1. A továbbtanulás, mint befektetés

A diploma megszerzése a továbbtanuló számára egy-egy áhított hivatás gyakorlását teszi lehetővé, de sokan említik további motivációként a diplomásként elérhető magasabb jövedelmet is. Vagyis az egyetemi, főiskolai tanulmányokra – nagyon helyesen – befektetésként gondolnak. Ahogy ez a befektetéseknél azonban a legtöbb esetben történik, az „áldozatvállalási” szakasz jócskán megelőzi a haszon élvezetének időszakát.

A Diákhitel Központ “Pénzügyi Tájoló” alkalmazásának az előző tanévre vonatkozóan elkészített kalkulációi alapján a vidéki egyetemekre igyekvők átlagosan 651 ezer forint kiadással számolnak egy félévben. Ugyanez egy budapesti felsőoktatási intézmény esetében 701 ezer forint.

(A Diákhitel Pénzügyi Tájoló alkalmazás révén a továbbtanulást tervező diák nem általánosságban, hanem konkrétan az általa választandó képzésre/képzésekre vonatkozóan tud kalkulációt készíteni a várható kiadásokról és az elérhető forráslehetőségekről. Az alkalmazásban személyes adatok megadása nélkül készíthetők el a számítások, a Diákhitel Központ kizárólag a kalkulációk számszaki adatait tárolja, elemzés céljából.)

Akár a vidéki, akár a fővárosi összeg nagyságát alapul véve megállapítható, hogy a továbbtanulás anyagi vonzatait is szükséges megtervezni. Fontos előzetesen tájékozódni a várható kiadások mértékéről és a lehetséges forrásokról.

2. A diákok kiadásai

A kiadási oldalon a pénztárcánk szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy a kiszemelt intézmény a lakóhelyen, esetleg napi közlekedéssel „befogható” távolságon belül található-e, vagy mindenképpen ideiglenes lakhatásban kell gondolkozni. Ha az utóbbi áll fenn, akkor jellemzően a kollégium és az albérlet jöhetnek szóba. Ideális persze, ha a család be tud segíteni egy saját ingatlan vásárlásában, vagy vannak befogadó rokonok, de nem ez a jellemző.

A kollégiumi elhelyezés egyfajta juttatásként fogható fel, az intézmények saját belső szabályzatuk alapján döntenek a bírálati szempontokról. E szabályzatok nyilvánosak ugyan és érdemes is átbogarászni őket, de azzal mindenképpen tisztában kell lenni, hogy elég sok a változó a képletben. Így nem lehet száz százalékig biztosra venni a kollégiumi elhelyezést. Az albérletárak az elmúlt években nem a bérlőknek, hanem a bérbeadóknak kedveztek. Az egyetem közelsége önmagában is lehet áremelő tényező, és nem árt arra is készülni, hogy sokszor több havi kauciót várnak el a tulajdonosok.

A lakhatáson felül az étkezésre, a jegyzetekre, a tanulással kapcsolatos egyéb költségekre (például könyvtár, fénymásolás, nyelvi kurzusok stb.), a kultúrára és persze a szórakozásra is érdemes mint rendszeresen felmerülő kiadásokra gondolni. Ha ezeket számba vesszük, már nem is tűnik annyira meglepőnek a fent jelölt 650-700 ezer forint kiadás félévente.

(A családi és diákköltségvetésről írtunk a következő fejezetben is: 02. Családi költségvetés, diákköltségvetés és takarékoskodás.)

3. Ki állja a számlát?

Az egyetemre igyekvők általában az alábbi forráslehetőségekkel kalkulálhatnak:

1. a szülők támogatása
2. az intézményekben elérhető támogatások, ösztöndíjak
3. A munkalehetőségek
4. valamint a Diákhitel.

Az önkormányzatok és alapítványok között is vannak olyanok, amelyek célzottan a felsőoktatási tanulmányokhoz biztosítanak támogatásokat, így érdemes nyitott szemmel járni.

3. 1. A család a legfőbb támasz

A tapasztalatok alapján a legtöbb esetben – érhető módon – a továbbtanuló családja próbálja a legnagyobb terhet felvállalni. A biztosító társaságokat ma már nem lepi meg, hogy az egyik leggyakoribb magtakarítási cél a gyermek továbbtanulásának támogatása. Ilyen megtakarítás hiányában a rendszeres havi támogatás jelenheti a megoldást, ami persze nem kis kihívás, pláne, ha egyszerre több gyermek is tanulmányokat folytat.

3. 2. Ösztöndíjak, támogatások

Az egyetemek, főiskolák által biztosított támogatások és ösztöndíjak kategóriája talán a legérdekesebb, mivel ez a legtöbbeknek újdonság a középiskolai tanulmányokhoz képest.

Három nagyobb csoportot érdemes megkülönböztetni:

1. teljesítményalapú támogatások (tanulmányi ösztöndíj*, Nemzeti felsőoktatási ösztöndíj);
2. rászorultsági alapon elérhető támogatások (alaptámogatás*, rendszeres és rendkívüli szociális támogatás*, Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj**, Út a diplomához ösztöndíj- és önköltség-támogatási program);
3. szakterületi támogatások (Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Nemzetiségi Pedagógus Tanulmányi Ösztöndíjprogram, Michalicza-ösztöndíj, Új Nemzeti Kiválósági Program, Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíj, Igazságügyi Minisztérium Tanulmányi Jogászösztöndíj, Makovecz Hallgatói Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj Program, Törőcsik Mari Ösztöndíj, Vásáry Tamás Ösztöndíj)

(Lásd erről ezt a fejezetet is: 04. Tanulás, továbbtanulás)

Persze ezek nem vegytiszta csoportok, mivel például a tanulmányi teljesítmény több helyen is visszaköszön, de céljuk szerint talán így kategorizálhatók a legjobban.

(Az egy csillaggal megjelölt támogatásokra kizárólag az intézmény állami ösztöndíjas képzésében résztvevő hallgatók részesülhetnek, a többi támogatásra, ösztöndíjra - egyéb feltételek teljesülése esetén - az önköltséges hallgatók is pályázhatnak. A „két csillagos” Bursa ösztöndíj viszont kivétel, mivel ez azonos néven már a középiskolai diákok számára is pályázható.)

A tanulmányi ösztöndíj

egy igazi nyer-nyer megoldás lehet, hiszen jobb eredmény=magasabb tudásszint=magasabb ösztöndíj. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, mivel az intézmények itt is saját hatáskörben szabályozzák a feltételrendszert. A jogszabály csak annyit köt ki, hogy az államilag támogatott, nappali tagozatos hallgatók legfeljebb 50 százaléka részesülhet benne. Másfelől elég nehéz kalkulálni vele, mert a korábbi évek eredményei egyáltalán nem mérvadóak. Kicsit hasonlít a felvételihez, ahol a korábbi évek ponthatárai nem feltétlenül adnak pontos előrejelzést, mivel minden évben az adott felvételiző közösség tagjait mérik egymáshoz.

Az ösztöndíjrendszerek közös és legfontosabb sarokpontjai:

1. Az adott félévben elért tanulmányi teljesítmény alapján történik a meghatározása.
2. Azonos vagy hasonló tanulmányi kötelezettségű hallgatók eredményeit viszonyítják egymáshoz, vagyis az egyén teljesítménye mellett a többi hallgató tanulmányi teljesítménye is befolyásoló tényező.
3. Nem ismert előre a szétosztható keret mértéke.

Bár sok intézmény igyekszik más-más néven a gólyák felvételi eredményeit dotálni, a tanulmányi ösztöndíj az alapértelmezett formájában csak a második félévtől érhető el.

A rászorultsági alapon elérhető támogatások

esetében is számítani kell több változó tényezőre, de ha megkérdezünk egy felsőbb évest, az alábbi szempontokat biztosan meg fogja említeni: egy főre jutó jövedelem, egy háztartásban élők száma, tanulmányokat folytató testvér/testvérek, távolság a lakhely és a tanulmányok helye között.

A rendszeres szociális támogatást az a hallgató kaphatja, aki – főként a fenti mutatók alapján megállapított – szociális helyzete alapján arra jogosult az adott intézmény térítési és juttatási szabályzatában rögzített eljárási rend és elvek szerint. Bizonyos esetekben (például fogyatékossággal élő, vagy halmozottan hátrányos helyzetű hallgató esetében) a jogszabály fix támogatási összeget állapít meg. E „kategória” támogatottjai azon túl, hogy az átlagosnál magasabb támogatási összegre számíthatnak, kalkulálhatnak az alaptámogatással is. Ez az egyszeri kiemelt támogatás azonban csak az első jogviszony létesítésekor nyerhető el.

Az egyes szakterületekhez kapcsolódó ösztöndíjak mindegyikét itt nem érdemes felsorolni, de fontos tudni róla, hogy több ilyen is létezik és sokszor komoly összegekkel járulnak hozzá a kiadások finanszírozásához.

A Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program az egyike a legrégebben elérhető támogatásoknak, amely a pedagógusképzésbe igyekvőket igyekszik megerősíteni döntésükben, azzal, hogy jelentős havi összegű támogatást biztosít, és cserébe mindössze annyit vár el, hogy az illető valóban a szakterületen kezdje majd meg munkáját. A meglehetősen magas ösztöndíj összefügg a tanulmányi teljesítménnyel, és havi mértéke, az első és a további félévekben eltérő lehet.

