A diploma megszerzésének egyik előnye, hogy az általunk vágyott szakmában dolgozhatunk. A másik, hogy a diplomások jóval többet keresnek. Így nagyon érdemes megtalálni a megoldást a tanulmányok finanszírozására és befejezésére.

Közzétette az Eurostat adatait arról, hogy hogyan alakul a felnőttként továbbtanulók száma az Európai Unióban.

Több tízezer hallgató kezdheti meg a tényleges felkészülést az egyetemi vagy főiskolai tanulmányaira, miután holnap kihirdetik a felvételi ponthatárokat.

Már nem csak a szakterületeken, a diákmunkában sincs elég ember.

Január 20-ig lehet jelentkezni a keresztféléves szakképzésekre.

Nemcsak jó „B” terv az OKJ-s képzés, később plusz pontot is érhet egy újabb felvételi vizsgán.

A fél ország vendéglátós vagy műkörmös szeretne lenni – de miért?

Az eladósodástól való félelem és a bizonytalan jövő miatt nem csak a szülök, a fiatalok is elutasítóan nyilatkoznak bármilyen hitelről. Ami abból is látszik, hogy a felsőoktatásba belépők ma már jóval megfontoltabban vesznek Diákhitelt, mint néhány évvel ezelőtt. De ha nincs hitel és nincs szülői segítség, marad a munka melletti tanulás, ami sokszor az egyetemi tanulmányok felfüggesztésével jár. Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója szerint ezért fontos lenne a szülőkben tudatosítani, mire is megy ez a hitel. A rekordalacsonyan lévő kamatot jövőre még tovább csökkentik.

Az élmezőnyben nincs meglepetés, évek óta ugyanazok az elitgimnáziumok végeznek elől.

Több mint 110 ezer diák kezdte meg idén az érettségit, jelentős részük a továbbtanulás reményében, sokan mennének külföldre.

Idén 105 ezren adták be a jelentkezésüket a felsőoktatási intézmények szeptemberi képzéseire.

Sokat lehet nyerni a felsőfokú végzettséggel, még akkor is, ha valaki hitelből finanszírozza tanulmányait.

Idén több mint 100 ezer felsőoktatásba felvételiző fiatal gyomra szorult görcsbe a felvételi pontok kihirdetése előtt: vajon sikerül-e bejutni az áhított szakra vagy nem? Aztán múlt héten eldőlt minden: szeptembertől 74 ezer gólya ülhet be az iskolapadba, kétharmadnak pedig az állam állja a tanulmányait. Sok ez a szám vagy kevés? Megnéztük, mit jelent ez az elmúlt évek statisztikáinak tükrében.

Egy friss kutatás szerint a gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók 92 százaléka szeretne továbbtanulni, a legtöbben a gazdasági és pénzügyi pályát tartják vonzónak, annak ellenére, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos elméleti tudásuk igen hiányos.

A vezető brit egyetemeken tanuló magyar diákok többsége tanulmányi és majdani munkavállalási okokból ment külföldre - derült ki a Milestone Intézet felméréséből. Többségük kifejezetten jól érzi magát odakint, és elégedett mind a tanulmányok minőségével, mind a társasági élettel. A 116 megkérdezettből mindössze ketten nem ajánlanák másoknak a külföldi továbbtanulást.

A magyar családok nagy része csak komoly erőfeszítések árán, egy részük pedig egyáltalán nem tudja finanszírozni a gyerek középiskolát követő tanulóéveit. Miközben mindent megtesznek a továbbtanulás érdekében, a szülők kétharmada mégis úgy látja, gyermeke csak nehezen kap majd munkát.

Az egész évben folyamatosan induló OKJ tanfolyamokra idén augusztusban jelentkezett a résztvevők 25 százaléka, hogy még a régi OKJ szerint, kedvezőbb feltételekkel szerezhessen szakképesítést – derül ki az ötven oktatási intézmény ajánlatait közvetítő melyiksuli.hu felnőttképzési portál jelentkezési statisztikáiból.

Az egyetemisták harmada szerint a képességek és a szorgalom elég ahhoz, hogy valaki továbbtanulhasson, de a többség szerint az anyagi és a családi háttér az igazán meghatározó a továbbtanulásban, valamint az életben való boldogulásban. - derül ki a K&H pályakezdők jóléti index

A képzés kétéves lenne, és felsőfokú szakképzést adna, a kormány tervei szerint.

Már az egymást követő évfolyamok között is jelentős a különbség a külföldi tanulmányokat illetően. A most másod- és harmadévesek közül ugyanis többen mennének külföldi egyetemre vagy főiskolára. Ráadásul a lányok nagyobb arányban tanulnának Európa más országában.

A tudás földjének nevezte Magyarországot hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki az LMP frakcióvezetőjének azonnali kérdésére adott válaszában azt mondta: a kormány célja, hogy a magyar oktatási rendszer hasznosítható tudással rendelkező embereket bocsásson ki, ugyanis "a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak".