6p
Idén több mint 100 ezer felsőoktatásba felvételiző fiatal gyomra szorult görcsbe a felvételi pontok kihirdetése előtt: vajon sikerül-e bejutni az áhított szakra vagy nem? Aztán múlt héten eldőlt minden: szeptembertől 74 ezer gólya ülhet be az iskolapadba, kétharmadnak pedig az állam állja a tanulmányait. Sok ez a szám vagy kevés? Megnéztük, mit jelent ez az elmúlt évek statisztikáinak tükrében.

A 2014-es felsőoktatási felvételi eljárásban a 106 175 jelentkező kicsivel több, mint kétharmada (77 százalék), összesen 73 973-an jutottak be valamelyik intézmény állami ösztöndíjas (régi nevén államilag finanszírozott) vagy önköltséges (teljes mértékben fizetős) alap-, osztatlan- vagy felsőfokú szakképzésére. Támogatott formában 56 913-an, fizetős szakokra pedig 17 060-an nyertek felvételt.

Mi történt tíz év alatt?

Hogy pontos képet kapjunk, mennyire jelent ez magas vagy éppen alacsony bejutási arányt, megnéztük, hogyan alakult ez a szám az elmúlt években. A Felvi.hu statisztikája szerint a felsőoktatásba jelentkezők száma 2002 és 2004 között volt a legmagasabb: 160 ezernél is többen voltak, akik be akartak jutni a hazai felsőfokú intézmények egyikébe. Aztán 2007-ben és 2008-ban történt egy visszaesés: a pótfelvételikkel együtt 108, illetve 111 ezren adták csak be a jelentkezési lapjukat. A csökkenés okát akkor azzal magyarázták, hogy a középiskolai, négy helyett öt évfolyamos képzések csúszásából adódik a visszaesés.

Eltelt egy év, 2009-ben újra nőtt az érettségizők és a felvételizők száma - bár ehhez akkor hozzáadódtak az induló mesterszakokra készülő hallgatók is. Utána 2010-ben és 2011-ben lényegében ugyanannyian jelentkeztek egyetemre, főiskolára: 154-154 ezren rugaszkodott neki a felvételinek.

Hova tűnt 26 ezer diák?

Aztán jött a 2012-es felvételi eljárás és a fordulat: jócskán lecsökkentették a keretszámokat (vagyis központilag, a kormány határozta meg, hogy melyik intézményben hányan tanulhatnak ingyen), és ezzel párhuzamosan a jelentkezők száma is meglehetősen visszaesett a korábbi évekhez képest. Összehasonlításként, a 2010-2011-es 154 ezres számhoz képest 2012-ben 26 ezerrel lett kevesebb a felvételiző: két éve már csak 120 ezren (pótfelvételivel együtt) próbáltak bejutni az egyetemek, főiskolák valamelyik szeptemberben induló képzésére.

A korábbi 67-68 ezer államilag támogatott férőhelyek számát brutális mértékben vágták vissza: már csak 51 ezren tanulhattak állami támogatással (a 2010-es 63, a 2011-es 61 százalék után, 2012-ben a felvetteknek már csak az 58 százaléka tanult ingyen).

A számok mögött: az elbizonytalanodott fiatalok

Radó Péter oktatáspolitikai elemző szerint azt, hogy 2012-ben ennyire visszaesett a jelentkezők száma, nagyon nagy részben az oktatáspolitika által teremtett zűrzavar és bizonytalanság okozta. „Az elmúlt két évben igen sokan elhalasztották a tanulmányaikat. Mivel a viszonyok erre az évre valamivel kiszámíthatóbbá váltak, ennek köszönhető, hogy idén nőtt a jelentkezők száma” – nyilatkozta az oktatáskutató a Privátbankárnak.

A két évvel ezelőtti vágás után aztán újra nőtt az állam pénzén tanulók aránya: 2013-ban 54 ezren, idén pedig már 56 ezren kerültek be állami ösztöndíjas képzésekre. Százalékban ez annyit jelent: 2013-ban a felvettek 68, idén pedig már a hallgatók 77 százalékának fizeti az állam a felsőfokú tanulmányait.