3. 3. Munka a tanulás mellett

Duális képzés

A diákok egy része kalkulál azzal, hogy próbálja majd tehermentesíteni családját és munkát vállal a tanulmányok alatt. Ha ez közvetlenül összekapcsolódik a tanulmányokkal, például egy duális képzés esetében, akkor ez valószínűleg különösebb nehézséget nem fog okozni. Ebben az esetben a leendő hallgató tulajdonképpen két külön felvételi eljárásban vesz részt, egyfelől beadja hagyományos jelentkezését az Oktatáshoz Hivatalhoz, másfelől jelentkezik a választott intézmény egyik partnercégéhez is.

A tanulmányok ilyenkor tervezetten tartalmaznak heti és éves időszakokat, amelyet a hallgató a munkáltatónál tölt. Persze ez az átlagosnál nagyobb terhelést jelent, cserébe azonban minimum a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka illeti meg a hallgatót.

Diákmunka

A másik jellemző forma a diákmunka, amely révén évről-évre több tízezren próbálnak kiegészítő forráshoz jutni. Sokak számára lehet ismerős, hiszen már az is vállalhat munkát, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, sőt, az iskolai szünet alatt a tizenötödik életévét betöltött tanuló is dolgozhat, feltéve, ha nappali rendszerű képzésen folytat tanulmányokat.

Érdemes a megfelelő arány kialakítására törekedni a tanulás, a munka és a pihenés között. Nem szabad szó nélkül elmenni ugyanakkor amellett sem, hogy a felsőoktatásba való belépéssel egy teljesen új rendszer nyílik meg előttünk, amely nagyon komoly mozgásteret ad a tanulmányok szervezésében. E szabadsággal ugyanakkor együtt jár egy komoly felelősség is. Tapasztalatunk alapján azt javasoljuk, hogy az első félév szóljon a megfelelő rutinok kialakításáról és csak akkor vállalj bátrabban munkát, ha már miden a helyére került.

3. 4. A Diákhitel

A 2001/2002-es tanévben elindult Diákhitel rendszer máig változatlan célja, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől. A Diákhitel nem banki termék, számos jellemzője jelentősen eltér. Ezek közül a teljesség igénye nélkül néhány: a kamat mértéke, a jogosultsági feltételek, a jövedelemarányos törlesztés, a törlesztési kedvezmények, a gyermekvállalási támogatás, a korlátozásmentes előtörlesztés. Jelenleg három Diákhitel-termékkel kalkulálhatnak azok, akiknél a kiadások meghaladják a bevételeket.

Diákhitel1

A Diákhitel1 szabad felhasználású hitel, vagyis saját döntésünk alapján bármire költhető. Havonta, vagy félévente egy összegben kerülhet a számlára. Jelenlegi kamata 1,99 százalék, miközben a magyar hitelpiacon ennek többszöröse is lehet a szabad felhasználású hitelek piaci kamata. A maximális elérhető összeg havi 150 ezer forint lehet, de 15 ezer forintól indulva mindenki saját helyzetének megfelelően választhatja ki a szükséges összeget. Az igényelt összeg akár félévente is változtatható.

Ez az egyetlen konstrukció, amelynél követni kell a kamat változásait, persze túl nagy figyelmet ez sem igényel, mivel félévente (júniusban és decemberben) kerül sor a következő félévre vonatkozó kamat mértékének kihirdetésére. Ráadásul 2008 óta folyamatosan csökken a kamat mértéke.

Diákhitel2

A kamatmentes Diákhitel2 az előzővel szemben egy kötött konstrukció, amely kizárólag az önköltségre fordítható, a kért összeg ezért közvetlenül a felsőoktatási intézmény számlájára kerül. A DH2 esetében a plafonösszeget a választott képzés önköltségének mértéke határozza meg.

Koronavírusra Diákhitel Plusz

A koronavírus-válság hatásainak enyhítésére jött létre a Diákhitel Plusz termék, amely eredetileg 2020. december 31-ig volt elérhető. A kormány döntése alapján a koronavírus-járvány második hulláma miatt azonban fél évvel, 2021. június 31-ig kitolódik a Diákhitel Plusz igénylési határideje. Az egyszeri, maximálisan 500 ezer forintot még ha kamatmentesen is, de egy év türelmi időt követően mindenképpen el kell kezdeni törleszteni, vagyis a másik két termékkel ellentétben a törlesztési kötelezettség nem kapcsolódik össze a hallgatói jogviszony megszűnésével.

Az egyes termékek között nem kell választani, a jogviszony fennállta alatt bármikor igényelhetők és ha szükséges, akár együtt is kérhetők az egyes konstrukciók. A Diákhitel1 és Diákhitel2 esetében ráadásul nem szükséges még csak a szobát sem elhagyni, mivel – azok számára, akik rendelkeznek ügyfélkapus regisztrációval – teljesen digitalizált és érintésmentes az igénylési folyamat. Az elektronikus hitelesítésnek köszönhetően a szerződést nem kell nyomtatott formában leadni.

A Diákhitel1 csak a külföldi résztanulmányokra is kérhető. Vagyis, ha az itthoni tanulmányok fedezete biztosított, de például egy Erasmus-programra bátrabban nevez be valaki egy megfelelő kiegészítő forrás birtokában, akkor a DH1 megoldást nyújt. Ráadásul a külföldi tanulmányok idejére a 750 ezer forintos féléves összeg megduplázható.

Az Egyesült Királyság 2021.január 1-jén kilépett az Európai Unióból, ezáltal az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményei 2021. január 1-jétől nem minősülnek EGT felsőoktatási intézménynek. Ennek értelmében sajnos nincs arra mód, hogy ottani magyar hallgatók a továbbiakban igényelhessenek a Diákhitel Központtól szabad felhasználású Diákhitel1-et - írja a szervezet honlapja.

Törlesztési tudnivalók

Talán a törlesztéshez közeledve rajzolódik ki a Diákhitel-termékek igazi erőssége. A Diákhitel Pluszt leszámítva minden esetben a hallgatói jogviszony megszűnését követő 4. hónapban kell megkezdeni a törlesztést, vagyis a tanulmányok alatt ez a teher nem nyomaszt minket.

A törlesztési rendszer valóban egyedülálló, hiszen a törlesztőrészletet jövedelemarányosan állapítják meg. Ráadásul az első két törlesztési évben nem is a tényleges jövedelmet veszik alapul, hanem az éppen érvényes minimálbért. A Diákhitel2 esetében 2020-ban például a havi minimális törlesztőrészlet 5960 forint.

Az előtörlesztés lehetősége korlátozás nélkül fennáll, semmilyen különleges eljárását nem tesz szükségessé, és extra költségekkel sem kell számolni. Ahogy azt az alábbi ábra mutatja ezzel a lehetőséggel az ügyfelek élnek is, hiszen mindkét terméknél magasabb törlesztőrészlet érkezik havonta, mint az előírt.

2018-ban a Diákhitel részese lett a gyermekvállalási kedvezményrendszernek, így ma a gyermeket vállaló szülők kamatkedvezménnyel, az anyák pedig akár a tartozás részleges, vagy teljes elengedésével is számolhatnak.

A Diákhitel Központ 2021. június 30-ig meghosszabbította az általános hiteltörlesztési moratóriumot - jelentették be 2020. novemberében. Az általános hiteltörlesztési moratóriumot 2020. március 19-én vezették be. 

(Forrás: Diákhitel Zrt. További részletek a szervezet honlapján.)

Megéri-e nyelveket tanulni?

A nyelvtudás (vagy bármely tudásanyag) megszerzésének vannak közvetlen ráfordításai, min a nyelvtanfolyam díja, a tananyag beszerzése, amelyek alapvetően a tanuló családját terhelik. Érdemes összeszámolni az adott szituáció alapján. Ha az iskolai oktatás része, akkor az intézmény viseli a költségek nagy részét (nem ismerjük, de jó róla tudni).

Vannak azután közvetett ráfordítások, a befektetett idő és erőfeszítés. Ezt nem szokás „beárazni”, de tudni kell róla. Az idő alatt mást is csinálhatnánk, szórakozhatnánk vagy akár pénzt is kereshetnénk (ez az elszalasztott költség, vagy opportunity cost).

Megtérül? Ha eleve kell a diplomához vagy később egy álláshoz, akkor olyan befektetés, amely az adott diploma/munkakör által nyújtott többletjövedelemhez kell. Azt a többletet kellene megsaccolni. Az így megszerezhető többletjövedelem az egyén (család) szintjén a hozam, és ha ezt szembe állítjuk az egyén (család) szintjén korábban felmerülő költségekkel, valóban kiszámolható a pénzügyi megtérülés. (Haladó szinten lehetne használni kamatlábat, diszkontálni a jövőbeli bevételeket.)

Érdemes gondolni arra is, hogy a közösségnek (állami költségvetésnek) miért térülhet meg a nyelvoktatás támogatása: a képzettebb és jobban kereső munkaerő többet adózik.

Nyelvi diákhitelt is fel lehet venni nyelvtanulásra 2020 októberétől.

Kapcsolódó írásunk: 04. Tanulás, továbbtanulás

További kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék