04. Tanulás, továbbtanulás - amit az iskolákról, ösztöndíjakról, képzésekről tudni érdemes

A magyar oktatás számokban

A magyar felsőoktatási rendszer három egymásra épülő képzési ciklusból áll: az alap-, a mester- és a doktori képzésből. A diploma megszerzése után a továbbképzés formája lehet a szakirányú továbbképzés. Érettségi után alapképzésre, osztatlan képzésre vagy felsőoktatási szakképzésre lehet jelentkezni.

A 2020/2021-es tanévben Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vett részt a köznevelésben, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Ebből 322 ezer óvodás, 729 ezer általános iskolás, 469 ezer középiskolás és 287 ezer fiatal folytatott tanulmányokat felsőfokú intézményben ebben az évben. 

A 2020/2021-es tanévben a középiskolák 9. évfolyamára felvett közel 81 ezer tanuló 42,1 százaléka technikumba, 35,8 százaléka gimnáziumba nyert felvételt, míg 20,3 százaléka szakképző iskolában, 1,8 százaléka pedig szakiskolában, készségfejlesztő iskolában kezdhette meg a tanévet. 

2020-ban nappali és felnőttoktatásban 67,5 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát. A sikeres szakmai vizsgázók száma meghaladta a 49 ezer főt.

A nyelvvizsga-mentesítésnek köszönhetően az egyetemisták közöl több mint 123 ezer volt hallgató volt jogosult oklevél átvételére, ebből több mint 114 ezren már kézhez is kapták a diplomájukat.

1. Külföldre ösztöndíjjal, vagy akár ingyen is?

A Stipendium Peregrinum ösztöndíj, a Nemzeti Tehetség Központ projektje, az ösztöndíjra 18-25 év közötti középiskolások vagy egyetemisták pályázhatnak, ha kiemelkedően tehetségek és a világ legrangosabb egyetemeire készülnek felvételizni. Az idén a diákok több mint hatvan népszerű felsőoktatási intézmény közül válogathattak, a listában helyet kapott például az Oxford és a Cambridge is. A 2021/22-es tanévre 47-en kapták meg az ösztöndíjat. 

Az Európai Unión belüli egyetemekre (szám szerint közel 70-re) jelentkezés esetén legfeljebb 200 ezer forint, az Egyesült Királyságba 400 ezer forint, a távolabbi országokba - például az Egyesült Államokba - 600 ezer forint, egy ausztráliai felvételihez pedig akár 700 ezer forintos ösztöndíj is elnyerhető.

Az ösztöndíjat elnyerőknek a teljes évi tandíjukat, lakhatásukat, megélhetési költségeit fedezik. A támogatás fedezi a kiutazás, a szállás, az ottani tartózkodás, az utazási biztosítás és a felvételi vizsga teljes költségét. Az elnyert támogatást sikertelen felvételi esetén sem kell visszafizetni, viszont fontos, hogy eredményesen záruljon a személyes elbeszélgetés.

A Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD) ösztöndíjaira egyetemisták, doktoranduszok és fiatal kutatók pályázhatnak, akik németországi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben vennének részt képzéseken, továbbképzésen, esetleg kutatásokat folytatnának.. 

Jópár cég akad, akik a diákokat külföldi egyetemekkel össze tudják kapcsolni. A StudyGuide csapata 2012-ben kezdte munkáját, és 2014-ig csak dániai felsőoktatási intézmények képviseletét látta el Magyarországon. Most azonban már további 8 európai ország felsőoktatásába is koordinálják a diákok jelentkezését, és segítik integrációjukat. A főbb célországok Dánia, Hollandia, Svédország, Finnország és az Egyesült Királyság. A Study Guide segítségével egyszerre több országba is lehet jelentkezni, mely lehetőséggel több mint 1 000 diák élt az elmúlt években.

Az összes lehetőséget lehetetlen lenne felsorolnunk itt, ezek csak példák voltak, ezért érdemes az interneten mélyebben is böngészni, mert ma már nagyszerű lehetőségek előtt állnak a diákok. 

Mibe kerül egy gyerek az egyetem végéig? (Mabisz)

Becslések alapján 15 ezer főre tehető a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalok száma.

Középiskolai cserediák-programok

Ezek lényege, hogy a kint töltött iskolai tanév vagy félév során a diákok mélyebb betekintést nyerjenek az adott ország életformájába, kultúrájába, oktatási rendszerébe, megismerjék az országot, és – nem utolsósorban – fejlesszék nyelvtudásukat. A kint töltött időszak során a diákok lényegesen önállóbbakká, érettebbekké válnak, ez a periódus felgyorsítja a felnőtté válást.

