04. Tanulás, továbbtanulás - amit az iskolákról, ösztöndíjakról, képzésekről tudni érdemes

A magyar oktatás számokban

A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. A diploma megszerzése után a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. Érettségi után alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni.

A 2023/2024-es tanévben Magyarországon 1,9 millió gyermek és fiatal vett részt a köznevelésben, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben.

A 2023/2024-es nevelési évben– az előző évihez képest csaknem 700 fővel többen – közel 324 ezren járnak óvodába. Az óvodákban dolgozó főállású pedagógusok száma idén is meghaladja a 30 ezer főt.

A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban a tavalyival összevetve mintegy 3 ezer fővel kevesebben, 712 ezren tanulnak. A fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma közel 73 ezer fő. Idén az egy pedagógusra jutó tanulók száma országos átlagban 9,8 fő.

A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában – az előző évivel azonos számban – közel 428 ezren vesznek részt. Közülük 194 ezren gimnáziumokban (a tanulók 45,4 százaléka), 171 ezren (39,9 százalék) technikumokban és szakgimnáziumokban, 56 ezren (13,1 százalék) szakképző iskolákban, 6,7 ezren (1,6 százalék) pedig szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban tanulnak. A középfokú iskolákban több mint 42 ezer főállású pedagógus és oktató dolgozik.

A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évihez képest 7,4 ezer fővel többen – 215 ezren folytatnak tanulmányokat. A hallgatók több mint 92 százaléka (198 ezer fő) felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. Doktori fokozat megszerzéséért 9,7 ezren, felsőoktatási szakképzésben közel 6,6 ezren tanulnak. Szakirányú továbbképzésekben mindössze 200 fő vesz részt. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma jelenleg 27 ezer fő.

A korábbi évek tendenciáját folytatva idén is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma. Az összes munkarendet és képzési szintet vizsgálva az idei tanévben létszámuk meghaladja a 43 ezer főt.

A tavalyi tanév végén közel 111 100 érettségiző vágott neki a vizsgáknak.

A 2023/2024-es tanévben az elmúlt évekhez képest többen, majdnem 126 449-an jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe. Ebből végül 94 785 hallgatót vettek fel a felsőoktatásba, ez 2012 óta a legmagasabb adat. 

Az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú oktatás nem nappali képzésein egyaránt emelkedett a résztvevők száma

A 2023/2024-es tanévben a köznevelés, az iskolarendszerű szakképzés és a felsőoktatás nem nappali oktatásában – az előző évinél mintegy 42 ezer fővel többen – 218 ezren vesznek részt.

Az általános iskolákban az előző évhez hasonlóan 4 ezren, a középfokú intézményekben 118 ezren, az egy évvel korábbinál közel 29 ezer fővel többen folytatják tanulmányaikat nem nappali oktatásban. A nagymértékű növekedés a szakképző iskolákban és a technikumokban következett be.

A felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben, illetve távoktatásban közel 96 ezren, az egy évvel korábbinál 13 ezer fővel többen vesznek részt. Legtöbben közülük (89 ezren) levelező képzésben tanulnak. Távoktatásban 3,8 ezren, esti képzésben 3,1 ezren részesülnek. 

1. Középiskolai rendszer 

Mindig a Magyar Közlöny tartalmazza az iskolai tanév rendjét, így a 2023/24-es évét is. 

A magyar középfokú oktatási rendszerben gimnázium, szakgimnázium, technikum, szakképző iskola, szakiskola és készségfejlesztő iskola található. Az általános iskolák minden év október 31-ig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat tájékoztatja a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. A felvételi eljárásról részletes információk találhatók a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés\Középfokú felvételi eljárás menüpontban.

Középiskolai cserediák-programok

Ezek lényege, hogy a kint töltött iskolai tanév vagy félév során a diákok mélyebb betekintést nyerjenek az adott ország életformájába, kultúrájába, oktatási rendszerébe, megismerjék az országot, és – nem utolsósorban – fejlesszék nyelvtudásukat. A kint töltött időszak során a diákok lényegesen önállóbbakká, érettebbekké válnak, ez a periódus felgyorsítja a felnőtté válást. 

2. A felsőfokú iskolák rendszere (állami, egyházi, magán)

Magyarország fejlett felsőoktatási rendszerrel rendelkezik.

Aki többet szeretne megtudni a felsőfokú intézmények rendszeréről, ITT elolvashatja.

amelyet 39 egyetem (ebből 10 alkalmazott tudományok egyeteme) és 25 főiskola alkot. Az egyetemek egy része (5) állami fenntartású, 18-at magán, illetve 6-ot egyházi fenntartók működtetnek. Az egyetemek, az alkalmazott tudományok egyetemei és a főiskolák közötti különbség minőségi és mennyiségi egyaránt (képzések száma, minősített oktatók száma, képzési szintek megléte stb.), az egyetem és az alkalmazott tudományok egyeteme közt pedig van egy képzéstartalmi, fókuszbéli különbség is: az előbbi inkább elmélet, az utóbbi gyakorlatorientált. A főiskolák többsége kis hallgatói létszámú magán, illetve egyházi intézmény, jórészük különböző egyházak és felekezetek teológiai képzését végzi. (Egyetlen kis állami főiskolaként a bajai Eötvös József Főiskola működik.)

Az intézmények teljes listáját ITT lehet megnézni.

Az utóbbi két és fél évtizedben az állam a saját tulajdonában álló intézményeket több lépésben egyre nagyobb intézményekké vonta össze (integrálta; így jött létre a debreceni, a szegedi és a pécsi nagy városi egyetem), bár időközben szét is választott néhány intézményt, egyes intézményrészeket pedig más intézményhez csatolt. Néhány éve megszűntek a kihelyezett képzési helyszínek, helyettük az állam több, kevésbé ellátott régióban befogadó infrastruktúrát épített ki (úgynevezett közösségi felsőoktatási képzési központot), ahová a felsőoktatási intézmények helybe vihetik képzéseiket.

A 2019-2021-es éveket jellemezte talán az utóbbi időszak legnagyobb átalakulása, mikor is az állami felsőoktatási intézmények jelentős része (20 egyetem) vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került. Az átalakulásokban két új intézmény is született (egy sajátos integrációval a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és az Eszterházy Károly Egyetemből kivált sárospataki kar bázisán a Tokaj-Hegyalja Egyetem), egy pedig államiból egyházi fenntartásúvá vált (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem).

Tudni kell, az Európai Bizottság 2022 decemberében felfüggesztette az Erasmus+ és a Horizont-pénzek folyósítását, mégpedig két dolog miatt:

• az egyik a politikusok részvétele a kuratóriumokban, s az ezzel kapcsolatos összeférhetetlenségi kérdések
• a másik pedig a kuratóriumi tagság mandátumának időtartalmának kérdése.

Ezért 2023. február 15-tel a 21 egyetemből 10 érintett egyetemen a miniszterek (Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Varga Mihály, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor) lemondtak a kuratóriumi tagságukról. 

A magyar tanulók számára elérhetetlen Horizont+ programot helyettesíti valamennyire a Tempus Közalapítványnál pályázható külföldi oktatási lehetőségek. Ide 2024. január 15-től január 29-ig küldhették be pályázataikat elsősorban a modellváltott intézmények hallgatói. 

A Horizont+ programot helyettesíti a magyar kormány által létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogram is, ahol a hallgatók három különböző országcsoport valamelyik célországának egyetemére pályázhatnak. A 2024-ben induló program első projektszakasza 10 milliárd forintos pályázati kerettel indul, ami 8000 felsőoktatási hallgatónak, oktatónak és munkatársnak biztosít külföldi mobilitási lehetőséget. Közülük 200 hallgató tanulhat a világ legjobb egyetemein kiválósági ösztöndíjjal.

Állami és egyházi fenntartású iskolákban a magas felvételi pontszámot elért tanulók ingyen, tehát államilag finanszírozott szakokon tanulhatnak. A kevesebb pontot elérő diákok már saját költségen (például diákhitellel) tanulhatnak tovább. A magániskolákba pedig a szükséges pontszám vagy alkalmassági vizsgát követően kizárólag saját költségen lehet járni.

A magyarországi felsőoktatási intézmények külhoni, székhelyen kívüli képzéseiről itt lehet olvasni.

Becslések alapján több, mint 16 ezer főre tehető a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalok száma.

Magyarországon vannak külföldi egyetemek is, jelenleg 17 külföldi, származási ország szerint amerikai, német, osztrák, francia, holland, brit, román, kínai, maláj és thaiföldi egyetem, illetve főiskola szerepel az Oktatási Hivatal nyilvántartásában.

2.1. Módosult a felsőoktatási felvételi rendszere

A 2023/24-es tanévtől változnak az érettségi vizsgakövetelményei az új Nemzeti alaptanterv bevezetése miatt, de az előrehozott vizsgákat már 2022-ben az új követelményrendszer alapján kellett megírni. Ezek miatt könnyebb bekerülni a felsőoktatási intézményekbe, mivel megszűnt a minimumponthatár az alap- és osztatlan képzések esetében. Korábban ezekre a képzésekre minimum 280 pontot, míg a felsőoktatási szakképzésekre legalább 240 pontot kellett elérni a felvételihez.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az egyetemek továbbra is meghatározhatnak minimumpontszámot, szakonként, így a bejutáshoz még mindig szükséges lehet elérni egy meghatározott pontszámot. A pontszámot viszont így is az határozza meg, hogy az adott szakra jelentkezők hány pontot értek el, így a rendelkezésre álló helyek fényében számították ki, hogy mi a limit a bekerüléshez.

Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat.  

Az állam 2024-től kivezeti a kötelező nyelvvizsga-rendszert. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak. Bár a sikeres érettségi vizsgához továbbra is kötelező lesz egy választott idegennyelv, az egyetemi diploma kézhezvételének már nem lesz feltétele a nyelvvizsga.

2024-ben az új érettségi rendszerben csökkentik az elvárt ismereteket, jobban előtérbe helyezik az egyéni kreativitást, valamint a problémamegoldó képességet. Arra lehet számítani, hogy teljesen átalakul a feladatsorok szerkezete, sokkal nagyobb hangsúlyt kap majd a tárgyi tudás.

Magyar nyelv és irodalom: Az első feladatsorból kihúzott érvelési-gyakorlati szövegalkotás helyett a diákok idén már egy 20 pontot érő irodalmi tesztet kapnak. Változik továbbá a második rész is, ahol az összehasonlító elemzések teljesen eltűnnek, helyettük pedig egy témakifejtő esszé kap helyet. A magyar tanárok szerint a rövid, gyakorlati szövegalkotási feladatok eltűnésével az új tervezet 15 évet lép vissza az időben.

Történelem: itt a szerkezet nem változik, a témakörök annál inkább. Az emelt szinten több új, a kerettantervben nem található ismereteket kérnek majd, emellett nagy hangsúlyt helyeznek a lexikális tudásra. Vannak olyan témakörök, ahol további 142, eddig nem ismert lexikai elem került bele.

Természettudományos tárgyak: A tervek szerint a gyakorlati feladatok helyett saját kutatások alapján, a tanév során összeállított projektmunkát is választhatják. Ezt az egyetemi diplomamunkához hasonló módon meg is kell majd védeniük. A változás érinti többek között a biológiát, a kémiát, a földrajzot, valamint a fizikát egyaránt.

Informatika (új nevén digitális kultúra): itt a jelentős változás azt jelenti, hogy itt már kötelezőképpen egy projektmunkával kell majd készülni.

2.2. Külföldre ösztöndíjjal, vagy akár ingyen is?

A Stipendium Peregrinum ösztöndíj, a Nemzeti Tehetség Központ projektje, az ösztöndíjra 18-25 év közötti középiskolások vagy egyetemisták pályázhatnak, ha kiemelkedően tehetségek és a világ legrangosabb egyetemeire készülnek felvételizni. Az idén a diákok több mint hatvan népszerű felsőoktatási intézmény közül válogathattak, a listában helyet kapott például az Oxford és a Cambridge is. A 2021/22-es tanévre 47-en kapták meg az ösztöndíjat. 

Az Európai Unión belüli egyetemekre (szám szerint közel 70-re) jelentkezés esetén legfeljebb 200 ezer forint, az Egyesült Királyságba 400 ezer forint, a távolabbi országokba - például az Egyesült Államokba - 600 ezer forint, egy ausztráliai felvételihez pedig akár 700 ezer forintos ösztöndíj is elnyerhető.

Az ösztöndíjat elnyerőknek a teljes évi tandíjukat, lakhatásukat, megélhetési költségeit fedezik. A támogatás fedezi a kiutazás, a szállás, az ottani tartózkodás, az utazási biztosítás és a felvételi vizsga teljes költségét. Az elnyert támogatást sikertelen felvételi esetén sem kell visszafizetni, viszont fontos, hogy eredményesen záruljon a személyes elbeszélgetés.

A Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) ösztöndíjaira egyetemisták, doktoranduszok és fiatal kutatók pályázhatnak, akik németországi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben vennének részt képzéseken, továbbképzésen, esetleg kutatásokat folytatnának. 

Jópár cég akad, akik a diákokat külföldi egyetemekkel össze tudják kapcsolni. A StudyGuide csapata 2012-ben kezdte munkáját, és 2014-ig csak dániai felsőoktatási intézmények képviseletét látta el Magyarországon. Most azonban már további 8 európai ország felsőoktatásába is koordinálják a diákok jelentkezését, és segítik integrációjukat. A főbb célországok Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság. A Study Guide segítségével egyszerre több országba is lehet jelentkezni, mely lehetőséggel több mint 1 000 diák élt az elmúlt években.

Az összes lehetőséget lehetetlen lenne felsorolnunk itt, ezek csak példák voltak, ezért érdemes az interneten mélyebben is böngészni, mert ma már nagyszerű lehetőségek előtt állnak a diákok. 

2.3. Szakirányú (posztgraduális) képzések

Magyarországon: a Felvi.hu honlapján részletesen meg lehet nézni a listát.

Külföldön: - a Fullbright ösztöndíjakra idén 20220. május 16-ig lehet jelentkezni

                  - a Ceepus ösztöndíjjal tanulmányi részképzésre, kutatómunkára vagy nyári egyetemre, hallgatói kirándulásra is lehet jelentkezni. De számtalan lehetőség van a világ országaiban, a világhálón érdemes böngészni.   

3. Átképzés, új szakma szerzése. Állami továbbképzés Magyarországon

Az iskolai rendszeren kívüli képzés a felnőttképzési törvény hatálya alá esik, amely elsődlegesen a szakképzésekkel, a nyelvi képzésekkel, valamint az egyéb (az állami szervek által) támogatott képzésekkel foglalkozik. A képzések magukba foglalják a munkanélküliek és álláskeresők (pályakezdő fiatalok vagy felnőttek) számára szervezett, ún. foglalkoztatási célú képzéseket, a szakképzettséget megszerezni kívánók, vagy a szakképzettséggel már rendelkezők képzését, illetve a munkaviszonyban állók szakmai továbbképzését is.

A szakképzési hozzájárulási törvény változott, 2022.07.01-jétől a szakképzési hozzájárulást megszüntették.  

Az OKJ-rendszerben 2020-tól jelentősen csökkent a választható szakmák száma. A 760 OKJ szakmából kevesebb, mint 200 maradt. Több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből, több pedig csak iskolarendszerű képzésben lesz majd megszerezhető. Az érettségire épülő szakképzéseket mostantól csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni.

A tanulók, hallgatók által fizetett díjak

• Az iskolai rendszerű felnőttoktatás ingyenes. Korábban a második, jelenleg a harmadik szakma tanulása esetén kell csak tandíjat fizetni. A felsőoktatási felvételi eljárásért díjat kell fizetni, a felnőttek felsőoktatási tanulmányai általában (de nem minden esetben) önköltségesek.
• Az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzésben ingyenes és fizetésköteles tanulási lehetőségek egyaránt vannak, attól függően, hogy a képző szervezet, vagy az egyén kap-e valamilyen támogatást.

Statisztikai adatok szerint a képzés összköltségének kb. egyharmadát a résztvevők maguk fizetik. A vegyes finanszírozás ritka, vagyis a képzések jelentős részét vagy valamilyen finanszírozó (munkahely, munkaügyi központ, állam, stb.) fizeti, vagy a résztvevő. Az állam által támogatott ún. foglalkoztatási célú képzések esetében (pl.: munkanélküliek, vagy állást keresők képzése) a képzés díját részben vagy egészben a munkaügyi szervezet fedezi.

Felnőttképzésben résztvevők támogatása

A felnőttek a felsőfokú képzésben való részvételi költségeinek fedezéséhez – a nappali tagozatos hallgatókhoz hasonlóan – államilag szabályozott, alacsony kamatú diákhitel felvételére jogosultak, amelyet a tanulmányok befejezését követően fizetnek vissza.

A képzéshez való egyenlő hozzáférés támogatása érdekében, a felnőtt álláskeresők és regisztrált munkanélküliek részére felajánlott, vagy elfogadott képzés díját képzést szervező munkaügyi központok – részben vagy egészben – megtérítik. Ezen kívül a támogatott képzésben részt vevő felnőttek költségtérítésben részesülhetnek (étkezési, utazási, szállás).

A felnőttképzési díj mértékét – beleértve a vizsgadíjat is – a felnőttképzési intézmény és a képzésben résztvevő között létrejött felnőttképzési szerződés tartalmazza.

Magánoktatás

Felnőttoktatásra ugyanolyan feltételekkel jogosultak magánintézmények, mint az ifjúsági képzésben. Iskolarendszeren kívüli képzésre az állami iskolák, a szintén az állam által fenntartott 9 regionális felnőttképző központ, különböző jogi személyek, valamint egyéni vállalkozások, jogosultak. A rendszer elvileg szektorsemleges, de például a közfoglalkoztatottak számára indított és támogatott állami képzésekben az oktatási intézmények kiemelkedő szerepet kaptak.

4. Jogosítvány és nyelvvizsga megszerzése

Van-e rá szükség, megéri-e a pénzt, eredményez-e jobb fizetést. Miből fizetem, ha úgy döntök, hogy szeretném?

Jogosítvány

Azoknak, akik épp a jogosítvány megszerzésén gondolkodnak jó hír, hogy idén is igényelhetnek anyagi támogatást a közlekedési alapismeretek elsajátításához az államtól a 20 év alatti fiatalok. Az állam 25 ezer forintot térít vissza a vezetői engedélyhez szükséges KRESZ vizsga, illetve az ahhoz kapcsolódó oktatás árából, legyen az e-learning vagy tantermi tanfolyam.

A kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához lehet beadni elektronikus úton és papír alapú formanyomtatványon egyaránt.

További részletek a támogatásról  ezen a weboldalon érhetők el.

Sajnos a jogosítvány megszerzése évről-évre többe kerül, jelenleg már több, mint 200 ezer forint.

Nyelvvizsga

A megfelelő szintű nyelvtudás, ami lehetővé teszi a továbbtanulást, és a munkaerőpiacon történő könnyebb és gyorsabb elhelyezkedést, elengedhetetlen a mai kor fiataljai számára. A 35. életévüket még be nem töltött fiatalok első olyan sikeres nyelvvizsgáját, amit 2018. január 1. napját követően tett le, az állam állja abban az esetben is, ha már korábbról (2018. előtti időszakból) rendelkezik a fiatal egy vagy több, másik nyelvből szerzett sikeres nyelvvizsgával, vagy ugyanabból a nyelvből szerzett alacsonyabb szintű nyelvvizsgával. (Részletek ITT).

Ha a felkészülés megvolt és csak az utolsó gyakorlás kéne

Ha már csak a vizsgára készültök, akkor most olyan feladatokkal gyakorolhattok, amik a vizsgákon is gyakran előkerülnek. 

Ebben a cikkekben azok az oldalak  vannak összegyűjtve, ahol ingyenesen letölthető mintafeladatokat találtok a különböző nyelvvizsgákhoz.

Megéri továbbtanulni? Megéri Diákhitelt felvenni?

A statisztikák azt mutatják, hogy az egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők több mint kétszeresét keresik átlagban annak, mint amennyit a középiskolai végzettségűek kapnak. Így tehát továbbtanulni egyértelműen megéri. Még úgy is, hogy ehhez hitelt veszünk fel, ha nincsen más egyéb, elegendő anyagi lehetőségünk. Évente körülbellül 25 ezer diák él a Diákhitel lehetőségével. A hitelfelvételt követően a második gyermeket világra hozó édesanyák tartozásának felét, a harmadik gyermek esetén pedig a teljes tartozást elengedik.

Nulla  vagy alacsony kamattal

• A Diákhitel 1 szabad felhasználású hitel, vagyis szabad döntésünk alapján bármire költhető. Havonta, vagy félévente egy összegben is folyósíthatják, a jelenlegi kamata 7,99 százalék, miközben a magyar hitelpiacon ennek többszöröse is lehet a szabad felhasználású hitelek piaci kamata. Nincs szükség kezesre, hitelfedezeti értékelésre, mindössze annyi szükséges, hogy az igénylő magyar állampolgár legyen, érvényes hallgatói jogviszonnyal és bejelentett lakcímmel rendelkezzen, valamint ne töltse be a 45. életévét. A hitel maximális értéke havonta 15 000-150 ezer forint lehet, tanulmányi félévenként akár 750 ezer forinthoz is hozzá lehet jutni. Az Erasmus programhoz is igényelhető.
• A Diákhitel 2 kötött felhasználású, amelyet kizárólag azok vehetnek igénybe, akiket önköltséges képzésre vettek fel. Itt egyáltalán nem találkozunk a pénzzel, azt azonnal közvetlenül az illető oktatási intézmény számára utalják át. Ennek a kamata viszont nulla százalék. A többi feltétel (magyar állampolgárság, érvényes hallgatói jogviszony, bejelentett lakcím, be nem töltött 45. életév) viszont ugyanaz, mint a Diákhitel 1-nél.
• A Képzési Hitel az önköltséges képzések díját fedezi, a hitelt pedig később kamatmentesen fizetheted vissza – azaz valóban annyit fizetsz, amennyit felvettél. A képzés kezdő napján vagy azt követően bármikor lehet igényelni. Felnőttképzésben maximum 500 000 ezer forint igényelhető, szakképzésnél a felső limit a képzési díj összege. A képzésnek minimum három hónapig kell tartania. A képzési díj legalább 20 százalékát önerőként kell teljesíteni a szakképző vagy felnőttképző felé. A kért összeget két részletben (felnőttképzésben a tanfolyam kezdetén és félidőben, szakképzésben tanulmányi félévenként) utalják az oktatási intézménynek. A kamat – a Diákhitel2-höz hasonlóan – 0 százalék.

Bármikor visszafizetheted

A Diákhitel törlesztése jövedelemarányos, a fizetésünk egy bizonyos százalékát kell havonta kifizetni. Ha valaki nagyon jól keres, elvileg akár pár hónap után is visszafizetheti. Aki viszont alacsony keresetű, annak ez sok évbe is beletelhet. Online is igényelhető, az idő előtti visszafizetésnek pedig nincsen költsége. Bekerült a Diákhitel a családtámogatási rendszerbe is. Így a 2008 után született gyermekeknél a második gyermek után a hitel 50, a 3. gyermek után  a 100 százalékát elengedi az állam.

A Diákhitel várható változásairól a legfrissebb tudnivalók ezekben a cikkekben olvasható:

• Megvannak a bankok, ahol jó lesz diákhitelt felvenni
• Monopolizálnák a diákhitel-igényeket Orbán Viktorék?
• Jó, ha egyre helyre tereli a kormány a diákhiteleseket?

Lásd még: A továbbtanulás a legjobb befektetés?

Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Forrás: Diákfórum-sorozat, 2019, előadások a pénzügyi tudatosságról