„A felsőoktatás költségvetési finanszírozásának drasztikus csökkenése ellenére a nagyobb egyetemek abban érdekeltek, hogy növeljék az állami finanszírozású létszámot, mert az önköltséges finanszírozású programok iránti kereslet jó néhány éve folyamatosan zuhan, és ezt ellensúlyozniuk kell” – mondja Radó Péter.

Irány külföld!

Fenti grafikonunkon az is jól kivehető, hogy három éve elkezdett nyílni az olló a fizetős és a nem fizetős hallgatók száma között: növekszik az ösztöndíjasok aránya, és egyre kevesebb az önköltséges hallgató. Míg 2010-ben az egyetemisták, főiskolások 37 százaléka (mintegy 41 ezren) fizetett tanulmányaiért, addig idén ez a szám 23 százalékra (17 ezerre) csökkent.

Radó Péter úgy látja, az önköltséges képzések iránti kereslet zuhanásának alapvetően két oka van: a képzési költségeket állni képes és hajlandó családok száma csökken, ráadásul a jobb módú családok gyermekei egyre nagyobb arányban választják a külföldi tanulmányokat.

„Erről nincsenek pontos számok, de jól láthatóan a külföldi egyetemek egyre több hallgatót szipkáznak el a hazai felsőoktatástól. Az állami finanszírozású létszámkeretek szinten tartásában a kormányzat is érdekelt, ugyanis igyekszik elkerülni a korábbi hallgatói megmozdulásokat” – mondja Radó Péter.

Akiknek a legjobban fáj

A statisztikákból ugyanakkor az is kiderül, pontosan mennyivel kevesebb diákot vettek, vehettek fel az intézmények. 2010-ben és 2011-ben közel 110 ezren kerültek be a felsőoktatásba, 2012-ben 88 ezren, tavaly 79 ezren, idén szeptembertől pedig 74 ezer gólya kezdheti meg a tanulmányait. (Az idei szám néhány ezer fővel még növekedni fog, hiszen a pótfelvételi eljárás augusztus végén zárul.)

De milyen hatással lehet, hogy 2010-óta, négy év alatt 110 ezerről 74 ezerre csökkent a felsőoktatásba felvett hallgatók száma?

„A vidéki főiskolák egyértelműen a felsőoktatásba belépő hallgatói létszámok folyamatos csökkenésének a vesztesei. Már két éve jól kimutatható módon zajlik a felsőoktatás nagy egyetemi központokra való koncentrációja, ami számos főiskolát hoz drámaian nehéz helyzetbe. A főiskolai kapacitások leépülésének nem elsősorban a nappali képzés miatt lesz borzasztóan negatív hatása, hanem a levelező és felnőttképzés kínálatának súlyos romlása miatt” – véli a szakember.

Ugyanakkor nem csak a vidéki iskolák nehéz helyzetbe kerülésében, esetleges eltűnésében mutatkozhat meg a hallgatói létszám csökkenése. Radó Péter szerint az utóbbi években felvételi rendszerbe illesztett korrekciók torzítják a felsőoktatási képzési piac működését, ezáltal meggyengítik a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolatot. „Az a vélekedés, hogy a direkt és indirekt állami beavatkozások erősítik ezt a kapcsolatot, egy súlyos illúzió. Ennek következtében csak negatív középtávú hatásokat várok – vázolja a nem túl fényes jövőképet az oktatáskutató.

Túl sok a diplomás? Épp ellenkezőleg!

A régió országaihoz képest Magyarország semmivel sem költ kevesebbet felsőoktatásra: a GDP nagyjából egy százalékát fordítjuk erre, míg a magánforrásból befolyó pénzek alig érik el a GDP 0,2 százalékát, szemben az Egyesült Államokkal és Japánnal, ahol ez az arány 2-3 százalék.