2. A felsőfokú iskolák rendszere (állami, egyházi, magán)

Magyarország fejlett felsőoktatási rendszerrel rendelkezik.

Aki többet szeretne megtudni a felsőfokú intézmények rendszeréről, ITT elolvashatja.

amelyet 39 egyetem (ebből 10 alkalmazott tudományok egyeteme) és 25 főiskola alkot. Az egyetemek egy része (5) állami fenntartású, 18-at magán, illetve 6-ot egyházi fenntartók működtetnek. Az egyetemek, az alkalmazott tudományok egyetemei és a főiskolák közötti különbség minőségi és mennyiségi egyaránt (képzések száma, minősített oktatók száma, képzési szintek megléte stb.), az egyetem és az alkalmazott tudományok egyeteme közt pedig van egy képzéstartalmi, fókuszbéli különbség is: az előbbi inkább elmélet, az utóbbi gyakorlatorientált. A főiskolák többsége kis hallgatói létszámú magán, illetve egyházi intézmény, jórészük különböző egyházak és felekezetek teológiai képzését végzi. (Egyetlen kis állami főiskolaként a bajai Eötvös József Főiskola működik.)

Az intézmények teljes listáját ITT lehet megnézni.

Az utóbbi két és fél évtizedben az állam a saját tulajdonában álló intézményeket több lépésben egyre nagyobb intézményekké vonta össze (integrálta; így jött létre a debreceni, a szegedi és a pécsi nagy városi egyetem), bár időközben szét is választott néhány intézményt, egyes intézményrészeket pedig más intézményhez csatolt. Néhány éve megszűntek a kihelyezett képzési helyszínek, helyettük az állam több, kevésbé ellátott régióban befogadó infrastruktúrát épített ki (ún. közösségi felsőoktatási képzési központot), ahová a felsőoktatási intézmények helybe vihetik képzéseiket.

A 2019-2021-es éveket jellemezte talán az utóbbi időszak legnagyobb átalakulása, mikor is az állami felsőoktatási intézmények jelentős része (20 egyetem) vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került. Az átalakulásokban két új intézmény is született (egy sajátos integrációval a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, és az Eszterházy Károly Egyetemből kivált sárospataki kar bázisán a Tokaj-Hegyalja Egyetem), egy pedig államiból egyházi fenntartásúvá vált (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem).

Állami és egyházi fenntartású iskolákban a magas felvételi pontszámot elért tanulók ingyen, tehát államilag finanszírozott szakokon tanulhatnak. A kevesebb pontot elérő diákok már saját költségen (például diákhitellel) tanulhatnak tovább. A magániskolákba pedig a szükséges pontszám vagy alkalmassági vizsgát követően kizárólag saját költségen lehet járni.

Magyarországon vannak külföldi egyetemek is, jelenleg 17 külföldi, származási ország szerint amerikai, német, osztrák, francia, holland, brit, román, kínai, maláj és thaiföldi egyetem, illetve főiskola szerepel az Oktatási Hivatal nyilvántartásában.

2.1. Szakirányú (posztgraduális) képzések

Magyarországon: a Felvi.hu honlapján részletesen meg lehet nézni a listát.

Külföldön: - a Fullbright ösztöndíjakra idén 20220. május 16-ig lehet jelentkezni

                  - a Ceepus ösztöndíjjal tanulmányi részképzésre, kutatómunkára vagy nyári egyetemre, hallgatói kirándulásra is lehet jelentkezni. De számtalan lehetőség van a világ országaiban, a világhálón érdemes böngészni.   

Megtanulta. Végzős egyetemista (Pixabay.com)

3. Átképzés, új szakma szerzése. Állami továbbképzés Magyarországon

Az iskolai rendszeren kívüli képzés a felnőttképzési törvény hatálya alá esik, amely elsődlegesen a szakképzésekkel, a nyelvi képzésekkel, valamint az egyéb (az állami szervek által) támogatott képzésekkel foglalkozik. A képzések magukba foglalják a munkanélküliek és álláskeresők (pályakezdő fiatalok vagy felnőttek) számára szervezett, ún. foglalkoztatási célú képzéseket, a szakképzettséget megszerezni kívánók, vagy a szakképzettséggel már rendelkezők képzését, illetve a munkaviszonyban állók szakmai továbbképzését is.

