A 600 fős mintán készült kutatás azt vizsgálta alaposabban a 15-69 éves internetezők körében, hogy az emberek mit gondolnak, hogyan fog változni az életük abban a korban, amikor nyugdíjba mennek. A megkérdezettek negyede reméli, hogy jobb lesz a gazdasági helyzete, ezzel szemben 59 százalékuk szerint rosszabbá válik a megélhetésük.
A helyzet változatlan
Azok közül, akik háztartásában eltartottak is vannak, 41 százalék szerencsésnek mondhatja magát, mert baj esetén lenne olyan, aki átvenné a háztartás eltartott tagjainak eltartását (háztartáson belül vagy kívül). Viszont 42 százalékuk nem tudja, mi történne ilyen esetben, és nehéz helyzetbe kerülnének eltartottjai.
Környezeti szempontokat vizsgálva az emberek 60 százaléka szerint rosszabb, 23 százalékuk szerint jobb lesz a világ körülöttük nyugdíjas korukra. A világban zajló konfliktusokkal kapcsolatosan megosztottan gondolkodnak, 55 százalék szerint nyugtalanító a távoli jövő, az emberek ötöde szerint a helyzet változatlan marad, a többiek viszont pozitívan néznek előre, hiszik, hogy békésen alakul világunk sorsa.
Milyen megtakarítást keresünk?
Ha felmerül a jövőtervezés, legjobban a szűkös anyagiak, az önellátás lehetősége és a betegségek kérdése nyomasztja az embereket. Második legnagyobb félelem a család közelségének hiánya, a fedél elvesztése, a magány, a bezártság. Az emberek mindössze ötödét nem nyomasztja semmi jövőjét illetően. Arra a kérdésre, hogy honnan várnak pénzügyi segítséget, a többség a saját megtakarítását adta válaszul, utána leginkább tulajdon gyermekükre, saját bevételeikre, az államra és házastársukra hagyatkoznak.
Nyugdíj-megtakarítások esetében a válaszadók szerint a legfontosabb szempont, hogy a pénzösszeg egy stabil pénzügyi szolgáltatónál legyen, ahol biztonságban érezhetik megtakarításunkat és már kis összeggel is elkezdhetik az előgondoskodást. Ezek mellett lényeges, hogy maga a pénzügyi eszköz is biztonságos legyen, adómentességgel járjon, a megtakarítás végszükség esetén nyugdíj előtt is hozzáférhető legyen, magas hozammal rendelkezzen, illetőleg folyamatos és pontos tájékoztatást kapjon a megtakarítás aktuális összegéről. Mindezek azért is fontosak, mert a kutatás szerint a megkérdezettek sok mindenre szeretnék fordítani a megtakarításaikat, így elsősorban a család támogatására és utazásra. Ezek mellett sokan szórakozásra vagy nyaraló vásárlására fordítanák tartalékaikat. További célok (pl. autóvásárlás, vállalkozás, tanulás, megélhetés) ezeknél jóval kisebb arányban jelentek meg.
Mennyit tennénk félre?
A nyugdíjcéllal takarékoskodók aránya az elmúlt tíz évben jelentősen változott, gyakorlatilag minden korcsoportban legalább a másfélszeresére növekedett az arányuk. A legkiugróbb változás a most 50-59 éves korosztálynál látható, közülük 58 százalékuk rendelkezik megtakarítással. Az eltelt 10 évben az emberek gondolkodásában lezajló változást alapvetően az életkoruk, és ezáltal az élethelyzetük megváltozásából fakadó különbségek okozzák. Egyértelmű trend, hogy az életkor növekedésével egyre inkább nő a nyugdíjcélú takarékoskodási hajlandóság.
Az emberek 88 százaléka érzi úgy, hogy szükséges lenne előtakarékoskodni, hiszen a várható nyugdíja nem fogja tudni fedezni tervezett szükségleteit. Viszont az összegben nincs egységes kép közöttük; az emberek ötöde szerint 10 ezer forint alatti, ugyancsak ötöde szerint 10 és 20 ezer forint közötti összeg lenne a megfelelő ahhoz, hogy biztosítsa saját számára a megfelelő időskori életszínvonalat. 12 százalék szerint 20 és 30 ezer forint közötti, a megkérdezettek 19 százaléka szerint 30 és 50 ezer közötti összeg lenne ideális. Az emberek 9 százaléka szerint 50 ezernél is többet kellene félretenni havonta, ám a megkérdezettek egyötödének elképzelése sincs a havonta megspórolandó összeg nagyságáról. A felmérés rámutatott arra, hogy minél előbb kezd valaki megtakarítani, annál kisebb havi összeggel juthat el céljához.
Nem szabad azt gondolnunk, hogy csak több százezer forintos összeg esetében beszélhetünk megtakarításról. A kutatásban megkérdezettek szerint legalább havi 33 000 Ft-tal szükséges biztosítanunk időskori életszínvonalunkat, azonban ha már az első keresettel elkezdjük a spórolást ennél érezhetően kevesebb pénzből, akár havi 5500-6000 forinttal érdemes elkezdeni a takarékoskodást - mondta Garamvölgyi Zoltán, a Groupama Garancia élet- és bankbiztosítási ügyvezető igazgatója.
Így gondolkodnak a magyarok a nyugdíjas évekről
Mi vár ránk nyugdíj után? Kell-e készülnünk a jövőre? Ki fog rólunk gondoskodni? Egyáltalán gondoskodni fog-e rólunk bárki is? A Groupama Garancia Biztosító és a GfK Hungária közös kutatása szerint az emberek többsége tart a jövőtől. A legnagyobb félelmük, hogy nem lesz elegendő bevételük, pedig sok mindenre szeretnének költeni a nyugdíjas években. A többség úgy véli, nagy szükség lenne előtakarékoskodásra.
Évek óta nem volt ilyen. 
