2020-ban már csak fizetős szakokat indítana az egyetem.

A hülyének is megéri. Ezzel a lakossági kamattal és ezzel az inflációval lényegében az a furcsa, ha valaki nem veszi fel a Diákhitelt. Egy egyszerű számolás elég hozzá, hogy belássuk. Ha meg nő vagy és családod lesz, akár pár milliót is hozzád vághatnak. Nem kell hozzá tőzsdecápának lenni.

Hiába kapják sokan ingyen a tankönyveket, az egyéb költségeket így is nehezen gazdálkodják ki a családok.

Arról, hogy az Egyesült Királyságban és Amerikában milyen drága az oktatás, sokat hallani, de GDP-arányosan messze nem ott fizetnek a legtöbbet a szülők. Az Expert Market elemzéséből kiderül, hogy hol végzett Magyarország a listában, és hogy a fizetések hány százaléka fedi le az egyetemi költségeket.

Alaposan átgyúrnák a felsőoktatást - mit és hol lehet majd tanulni? Miért küldenek kancellárokat az egyetemekre? Honnan lesz pénz, ha az állam nem akar többet költeni? Honnan szerezzen két mérnököt egy salgótarjáni cég? Hogyan mérik a hallgatók teljesítményét, és mi alapján kapnak fizetést az oktatók? Interjú Palkovics László felsőoktatási államtitkárral.

Idén több mint 100 ezer felsőoktatásba felvételiző fiatal gyomra szorult görcsbe a felvételi pontok kihirdetése előtt: vajon sikerül-e bejutni az áhított szakra vagy nem? Aztán múlt héten eldőlt minden: szeptembertől 74 ezer gólya ülhet be az iskolapadba, kétharmadnak pedig az állam állja a tanulmányait. Sok ez a szám vagy kevés? Megnéztük, mit jelent ez az elmúlt évek statisztikáinak tükrében.

A kormány célja, hogy 2020-ig több intézmény is világszínvonalú legyen Magyarországon. Igen ám, de hogyan? Polónyi István, a Debreceni Egyetem tanára azt mondja: bármelyik egyetem lehet világszínvonalú, csak pénz kérdése. Nyugat-Európában és Amerikában már működik, miért ne működhetne Magyarországon is? Nagyjából 200 millió forintba kerülne. Interjú.

Önköltség vagy tandíj, mindegy hogy hívjuk, a lényeg ugyanaz: fizetni kell az oktatásért és gyakran nem is keveset. Ráadásul nem csak a felsőoktatásért, de akár a gimnáziumban is nagy összegeket kérhetnek el az oktatásért. Ha a havi, féléves vagy éves költségeket felszorozzuk, és egyben látjuk az összeget, igen ijesztő lehet, de aki előre gondolkodik, felkészülhet erre is. Mutatjuk, hogyan.

Osztolykán Ágnes, a Lehet Más a Politika képviselője szerint a jelenlegi oktatási rendszert egy az egyben szétverni nem lehet, de sokáig így sem maradhat, 24 év biztosan kell, mire a fejéről a talpára áll ismét minden. Ez persze nem lesz könnyű menet, kell hozzá pénz, új típusú pedagógusképzés és kellenek közösségi főiskolák is. Interjú.

Nagyobb az érdeklődés a Diákhitel2 iránt mint tavaly, átlagosan 231 ezer forintot vesznek fel félévenként a hallgatók.

Fenekestül felforgatná a köz- és felsőoktatást Bokros Lajos. Szerinte nem kell ennyi hallgató, főiskola és egyetem. Kell viszont tandíj, mindenkinek, kivéve a szegény, ámde tehetséges diákokat. A Közép-európai Egyetem professzora felsőoktatás-szervezést, -irányítást tanít. A jelenlegi állami vezetők közül senki sem volt a hallgatója, pedig lenne nekik mit mondania. Interjú.

Míg húsz évvel ezelőtt a szülők a gyermekük önálló életkezdésére, az esküvőre és a lakásvásárlásra spóroltak, addig ma már főleg a felsőoktatási tanulmányokra. Ráadásul a nők egyre később vállalnak gyermeket, így mire utódaik befejezik tanulmányaikat, sok nyugdíjas szülő már nem tudja őt anyagilag támogatni.

A diploma megszerzése egyre nagyobb terhet jelent, de megéri, mert a diplomások sokkal többet keresnek. Az Aegon Alapkezelő azt vizsgálta, hogy mekkora összegű rendszeres havi megtakarítással jön össze akkora összeg az érettségire, amekkora elegendő a tanulás finanszírozásához. Bizonyos esetekben már havi 6000 forint is elegendő lehet.

A megkérdezett szülők harmada egy félévben átlagosan körülbelül 250 ezer forint tandíjjal számol. Összességében minden második szülő pénzügyileg nagyon megterhelőnek érzi az egyetemi évek finanszírozását: a szükséges havi 80 ezer forint pluszköltség előteremtéséhez gyermekük iskola melletti munkavállalására, megtakarításaikra és minden harmadik család a diákhitelre támaszkodna – derül ki a Generali Biztosító kutatásából.

Nem "büntetőadó" a hallgatói szerződés, hanem a költségek visszafizetése - nyilatkozta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy osztrák lapnak. Arról is beszélt, hogy úgy tűnhet a kormány túl gyorsan hajtotta végre a gazdasági intézkedéseit, de ha nem lett volna ilyen gyors a tempó, soha nem sikerült volna.

