Amit az ösztöndíjakról, magán- vagy állami iskolákról, átképzésről, állami továbbképzésről, nyelvvizsgáról, jogosítványszerzésről tudni érdemes. Tanulásról, továbbtanulásról szóló alapismeretek.
A magyar oktatás számokban
A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. A diploma megszerzése után a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. Érettségi után alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni.
A 2021/2022-es tanévben Magyarországon 1 849 000 gyermek és fiatal vett részt a köznevelésben, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Ebből 318 ezer óvodás, 724 ezer általános iskolás, 511 ezer középiskolás és 294 ezer fiatal folytatott tanulmányokat felsőfokú intézményben, valamint 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek részesül fejlesztő nevelés-oktatásban ebben az időszakban.
A középfokú oktatási intézmények nappali rendszerű oktatásában összesen 432 ezer diák tanul, 26,5 ezerrel több, mint az előző tanévben. Gimnáziumokban 194 ezren (az összes tanuló 45 százaléka), technikumokban és szakgimnáziumokban 166 ezren (38 százalék), szakképző iskolákban 65 ezren (15 százalék), szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban 7 ezren (közel 2 százalék) végzik tanulmányaikat. Az általános iskolákban 74 ezer pedagógus, míg a középfokú intézményekben főállású pedagógusként több mint 42 ezren dolgoznak.
Jelen tanévben 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét, a köznevelési és szakképző intézményekben pedig több mint 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót nevelnek, oktatnak.
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évinél 2,6 ezer fővel többen – 207 ezren folytatnak tanulmányokat. A hallgatók közel 92 százaléka felsőfokú alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben vesz részt. Doktori képzésben több mint 9,4 ezren, felsőoktatási szakképzésben közel 7,5 ezren, tanulnak. A nappali képzés keretében a szakirányú továbbképzésben tanulók száma az idei évben is csekély, nem éri el a 270 főt.
A felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésen belül a három legnépszerűbb területnek a gazdaság és irányítás, a műszaki tudományok, valamint az egészségügyi és szociális gondoskodás területe számított, összességében a hallgatók 44 százaléka tanult az idetartozó szakok valamelyikén. Uniós összehasonlításban a tagországok nagyobb részénél szintén ez a három terület a legnépszerűbb.
A külföldi hallgatók száma évről évre növekszik, az idei tanévben az összes munkarendet figyelembe véve több mint 40 ezren folytatnak tanulmányokat a magyar felsőoktatási intézmények valamelyikében, arányuk az összes hallgató közel 14 százaléka.
A tavalyi tanév végén közel 115 ezer érettségiző vizsgázott, ebből mintegy 73 ezren a középiskolai tanulmányaikat zárták le ezzel.
A 2022 őszén induló felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők száma meghaladta a 99 ezret, ami elmarad a tavalyitól és a járvány előtti néhány év értékétől, de több, mint a két évvel korábbi.
1. Középiskolai rendszer
Mindig a Magyar Közlöny tartalmazza az iskolai tanév rendjét, így a 2022-23-as évét is.
A magyar középfokú oktatási rendszerben gimnázium, szakgimnázium, technikum, szakképző iskola, szakiskola és készségfejlesztő iskola található. Az általános iskolák minden év október 31-ig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat tájékoztatja a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. A felvételi eljárásról részletes információk találhatók a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés\Középfokú felvételi eljárás menüpontban.
Középiskolai cserediák-programok
Ezek lényege, hogy a kint töltött iskolai tanév vagy félév során a diákok mélyebb betekintést nyerjenek az adott ország életformájába, kultúrájába, oktatási rendszerébe, megismerjék az országot, és – nem utolsósorban – fejlesszék nyelvtudásukat. A kint töltött időszak során a diákok lényegesen önállóbbakká, érettebbekké válnak, ez a periódus felgyorsítja a felnőtté válást.
Mibe kerül egy gyerek az egyetem végéig? (Mabisz)
2. A felsőfokú iskolák rendszere (állami, egyházi, magán)
Magyarország fejlett felsőoktatási rendszerrel rendelkezik.
Aki többet szeretne megtudni a felsőfokú intézmények rendszeréről, ITT elolvashatja.
amelyet 39 egyetem (ebből 10 alkalmazott tudományok egyeteme) és 25 főiskola alkot. Az egyetemek egy része (5) állami fenntartású, 18-at magán, illetve 6-ot egyházi fenntartók működtetnek. Az egyetemek, az alkalmazott tudományok egyetemei és a főiskolák közötti különbség minőségi és mennyiségi egyaránt (képzések száma, minősített oktatók száma, képzési szintek megléte stb.), az egyetem és az alkalmazott tudományok egyeteme közt pedig van egy képzéstartalmi, fókuszbéli különbség is: az előbbi inkább elmélet, az utóbbi gyakorlatorientált. A főiskolák többsége kis hallgatói létszámú magán, illetve egyházi intézmény, jórészük különböző egyházak és felekezetek teológiai képzését végzi. (Egyetlen kis állami főiskolaként a bajai Eötvös József Főiskola működik.)
Az intézmények teljes listáját ITT lehet megnézni.
Az utóbbi két és fél évtizedben az állam a saját tulajdonában álló intézményeket több lépésben egyre nagyobb intézményekké vonta össze (integrálta; így jött létre a debreceni, a szegedi és a pécsi nagy városi egyetem), bár időközben szét is választott néhány intézményt, egyes intézményrészeket pedig más intézményhez csatolt. Néhány éve megszűntek a kihelyezett képzési helyszínek, helyettük az állam több, kevésbé ellátott régióban befogadó infrastruktúrát épített ki (ún. közösségi felsőoktatási képzési központot), ahová a felsőoktatási intézmények helybe vihetik képzéseiket.
A 2019-2021-es éveket jellemezte talán az utóbbi időszak legnagyobb átalakulása, mikor is az állami felsőoktatási intézmények jelentős része (20 egyetem) vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került.Az átalakulásokban két új intézmény is született (egy sajátos integrációval a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és az Eszterházy Károly Egyetemből kivált sárospataki kar bázisán a Tokaj-Hegyalja Egyetem), egy pedig államiból egyházi fenntartásúvá vált (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem).
Ezzel kapcsolatban a legfrissebb fejlemény (2023.02.23.): az Európai Bizottság decemberben felfüggesztette az Erasmus+ és a Horizont-pénzek folyósítását, mégpedig két dolog miatt:
az egyik a politikusok részvétele a kuratóriumokban, s az ezzel kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdések
a másik pedig a kuratóriumi tagság mandátumának időtartalmának kérdése.
Ezért február 15-tel a 21 egyetemből 10 érintett egyetemen a miniszterek (Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor) lemondtak a kuratóriumi tagságukról. Azt még nem lehet tudni, hogy a többi kormányzati tisztviselő lemondása is szükséges lesz-e a pénzcsapok újranyitásához. A magyar kormány úgy tervezi, hogy nyáron már folyósíthatják Brüsszelből az elmaradt pénzeket.
Állami és egyházi fenntartású iskolákban a magas felvételi pontszámot elért tanulók ingyen, tehát államilag finanszírozott szakokon tanulhatnak. A kevesebb pontot elérő diákok már saját költségen (például diákhitellel) tanulhatnak tovább. A magániskolákba pedig a szükséges pontszám vagy alkalmassági vizsgát követően kizárólag saját költségen lehet járni.
A magyarországi felsőoktatási intézmények külhoni, székhelyen kívüli képzéseiről itt lehet olvasni.
Becslések alapján 20 ezer főre tehető a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalok száma.
Magyarországon vannak külföldi egyetemek is, jelenleg 17 külföldi, származási ország szerint amerikai, német, osztrák, francia, holland, brit, román, kínai, maláj és thaiföldi egyetem, illetve főiskola szerepel az Oktatási Hivatal nyilvántartásában.
2.1. Módosul a felsőoktatási felvételi rendszere
A 2024-es őszi szemesztertől változások lépnek életbe, amelyek elsőként a 2023 decemberében jelentkező diákokra vonatkoznak majd. Több intézményben megemelik a 280-as minimum ponthatárt, de van olyan egyetem, ahol már nem lesz előfeltétel az emelt szintű érettségi. Miként arról is, hogy kérnek-e az adott vizsgatárgyból emelt vagy középszintű érettségit.
A felvételi rendszer továbbra is 500 pontos marad, ebből azonban 100 intézményi pont lesz, amelyben lehet szóbeli vagy gyakorlati vizsga, de többletpontot adnak majd egyebek mellett a munkatapasztalatért és a külföldi gyakorlatért is.
A pontszámítás emellett az érettségi pontok kétszereséből és az intézményi pontok összegéből is összeállhat. A rendszer azonban automatikusan a legkedvezőbb módon számolja ki a pontokat.
Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat.
Az állam 2024-től kivezeti a kötelező nyelvvizsga-rendszert. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak. Bár a sikeres érettségi vizsgához továbbra is kötelező lesz egy választott idegennyelv, az egyetemi diploma kézhezvételének már nem lesz feltétele a nyelvvizsga.
2.2. Külföldre ösztöndíjjal, vagy akár ingyen is?
A Stipendium Peregrinum ösztöndíj, a Nemzeti Tehetség Központ projektje, az ösztöndíjra 18-25 év közötti középiskolások vagy egyetemisták pályázhatnak, ha kiemelkedően tehetségek és a világ legrangosabb egyetemeire készülnek felvételizni. Az idén a diákok több mint hatvan népszerű felsőoktatási intézmény közül válogathattak, a listában helyet kapott például az Oxford és a Cambridge is. A 2021/22-es tanévre 47-en kapták meg az ösztöndíjat.
Az Európai Unión belüli egyetemekre (szám szerint közel 70-re) jelentkezés esetén legfeljebb 200 ezer forint, az Egyesült Királyságba 400 ezer forint, a távolabbi országokba - például az Egyesült Államokba - 600 ezer forint, egy ausztráliai felvételihez pedig akár 700 ezer forintos ösztöndíj is elnyerhető.
Az ösztöndíjat elnyerőknek a teljes évi tandíjukat, lakhatásukat, megélhetési költségeit fedezik. A támogatás fedezi a kiutazás, a szállás, az ottani tartózkodás, az utazási biztosítás és a felvételi vizsga teljes költségét. Az elnyert támogatást sikertelen felvételi esetén sem kell visszafizetni, viszont fontos, hogy eredményesen záruljon a személyes elbeszélgetés.
A Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) ösztöndíjaira egyetemisták, doktoranduszok és fiatal kutatók pályázhatnak, akik németországi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben vennének részt képzéseken, továbbképzésen, esetleg kutatásokat folytatnának. A DAAD-n kívül számos más német szervezet kínál ösztöndíjakat Németországba hallgatók és oktatók, valamint diplomások és kutatók részére.
Jópár cég akad, akik a diákokat külföldi egyetemekkel össze tudják kapcsolni. A StudyGuide csapata 2012-ben kezdte munkáját, és 2014-ig csak dániai felsőoktatási intézmények képviseletét látta el Magyarországon. Most azonban már további 8 európai ország felsőoktatásába is koordinálják a diákok jelentkezését, és segítik integrációjukat. A főbb célországok Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság. A Study Guide segítségével egyszerre több országba is lehet jelentkezni, mely lehetőséggel több mint 1 000 diák élt az elmúlt években.
Az összes lehetőséget lehetetlen lenne felsorolnunk itt, ezek csak példák voltak, ezért érdemes az interneten mélyebben is böngészni, mert ma már nagyszerű lehetőségek előtt állnak a diákok.
2.3. Szakirányú (posztgraduális) képzések
Magyarországon: a Felvi.hu honlapján részletesen meg lehet nézni a listát.
- a Ceepus ösztöndíjjal tanulmányi részképzésre, kutatómunkára vagy nyári egyetemre, hallgatói kirándulásra is lehet jelentkezni. De számtalan lehetőség van a világ országaiban, a világhálón érdemes böngészni.
Megtanulta. Végzős egyetemista (Pixabay.com)
3. Átképzés, új szakma szerzése. Állami továbbképzés Magyarországon
Az iskolai rendszeren kívüli képzés a felnőttképzési törvény hatálya alá esik, amely elsődlegesen a szakképzésekkel, a nyelvi képzésekkel, valamint az egyéb (az állami szervek által) támogatott képzésekkel foglalkozik. A képzések magukba foglalják a munkanélküliek és álláskeresők (pályakezdő fiatalok vagy felnőttek) számára szervezett, ún. foglalkoztatási célú képzéseket, a szakképzettséget megszerezni kívánók, vagy a szakképzettséggel már rendelkezők képzését, illetve a munkaviszonyban állók szakmai továbbképzését is.
A szakképzési hozzájárulási törvény alapján az iskolarendszeren kívüli képzésben megvalósuló egyes képzéseket is finanszírozza az állam a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből, valamint Európai Uniós forrásokból.
Diákévek: útkeresés diákmunka (Mabisz)
Az OKJ-rendszer nemrég változott, 2020-tól jelentősen csökkent a választható szakmák száma. A 760 OKJ szakmából kevesebb, mint 200 maradt. Több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből, több pedig csak iskolarendszerű képzésben lesz majd megszerezhető. Az érettségire épülő szakképzéseket mostantól csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni.
A tanulók, hallgatók által fizetett díjak
Az iskolai rendszerű felnőttoktatás ingyenes. Korábban a második, jelenleg a harmadik szakma tanulása esetén kell csak tandíjat fizetni. A felsőoktatási felvételi eljárásért díjat kell fizetni, a felnőttek felsőoktatási tanulmányai általában (de nem minden esetben) önköltségesek.
Az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzésben ingyenes és fizetésköteles tanulási lehetőségek egyaránt vannak, attól függően, hogy a képző szervezet, vagy az egyén kap-e valamilyen támogatást.
Statisztikai adatok szerint a képzés összköltségének kb. egyharmadát a résztvevők maguk fizetik. A vegyes finanszírozás ritka, vagyis a képzések jelentős részét vagy valamilyen finanszírozó (munkahely, munkaügyi központ, állam, stb.) fizeti, vagy a résztvevő. Az állam által támogatott ún. foglalkoztatási célú képzések esetében (pl.: munkanélküliek, vagy állást keresők képzése) a képzés díját részben vagy egészben a munkaügyi szervezet fedezi.
Felnőttképzésben résztvevők támogatása
A felnőttek a felsőfokú képzésben való részvételi költségeinek fedezéséhez – a nappali tagozatos hallgatókhoz hasonlóan – államilag szabályozott, alacsony kamatú diákhitel felvételére jogosultak, amelyet a tanulmányok befejezését követően fizetnek vissza.
Felnőttkor, felépítés, munka (Mabisz)
A képzéshez való egyenlő hozzáférés támogatása érdekében, a felnőtt álláskeresők és regisztrált munkanélküliek részére felajánlott, vagy elfogadott képzés díját képzést szervező munkaügyi központok – részben vagy egészben – megtérítik. Ezen kívül a támogatott képzésben részt vevő felnőttek költségtérítésben részesülhetnek (étkezési, utazási, szállás).
A felnőttképzési díj mértékét – beleértve a vizsgadíjat is – a felnőttképzési intézmény és a képzésben résztvevő között létrejött felnőttképzési szerződés tartalmazza.
Magánoktatás
Felnőttoktatásra ugyanolyan feltételekkel jogosultak magánintézmények, mint az ifjúsági képzésben. Iskolarendszeren kívüli képzésre az állami iskolák, a szintén az állam által fenntartott 9 regionális felnőttképző központ, különböző jogi személyek, valamint egyéni vállalkozások, jogosultak. A rendszer elvileg szektorsemleges, de például a közfoglalkoztatottak számára indított és támogatott állami képzésekben az oktatási intézmények kiemelkedő szerepet kaptak.
4. Jogosítvány és nyelvvizsga megszerzése
Van-e rá szükség, megéri-e a pénzt, eredményez-e jobb fizetést. Miből fizetem, ha úgy döntök, hogy szeretném?
Jogosítvány
Azoknak, akik épp a jogosítvány megszerzésén gondolkodnak jó hír, hogy idén is igényelhetnek anyagi támogatást a közlekedési alapismeretek elsajátításához az államtól a 20 év alatti fiatalok. Az állam 25 ezer forintot térít vissza a vezetői engedélyhez szükséges KRESZ vizsga, illetve az ahhoz kapcsolódó oktatás árából, legyen az e-learning vagy tantermi tanfolyam.
További részletek a támogatásról ezen a weboldalon érhetők el.
Sajnos a jogosítvány megszerzése évről-évre többe kerül, jelenleg minimum 200 ezer forint.
Nyelvvizsga
A megfelelő szintű nyelvtudás, ami lehetővé teszi a továbbtanulást, és a munkaerőpiacon történő könnyebb és gyorsabb elhelyezkedést, elengedhetetlen a mai kor fiataljai számára. A 35. életévüket még be nem töltött fiatalok első olyan sikeres nyelvvizsgáját, amit 2018. január 1. napját követően tett le, az állam állja abban az esetben is, ha már korábbról (2018. előtti időszakból) rendelkezik a fiatal egy vagy több, másik nyelvből szerzett sikeres nyelvvizsgával, vagy ugyanabból a nyelvből szerzett alacsonyabb szintű nyelvvizsgával. (Részletek ITT).
Ha a felkészülés megvolt és csak az utolsó gyakorlás kéne
Ha már csak a vizsgára készültök, akkor most olyan feladatokkal gyakorolhattok, amik a vizsgákon is gyakran előkerülnek.
Ebben a cikkben azok az oldalak vannak összegyűjtve, ahol ingyenesen letölthető mintafeladatokat találtok a különböző nyelvvizsgákhoz.
Tanulók (Pixabay.com)
Megéri továbbtanulni? Megéri Diákhitelt felvenni?
A statisztikák azt mutatják, hogy az egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők több mint kétszeresét keresik átlagban annak, mint amennyit a középiskolai végzettségűek kapnak. Így tehát továbbtanulni egyértelműen megéri. Még úgy is, hogy ehhez hitelt veszünk fel, ha nincsen más egyéb, elegendő anyagi lehetőségünk. Évente körülbellül 25 ezer diák él a Diákhitel lehetőségével. A hitelfelvételt követően a második gyermeket világra hozó édesanyák tartozásának felét, a harmadik gyermek esetén pedig a teljes tartozást elengedik.
Nulla vagy alacsony kamattal
A Diákhitel 1szabad felhasználású hitel, vagyis szabad döntésünk alapján bármire költhető. Havonta, vay félévente egy összegben is folyósíthatják, a jelenlegi kamata 4,99 százalék, miközben a magyar hitelpiacon ennek többszöröse is lehet a szabad felhasználású hitelek piaci kamata. Nincs szükség kezesre, hitelfedezeti értékelésre, csak az igénylőnek legyen érvényes hallgatói jogviszonya. A hitel maximális értéke havonta 15 000-150 ezer forint lehet. Az Erasmus programhoz is igényelhető.
A Diákhitel 2kötött felhasználású, amelyet kizárólag azok vehetnek igénybe, akiket önköltséges képzésre vettek fel. Itt egyáltalán nem találkozunk a pénzzel, azt azonnal közvetlenül az illető oktatási intézmény számára utalják át. Ennek a kamata viszont nulla százalék.
A Diákhitel Plusz 2022. szeptember 30-ig volt igényelhető, jelenleg vizsgálják, hogy megmaradhat-e.
Bármikor visszafizetheted
A Diákhitel törlesztése jövedelemarányos, a fizetésünk egy bizonyos százalékát kell havonta kifizetni. Ha valaki nagyon jól keres, elvileg akár pár hónap után is visszafizetheti. Aki viszont alacsony keresetű, annak ez sok évbe is beletelhet. Online is igényelhető, az idő előtti visszafizetésnek pedig nincsen költsége. Bekerült a Diákhitel a családtámogatási rendszerbe is. Így a 2008 után született gyermekeknél a második gyermek után a hitel 50, a 3. gyermek után a 100 százalékát elengedi az állam.
A Diákhitel várható változásairól a legfrissebb tudnivalók ezekben a cikkekben olvasható:
Az átlagfizetések alapján a húszas és a harmincas korosztály tagjai a túlzott eladósodás megakadályozását szolgáló adósságfék-szabályok szerint az átlagfizetésük alapján elméletileg 147 ezer, illetve 183 ezer forintos hiteltörlesztést vállalhatnak.
Masszívan jelentkezik a megugró infláció a bankkártyás forgalomban is: a bankkártyás vásárlások értéke egy év alatt 32 százalékkal ugrott meg, miközben a kártyás vásárlások számának bővülése alig haladta meg a 17 százalékot – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A fogyasztási szokások átalakulását az online fizetés előretörése mutatja.
Az MNB a hazai ügyfelek védelmében változatlanul szorgalmazza, hogy a Revolut Bank itthoni leánybankként, magyarországi székhellyel és kellő tőkeerővel, a magyar jegybank felügyelete alá tartozó intézményként végezze tevékenységét. A Revolut Bank továbbra sem nyújtott be ilyen célú engedélyezési kérelmet, s változatlanul határon átnyúló szolgáltatóként működik. A hazai ügyfelek így továbbra sem tudják Magyarországon rendezni elszámolási jogvitájukat és a magyar betétbiztosítási védelem sem terjed ki a Revolut Banknál tartott pénzbetéteikre. A hazai bankok eközben megbízhatóan, stabilan működnek.
No, és mi akarsz lenni, ha megnősz? Még nem tudom… nyissak kutyaovit? Legyek esküvőszervező? Étkezéspszichológus? Bohócdoktor? Utazó blogger? Partikellék forgalmazó? Influenszer? Vagy inkább intimitás koordinátor? Egy ilyen beszélgetés aligha hangozhatott volna el akárcsak 30 évvel ezelőtt is.
Magyarországon számos támogatás áll rendelkezésre, amelyek megkönnyíthetik a családalapítást. Ezúttal azokat a kedvezményeket tekintjük át, amelyeket a kétgyermekes családok vehetnek igénybe.
A bankbetéteknek hátat fordító lakosság az értékpapírpiacon keresett helyet a pénzének az ijesztő inflációs adatok láttán. Az állampapír-eladások és a befektetési alapok nyertek sokat az árak emelkedésén.
Megérkeztek az esti árfolyamok. 
