|
Egyre fiatalabb korosztály kezdi meg a nyugdíjas korra történő előtakarékoskodást, a most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy pihenés helyett dolgoznia kell nyugdíjas korában - ez derül ki három pénzügyi intézmény friss kutatásából.
Az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb kutatásából a Z generáció valamelyest optimistább, a legfrissebb KSH-adatok azonban az Y generáció jövőképét támasztják alá. Az OTP Nyugdíjpénztár kutatásában az 1980 és 1996 között születetteket sorolták az Y generációba, az 1997 után születetteket a Z generációba.
Hajlott korban is hajladozni kell
Az Y generációs fiatalok 54 százaléka gondolja úgy, hogy időskorában még dolgoznia kell. A munkaerőpiacra most belépni készülő korosztályból valamivel kevesebb, 43 százalék szerint kell majd az időskori éveket is munkával tölteni. A KSH-nak a munkavállalók életkorára vonatkozó legfrissebb adatai szerint 2013 és 2018 között majdnem 80 százalékos növekedéssel mintegy 59 ezer főre emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma.
Az idősebb Y generáció már jobban látja a nyugdíjasok nehézségeit, míg a fiatalabb Z generáció, ennek ellenére az Y generációs kitöltők 86 százaléka és a Z generációsok 87 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással - hívta fel a Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője.
Ideje elkezdeni spórolni
A kutatásból az is kiderül, hogy az Y és Z generáció egy része szerint érdemes időben elkezdeni az időskori évekre félretenni, ám a fiataloknak csupán harmada gondolja úgy, hogy már 18 és 25 éves kor között el kellene kezdenie a takarékoskodást a boldog időskori évek érdekében.
Az OTP Nyugdíjpénztár kutatásában 1000 személyt kérdeztek meg, a magyar aktív korú lakosságra nézve reprezentatív, nem, kor, végzettség és településtípus szerint.
A Groupama Biztosító reprezentatív kutatása alapján a fiatalok leginkább 36 évesen, azaz egyre fiatalabban kezdik el a nyugdíj-előtakarékosságot. A felmérésük szerint a nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a 40 év fölöttiek domináltak, a legfrissebb, 1000 személy megkérdezésén alapuló felmérés szerint azonban napjainkban az esetek több, mint felében már a harmincas éveik derekán elkezdik az elő takarékoskodást a fiatalok, az utolsó "nagyobb fellángolás" 45 évesen jön el.
A kutatás alapján azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek a nyugdíjas évekre takarékoskodni, a rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félre tételére - 62 százalékuk vallotta ezt. Azok, akik addig nem vágtak bele a takarékoskodásba, a betöltött életkoruk alapján kezdték el a pénzüket félrerakni - 75 százalékuk ezt a választ adta.
Kádár Péter, a Groupama Biztosító igazgatója rámutatott: összességében az anyagi helyzet javulása a döntő tényező, a megkérdezettek 73 százaléka hozta ezzel összefüggésbe az előtakarékosság elindítását. A válaszadók többsége úgy vélte, havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek - jelezte Kádár Péter.
A CIG Pannónia Életbiztosító reprezentatív kutatása szerint a hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíj-megtakarítással, a fiatalabbak körében még rosszabb ez az arány.
A CIG Pannónia felmérése alapján már minden nyolcadik felnőtt korú havi 10.000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tízediknek van nyugdíjbiztosítása. A kutatás során az összes megkérdezett fele, a 25-29 éves korosztály pedig több mint háromnegyede állította, hogy semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezik. A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy spórol időskorára, közülük legtöbben (14,6 százalék) önkéntes nyugdíjpénztári tagok, és minden tízedik válaszadó rendelkezik nyugdíjbiztosítással.
Az INA 700 millió eurót fektetett a fejlesztésbe. 