Szegeden tartott előadást az oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy a gyerekek eddig lúdtalpasok és hájasak voltak, sokan pedig még egy népdalt sem ismernek - ennek most vége.

Nagyon felértékelődik az ösztöndíjak jelentősége a fizetős szakok bevezetésével. A diákoknak már jelentkezés előtt érdemes lesz az adott egyetem, főiskola által kínált ösztöndíjaknak utánanézni, és felvett hallgatóként is fontos lesz minél jobban tájékozódni a lehetőségekről. Emellett pedig a felsőoktatási intézményeknek minél jobban működő juttatási rendszert kell kialakítani, ha versenyképesek akarnak maradni.

Több százezer forintot is fizethetnek félévente a hallgatók az államilag nem támogatott szakokon a felsőoktatási intézményekben bizonyos magyar nyelvű képzésekért - derül ki a Felvin elérhető felvételi szabályokat és az intézmények által 2013 szeptemberére meghirdetett képzéseket tartalmazó felsőoktatási felvételi tájékoztatókból.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara épületének elfoglalásáról döntöttek a városban rendezett diáktüntetés résztvevői szerdán.

Kormányhatározat született arról, hogy 10 500 helyett jövőre 55 ezer államilag támogatott hely lesz a felsőoktatásban, de a részletek még nem ismertek. Részösztöndíj nem lesz, a felsőoktatás plusz milliárdokhoz jut.

A magyar gazdaság tartós pangást fog mutatni a következő években és a 2013-ra várt visszaesés után sem várható 1 százalékot meghaladó növekedési ütem - mondta Oszkó Péter, a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

"Ha a diákok eljöttek volna, megelőzhettek volna egy döntést" - mondja a "nem is létező" keretszámok nagyon is valós megvágásáról a szakminiszter, aki 4 napot kapott, hogy átdolgozza az egész rendszert.

2013-ban ugyanannyian kezdhetik meg tanulmányaikat állami finanszírozással, mint tavaly. Egy módosítóból kiderül, hogy tennék láthatatlanná a keretszámokat. Az új rendszer felülről nyitott lenne, de a felsőoktatásra továbbra sem áldozna többet a kormányzat. Az új rendszer is bonyolultnak tűnik és egyre több a kérdőjel.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a kormány megértette és eloszlatta a diákoknak a fizetős felsőoktatással kapcsolatos félelmeit.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter vasárnap azt kérte a hallgatói érdekképviseletektől, hogy kedd helyett már hétfőn üljenek össze, hogy bemutathassák a tandíj- és keretszám-mentes felsőoktatási koncepciójukat. A miniszter kezét Orbán Viktor vezette a javaslatcsomag összeállításakor. Sosem találná ki, kik voltak a diákok a romkocsmában - eláruljuk.

Orbán Viktor miniszterelnök ma az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyen találkozott fiatalokkal és beszélgetett velük - erről a miniszterelnök Facebook-oldaláról értesültünk. Azt egyelőre nem tudni, hogy Orbán pontosan kikkel egyeztetett, sajtófőnöke szerint ma délután kormánytagokkal is fog tárgyalni a felsőoktatásról és a tandíj ügyéről, majd pedig Facebook-üzenetben fogja ismertetni az üggyel kapcsolatos álláspontját.

Az oktatásban zajló események felrázzák a biztosítási piacot is: újabban feltűnően sokan tájékozódnak a társaságoknál a külföldi tanulással összeköthető ajánlatok iránt.

Giró-Szász András szerint tarthatatlan, hogy az állam egyes szakokon munkanélkülieket képzett. A számok mögé néztünk, úgy tűnik sokan valóban parkolópályának használják az egyetemet, de lehet-e a mennyiséggel a minőségért tenni? Lehet-e spórolni a felsőoktatáson, ha a Diákhitel 2-t nem ilyen keretszámokra tervezték?

A keretszámok ellen tiltakoztak az ELTE dél-budai kampuszán, majd a tömeg megindult a Petőfi-hídra. A hallgatók szerint a keretszámok durva megvágása egyenlő a tandíj bevezetésével.

Giró-Szász András kormányszóvivő és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár nem cáfolták a korábban kiszivárgott keretszámokat közös sajtótájékoztatójukon. A kormányszóvivő szerint a szűk keretszámok rákényszerítik majd a hallgatóságot, hogy felelősségteljesebbek legyenek. A diákhitel 2 konstrukcióról és az új keretszámokról pedig azt mondta, hogy ezután szélesebb körben lesz elérhető a felsőoktatás.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslata alapján jövőre jelentősen csökkennének az állami teljes ösztöndíjas keretszámok, 10 480-an vehetnének részt ilyen képzési formában. A tervezet szerint - amelyről várhatóan szerdán tárgyal a kormány - 46 330-an részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája úgy kommentálta, hogy ez már tandíj.

A BKF hosszútávú diákmunkát kínál a hallgatóinak, amelyből törleszthetik a tandíjukat. Jól jön a segítség a diákoknak, mivel a BKF-n mindenki fizet tandíjat: az alapszakokért 234 és 348 ezer forint közötti összeget félévente. Jövőre lehet, hogy az összes gazdasági képzésen ez lesz a helyzet.

A magyar családok kétharmada nem számít rá, hogy az állam teljes körűen finanszírozza a jövőben az oktatást, mégis kevesen tesznek azért, hogy gyermekeiknek ne legyen ezzel gondja. A kisebb megtakarítási képességgel rendelkezőknél egyértelműen a gyerek áll az első helyen.