Az állam nyugdíjat fizet az időseknek és gondoskodik a lakosság egészségügyi ellátásáról is – mégis nagyon fontos, hogy ezeket az állami szolgáltatásokat a saját jövedelmünkből is kiegészítsük. Ráadásul erről érdemes azonnal gondoskodni, amint elkezdünk rendszeres bevételhez jutni: óriási előnye van azoknak, akik időben kezdenek el nyugdíjra vagy egészségügyi célokra megtakarítani. Nem véletlen, hogy az állam is igyekszik rávenni a hosszú távú öngondoskodásra az állampolgárokat.

Egyre fiatalabban kezdik meg az idős évekre való előtakarékoskodást.

Jókora ellentét van az öngondoskodási terveink, hajlandóságunk és a valóság között: míg a magyar szülők 81 százaléka mondja azt, hogy kiemelten fontos, hogy gyermeke minél hamarabb önálló legyen, ennek ellenére mindössze 19 százaléka tud rendszeresen félretenni gyermeke jövőjére.

Aki nem költözni akar, az felújít vagy a gyerekének gyűjt saját lakásra. De mennyit tudunk félretenni?

Valamelyest javult a világban a nyugdíjra való felkészültség, egy fokkal Magyarországon is jobb a helyzet idén, mint tavaly - a magyarok azonban nem sok jót remélnek az időskori évektől az Aegon friss kutatása szerint. A boldog öregséghez pénz és jó egészség kellene, a kilátások sem fényesek, mégsem igazán teszünk azért, hogy valamivel jobb legyen.

A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. A Randstad globális kutatása alapján mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.

Mi vár ránk nyugdíj után? Kell-e készülnünk a jövőre? Ki fog rólunk gondoskodni? Egyáltalán gondoskodni fog-e rólunk bárki is? A Groupama Garancia Biztosító és a GfK Hungária közös kutatása szerint az emberek többsége tart a jövőtől. A legnagyobb félelmük, hogy nem lesz elegendő bevételük, pedig sok mindenre szeretnének költeni a nyugdíjas években. A többség úgy véli, nagy szükség lenne előtakarékoskodásra.

Az idei első féléves adatokból már látható, hogy a jövőben nyugdíjba vonulók egyre fontosabbnak tartják az öngondoskodást: az egyszeri díjas megtakarításokat keresők mintegy 30 százaléka a nyugdíjbiztosítást választotta - olvasható a K&H Biztosítójának friss elemzésében.

A magyarok kétharmada gyakran szokott gondolkodni azon, hogyan tudna jobban takarékoskodni. Sokan mérlegelnek és összehasonlítják a különböző banki ajánlatokat és tájékozódik a lehetőségeikről, mielőtt valamelyik termék mellett döntenek.

Egy felmérés szerint a magyarok 76 százaléka várja kizárólag az államtól a nyugdíjat. A megkérdezettek fele sem takarékoskodik előre. Holott nyugdíjuk kevesebb lesz, mint a fizetésük.

170 eurót, jövedelmük 8,4 százalékát tudják havonta megtakarítani az osztrákok - derül ki az Erste Csoport felméréséből. A legtöbben óvatosak: a takarékbetét, a lakás-előtakarékosság és az életbiztosítás népszerű.

A köztemetőkben megvenni nem, csak bérelni tudjuk az adott sírhelyet, így ha a használati idő lejár, újabb költségekre számíthatunk - akár 60 évvel a temetés után is akadhatnak bonyodalmak. A legolcsóbb temetés is legalább százezer forintba kerül, az összeget előre is bebiztosíthatjuk. De mi történik azokkal a sírokkal, amiket nem hosszabbítanak meg?

A magánszemélyekhez hasonlóan a társasházak, lakásszövetkezetek is köthetnek lakástakarékpénztári szerződéseket - az épületekre kötött szerződések állami támogatása ráadásul jóval magasabb, mint a magánszemélyekre érvényes összegek.

A nyugdíjas évekre történő megtakarítás olyan probléma, amely társadalmi státusztól és jövedelemtől függetlenül mindenkit, még a gazdagokat is érinti – derül ki a Biztosítási Szemle által idézett, amerikaiak körében végzett felmérésből.

A pályakezdők 14% tervezi csupán, hogy lakáselőtakarékossági számlát nyit, a 30-39 évesek korosztály ötöde viszont már rendelkezik lakástakarékpénztári számlával. Kedvezményes hitelkonstrukció és állami támogatás is jár a számla mellé - az előrelátás kifizetődő.