az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés megkönnyítésével, a munkahelyek és a munkakörnyezet megfelelő adaptációjával vagy az egészséges életmód terjesztése révén;
- a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárának egységesítése;
- és az úgynevezett kiegészítő nyugdíj-megtakarítások támogatása a nyugdíjjövedelmek növelése érdekében.
A Bizottságnál úgy vélik, hogy ha egy ország ezen elvek mentén újítja meg nyugdíjrendszerét, akkor azzal nagy lépést tesz a fenntartható nyugdíjrendszer elérése felé.
A dokumentum arra is kitér, hogy a válság aláhúzta a magán-nyugdíjrendszerek sebezhetőségét és szükségessé tette a szabályozói keretnek a felülvizsgálatát.
Kódex a magánnyugdíjpénztáraknak
A Fehér Könyv a tagállami munkaerőpiaci és egyéb rásegítő reformok ösztönzése és koordinálása mellett elsősorban ezen a területen lát a maga számára jogalkotói feladatokat. A beharangozott kezdeményezések között említi a munkahelyi nyugdíjintézményekről szóló uniós irányelv felülvizsgálatát; a harmadik pillérhez tartozó nyugdíjtermékek minőségének javítását és a fogyasztók jobb tájékoztatását célzó kezdeményezést; a második pillérbe (magánnyugdíjpénztárak) tartozó nyugdíjrendszerek jó gyakorlatáról szóló kódex kidolgozását; a nyugdíjak hordozhatóságáról szóló irányelvről a munka folytatását; és egy olyan uniós szintű szolgáltatás elindítását, aminek segítségével az emberek napra készen képben lehetnek arról, hogy mennyi nyugdíj jár nekik. A Bizottság ezen kívül a határokon átnyúló mobilitás útjában lévő adóakadályok ellen is hathatósan fel kíván lépni.
Adatközpontokra kell a pénz. 