A szakképzési hozzájárulási törvény alapján az iskolarendszeren kívüli képzésben megvalósuló egyes képzéseket is finanszírozza az állam a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből, valamint Európai Uniós forrásokból.

Diákévek: útkeresés diákmunka (Mabisz)

Az OKJ-rendszer nemrég változott, 2020-tól jelentősen csökkent a választható szakmák száma. A 760 OKJ szakmából kevesebb, mint 200 maradt. Több népszerű szakma teljesen kikerült a jegyzékből, több pedig csak iskolarendszerű képzésben lesz majd megszerezhető. Az érettségire épülő szakképzéseket mostantól csak iskolai rendszerben lehet majd tanulni.

A tanulók, hallgatók által fizetett díjak

• Az iskolai rendszerű felnőttoktatás ingyenes. Korábban a második, jelenleg a harmadik szakma tanulása esetén kell csak tandíjat fizetni. A felsőoktatási felvételi eljárásért díjat kell fizetni, a felnőttek felsőoktatási tanulmányai általában (de nem minden esetben) önköltségesek.
• Az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzésben ingyenes és fizetésköteles tanulási lehetőségek egyaránt vannak, attól függően, hogy a képző szervezet, vagy az egyén kap-e valamilyen támogatást.

Statisztikai adatok szerint a képzés összköltségének kb. egyharmadát a résztvevők maguk fizetik. A vegyes finanszírozás ritka, vagyis a képzések jelentős részét vagy valamilyen finanszírozó (munkahely, munkaügyi központ, állam, stb.) fizeti, vagy a résztvevő. Az állam által támogatott ún. foglalkoztatási célú képzések esetében (pl.: munkanélküliek, vagy állást keresők képzése) a képzés díját részben vagy egészben a munkaügyi szervezet fedezi.

Felnőttképzésben résztvevők támogatása

A felnőttek a felsőfokú képzésben való részvételi költségeinek fedezéséhez – a nappali tagozatos hallgatókhoz hasonlóan – államilag szabályozott, alacsony kamatú diákhitel felvételére jogosultak, amelyet a tanulmányok befejezését követően fizetnek vissza.

Felnőttkor, felépítés, munka (Mabisz)

A képzéshez való egyenlő hozzáférés támogatása érdekében, a felnőtt álláskeresők és regisztrált munkanélküliek részére felajánlott, vagy elfogadott képzés díját képzést szervező munkaügyi központok – részben vagy egészben – megtérítik. Ezen kívül a támogatott képzésben részt vevő felnőttek költségtérítésben részesülhetnek (étkezési, utazási, szállás).

A felnőttképzési díj mértékét – beleértve a vizsgadíjat is – a felnőttképzési intézmény és a képzésben résztvevő között létrejött felnőttképzési szerződés tartalmazza.

Magánoktatás

Felnőttoktatásra ugyanolyan feltételekkel jogosultak magánintézmények, mint az ifjúsági képzésben. Iskolarendszeren kívüli képzésre az állami iskolák, a szintén az állam által fenntartott 9 regionális felnőttképző központ, különböző jogi személyek, valamint egyéni vállalkozások, jogosultak. A rendszer elvileg szektorsemleges, de például a közfoglalkoztatottak számára indított és támogatott állami képzésekben az oktatási intézmények kiemelkedő szerepet kaptak.

4. Jogosítvány és nyelvvizsga megszerzése

Van-e rá szükség, megéri-e a pénzt, eredményez-e jobb fizetést. Miből fizetem, ha úgy döntök, hogy szeretném?

Jogosítvány

Azoknak, akik épp a jogosítvány megszerzésén gondolkodnak jó hír, hogy idén is igényelhetnek anyagi támogatást a közlekedési alapismeretek elsajátításához az államtól a 20 év alatti fiatalok. A jogosítvány lehetőséget ad arra, hogy lakóhelyüktől távolabb is tudjanak munkát vállalni.

Az állam 25 ezer forintot térít vissza a vezetői engedélyhez szükséges KRESZ vizsga, illetve az ahhoz kapcsolódó oktatás árából, legyen az e-learning vagy tantermi tanfolyam.

A kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához lehet beadni elektronikus úton és papír alapú formanyomtatványon egyaránt.

További részletek a támogatásról  ezen a weboldalon érhetők el.