Az amerikai statisztikai hivatal adatai szerint az Egyesült Államokban a 25 év fölötti amerikaiak több mint 30 százalékának volt legalább egy alapképzéses diplomája.

Eközben az Európa 2020 Stratégia szerint a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40 százalékának kellene felsőfokú végzettséget szereznie 2020-ra. Magyarországon ez az arány jelenleg 28 százalék körül van, de hazánk 2020-ra csak 30 százalékos arány teljesítését tűzte ki. A 27 tagállam közül csak kettő tett ennél szerényebb vállalást.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hihetetlen nyereséget termeltek a nagy kínai ipari cégek
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 11:46
A több mint 20 millió jüan (2,78 millió dollár) éves bevételű kínai ipari cégek együttes nyeresége 1509 milliárd jüan (206,8 milliárd dollár) volt az idei első negyedévben, 0,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Makro / Külgazdaság Lehet-e idén is kétezer milliárdos költségvetési osztogatás? László Csaba lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 10:31
A volt pénzügyminiszter május 7-én, szerdán 15 óra 30 perckor lesz a szokás szerint egyórás élő adásunk vendége. Amelyben terveink szerint átbeszéljük, hogy a Donald Trump által kirobbantott vámháború milyen hatásokkal járhat a világgazdaságra és Magyarországra. Természetesen nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt Önök is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Bejelentést tett Peking: így pörgetnék fel a gazdaságot
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 10:01
A kínai kormány új intézkedéscsomagot jelentett be a foglalkoztatás és a gazdaság stabilizálására, valamint a magas színvonalú fejlődés előmozdítására – közölte Csao Csen-hszin, a kínai nemzeti fejlesztési és reformbizottság (NDRC) alelnöke a tárca hétfői sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Feszült várakozás: mikor mozdul a kamat?
Privátbankár.hu | 2025. április 28. 09:16
A piacok figyelnek. 
Makro / Külgazdaság Egy súlyos hiba, ami mindenkivel kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 27. 17:52
Donald Trump amerikai elnök nem tanult az Egyesült Államokban kicsit kevesebb mint 100 évvel ezelőtt bevezetett vámintézkedésekből. Ezt próbálják elmagyarázni a közgazdászok eredmény nélkül.
Makro / Külgazdaság Egy gyilkos támadás, amely atomháborút szabadíthat el
Káncz Csaba | 2025. április 27. 09:58
India és Pakisztán, Dél-Ázsia nukleáris fegyverekkel rendelkező rivális hatalmai háború felé sodródnak, miután India Pakisztánt vádolta meg egy brutális terrortámadás elkövetésével az indiai fennhatóság alatt álló Kasmírban. A két ország egylőre a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján vezet be intézkedéseket egymás ellen. Káncz Csaba jegyzete. 
Makro / Külgazdaság A mikrohullám ölni tanul – tesztüzemben a jövő légvédelme
Litván Dániel | 2025. április 27. 05:47
Olyan eszközt tesztelt a brit haderő, amely egy csapásra át tudná írni a front erőviszonyait – de van még mit reszelgetni rajta.
Makro / Külgazdaság Nagyon rossz ötlet volt felbőszíteni Kínát?
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 16:44
Mielőtt kirobbantotta kereskedelmi háborúját Kína ellen, Donald Trump amerikai elnöknek végig kellett volna gondolnia, hogy kivel áll szemben. Nem tette, amit jó eséllyel nagyon megbánhat.
Makro / Külgazdaság Sivatagba homokot? Az oroszok találtak maguknak egy vásárlót
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 15:32
Hosszabb távon jelentős mennyiségű orosz földgáz importjáról tárgyal Oroszország és Irán, miközben a perzsa állam földje alatt található a világ második legnagyobb földgáztartaléka.
Makro / Külgazdaság Zelenszkij Rómában beszélt Trumppal (frissítve)
Privátbankár.hu | 2025. április 26. 13:26
Washington gyümölcsözőnek minősítette a találkozót. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG