|
Egyre fiatalabb korosztály kezdi meg a nyugdíjas korra történő előtakarékoskodást, a most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy pihenés helyett dolgoznia kell nyugdíjas korában - ez derül ki három pénzügyi intézmény friss kutatásából.
Az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb kutatásából a Z generáció valamelyest optimistább, a legfrissebb KSH-adatok azonban az Y generáció jövőképét támasztják alá. Az OTP Nyugdíjpénztár kutatásában az 1980 és 1996 között születetteket sorolták az Y generációba, az 1997 után születetteket a Z generációba.
Hajlott korban is hajladozni kell
Az Y generációs fiatalok 54 százaléka gondolja úgy, hogy időskorában még dolgoznia kell. A munkaerőpiacra most belépni készülő korosztályból valamivel kevesebb, 43 százalék szerint kell majd az időskori éveket is munkával tölteni. A KSH-nak a munkavállalók életkorára vonatkozó legfrissebb adatai szerint 2013 és 2018 között majdnem 80 százalékos növekedéssel mintegy 59 ezer főre emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma.
Az idősebb Y generáció már jobban látja a nyugdíjasok nehézségeit, míg a fiatalabb Z generáció, ennek ellenére az Y generációs kitöltők 86 százaléka és a Z generációsok 87 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással - hívta fel a Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője.
Ideje elkezdeni spórolni
A kutatásból az is kiderül, hogy az Y és Z generáció egy része szerint érdemes időben elkezdeni az időskori évekre félretenni, ám a fiataloknak csupán harmada gondolja úgy, hogy már 18 és 25 éves kor között el kellene kezdenie a takarékoskodást a boldog időskori évek érdekében.
Az OTP Nyugdíjpénztár kutatásában 1000 személyt kérdeztek meg, a magyar aktív korú lakosságra nézve reprezentatív, nem, kor, végzettség és településtípus szerint.
A Groupama Biztosító reprezentatív kutatása alapján a fiatalok leginkább 36 évesen, azaz egyre fiatalabban kezdik el a nyugdíj-előtakarékosságot. A felmérésük szerint a nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a 40 év fölöttiek domináltak, a legfrissebb, 1000 személy megkérdezésén alapuló felmérés szerint azonban napjainkban az esetek több, mint felében már a harmincas éveik derekán elkezdik az elő takarékoskodást a fiatalok, az utolsó "nagyobb fellángolás" 45 évesen jön el.
A kutatás alapján azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek a nyugdíjas évekre takarékoskodni, a rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félre tételére - 62 százalékuk vallotta ezt. Azok, akik addig nem vágtak bele a takarékoskodásba, a betöltött életkoruk alapján kezdték el a pénzüket félrerakni - 75 százalékuk ezt a választ adta.
Kádár Péter, a Groupama Biztosító igazgatója rámutatott: összességében az anyagi helyzet javulása a döntő tényező, a megkérdezettek 73 százaléka hozta ezzel összefüggésbe az előtakarékosság elindítását. A válaszadók többsége úgy vélte, havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek - jelezte Kádár Péter.
A CIG Pannónia Életbiztosító reprezentatív kutatása szerint a hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíj-megtakarítással, a fiatalabbak körében még rosszabb ez az arány.
A CIG Pannónia felmérése alapján már minden nyolcadik felnőtt korú havi 10.000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tízediknek van nyugdíjbiztosítása. A kutatás során az összes megkérdezett fele, a 25-29 éves korosztály pedig több mint háromnegyede állította, hogy semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezik. A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy spórol időskorára, közülük legtöbben (14,6 százalék) önkéntes nyugdíjpénztári tagok, és minden tízedik válaszadó rendelkezik nyugdíjbiztosítással.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