Nyelvvizsga

A 2022-es felsőoktatási felvételin a jelentkezőknek egy emelt szintű érettségit kell tenniük, illetve egy B2-es (középfokú) nyelvvizsgát kell szerezniük, különben nem kerülhetnek be egyetemre, főiskolára.

Tájékoztatásul itt meg lehet nézni, mennyibe kerülnek a legnépszerűbb B2-es középfokú, illetve a C1-es szintű, felsőfokú nyelvvizsgákért.

Mennyibe kerülnek a tanfolyamok?

Bár a sikeres nyelvvizsga árát megtéríti az állam ahhoz, hogy valaki ezt zökkenőmentesen teljesítse, rengeteg nyelvórára van szüksége, ami nem kis kiadás. Egy felmérés szerint a középfokú nyelvvizsgához nagyjából 300 tanfolyami vagy magántanári óra, és ugyanennyi óra otthoni tanulás szükséges. 

Ha a felkészülés megvolt és csak az utolsó gyakorlás kéne

Ha már csak a vizsgára készültök, akkor most olyan feladatokkal gyakorolhattok, amik a vizsgákon is gyakran előkerülnek. 

Ebben a cikkben azokat az oldalak  vannak összegyűjtve, ahol ingyenesen letölthető mintafeladatokat találtok a különböző nyelvvizsgákhoz.

Ha a diplomához kell a bizonyítvány, így igényelhettek támogatást

Tavaly októbertől már igényelhető az új, nyelvi diákhitel, amelyet minden diák vagy már záróvizsgázott nyelvtanuló felvehet. A nyelvtanulási diákhitel keretében egyösszegű kölcsön vehető fel, ennek legkisebb felvehető összege 100 ezer forint, ezen felül 50 ezer forintonként emelkedve legfeljebb 500 ezer forint lehet a megigényelt hitel.

Már a kezetekben van a nyelvvizsga-bizonyítvány?

Tervezitek a nyelvvizsgát vagy már sikeresen vizsgáztatok, de még nem igényeltétek vissza a nyelvvizsgátok díját? Ebben a cikkben el lehet olvasni a legfontosabb lépéseket arról, hogyan kaphatjátok vissza a vizsgátok árát.

Tanulók (Pixabay.com)

Megéri továbbtanulni? Megéri Diákhitelt felvenni?

A statisztikák azt mutatják, hogy az egyetemi szintű végzettséggel rendelkezők több mint kétszeresét keresik átlagban annak, mint amennyit a középiskolai végzettségűek kapnak. Így tehát továbbtanulni egyértelműen megéri. Még úgy is, hogy ehhez hitelt veszünk fel, ha nincsen más egyéb, elegendő anyagi lehetőségünk.

Nulla  vagy alacsony kamattal

• A Diákhitel 1 szabad felhasználású hitel, vagyis szabad döntésünk alapján bármire költhető. Félévente folyósítják, a jelenlegi kamata 1,99 százalék, miközben a magyar hitelpiacon ennek többszöröse is lehet a szabad felhasználású hitelek piaci kamata. A hitel maximális értéke havonta 150 ezer forint lehet. Egy magyar egyetemista eközben 2019-es becslések szerint átlagosan mintegy 80 ezer forintot költ el egy hónapban.
• A Diákhitel 2 kötött felhasználású, amelyet kizárólag azok vehetnek igénybe, akiket önköltséges képzésre vettek fel. Itt egyáltalán nem találkozunk a pénzzel, azt azonnal közvetlenül az illető oktatási intézmény számára utalják át. Ennek a kamata viszont nulla százalék.

A koronavírus-válság miatt 2020-ban bevezettek a felnőttképzésekben egy Diákhitel Plusz nevű rendkívüli hitelfajtát is.

Bármikor visszafizetheted

A Diákhitel törlesztése jövedelemarányos, a fizetésünk egy bizonyos százalékát kell havonta kifizetni. Ha valaki nagyon jól keres, elvileg akár pár hónap után is visszafizetheti. Aki viszont alacsony keresetű, annak ez sok évbe is beletelhet. Online is igényelhető, az idő előtti visszafizetésnek pedig nincsen költsége. Bekerült a Diákhitel a családtámogatási rendszerbe is. Így a 2008 után született gyermekeknél a második gyermek után a hitel 50, a 3. gyermek után  a 100 százalékát elengedi az állam.

Lásd még: A továbbtanulás a legjobb befektetés?

Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Forrás: Diákfórum-sorozat, 2019, előadások a pénzügyi tudatosságról