Egy más témában tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésekre válaszolva Giró-Szász András kifejtette a kormány felsőoktatással kapcsolatos markáns véleményét. A kormányszóvivő láthatóan jól felkészült a váratlannak nem nevezhető kérdésre: az országban hétfő óta több hallgatói megmozdulás is volt, az egyetemeken, főiskolákon a kormány azon terve ellen tiltakoznak, hogy az államilag támogatott férőhelyek számét drasztikusan visszavágná: közel 10 500 fő kezdhetné meg "ingyenesen" jövőre felsőoktatási tanulmányait.
Giró-Szász szerint az üggyel kapcsolatos "polémia" félreviszi a fókuszt: a "kormányváltás előttről olyan felsőoktatási rendszert örökölt a kormány, amely anyagilag és minőségileg is fenntarthatatlan volt". A szóvivő szerint a kormány célja, hogy akit felvesznek az egyetemre, az el is végezze azt, legyen motivált felsőfokú tanulmányai elvégzésében. Giró-Szász utalt rá, hogy az elmúlt években nem volt példa nélküli, hogy a felsőoktatás egyeseknek parkolópályát jelentett, kitolta a munkaerőpiacra való kilépést.
Leszámolnak az anomáliákkal
Giró-Szász szerint az, hogy az egyetemekre egyre többen kerültek be éppen ezért nem jelentette azt, hogy egyre többen szereztek oklevelet. A szóvivő szerint a cél az, hogy adott idő alatt, erős állami kamattámogatással az is elvégezhessen egy felsőoktatási intézményt, aki nem kerül be valamelyik államilag támogatott helyre. "Van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve iratkozott be az egyetemére, és olyan is van, aki úgy érdekképviseleti vezető, hogy jogviszonya sincs'" - mondta Giró-Szász, aki szerint az új rendszerben ilyen "anomáliák" nem fordulhatnak majd elő.
Sok-e a diplomás munkanélküli?
A szóvivő szerint a képzés minőségét jól mutatja, hogy a főiskolai diplomás munkanélküliek száma a 2002-es 8400 főről 31 100 főre emelkedett 2011-re, a több mint háromszoros növekedés pedig kiugró adat. A szóvivő nem beszélt az egyetemi diplomával munka nélkül tengődőkről, segítünk neki, itt a fent jelzett időhorizonton 2,9-szeresére nőtt a munkanélküliek aránya.
A legmagasabb iskolai végzettség tekintetében a szakmunkásoknál 1,8-szorosára, a gimnáziumot végzetteknél 2,6-szorosára, az egyéb módon érettségit szerzetteknél 2,2-szeresére nőtt a munkanélküliek aránya. Csakhogy a munkanélkülieken belül a diplomások még így is kevesen vannak (a 8 általánost el nem végzettek aránya 7 ezerről 10 ezerre nőtt a vizsgált időszakban, szignifikáns eltérés a számunkban nincs).
| Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató januárban a pályakezdő diplomásokról közölt kutatása szerint "újra megerősítést nyert a tény", hogy nincs diplomás túlkínálat Magyarországon". A vállalkozások elsöprő többségénél dolgozik diplomás, azonban nem mondható el ugyanez a friss diplomások alkalmazásáról. Míg a 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 95 százaléka foglalkoztat diplomást, addig friss diplomást „csak” 42 százalékuk - állapítja meg a kutatás. A KSH szerint az elmúlt évtizedben egyértelmű trend volt, hogy a frissen végzettek nehezen helyezkedtek el, ezt a válság csak tovább mélyítette. |
Ugyanakkor nem árt azt is megvizsgálni, hogy 2002-ben például az érettségit szerzők száma 90 ezer fő volt, ami 2011-re alig változott (86 ezer fő), de szinten maradt a felső fokú oklevelet szerzők száma is, a 2002-es 51 ezer után tavaly 50 ezren vehették át diplomájukat, miközben a felvett hallgatók száma közel 53 ezerről 67 ezerre nőtt. Ebből leginkább az tűnik ki, hogy a felvett hallgatók egy része valóban bent ragad a képzésben. 2000-ben összesen 190 ezren koptatták az egyetemi padsorokat az állam pénzén, ez az arány 2006-ig dinamikusan nőtt, egészen 220 ezerre - de mint láttuk, a kiadott oklevelek száma nem nőtt. A legutóbbi adataink szerint 2010-ben 214 ezren tanultak "ingyen".
Giró-Szász András szerint a szakmai szervezetek azért ellenzik a felsőoktatási koncepciót, mert az szűkíti a hatáskörüket, azt pedig végképp nem érti, hogy a hallgatói önkormányzatok miért tiltakoznak, hiszen a most elfogadni tervezett koncepció (alig 2 hónappal a felsőoktatási jelentkezés határideje előtt - A szerk.) nem is érinti őket.
A kormányszóvivő szerint néhány szakon tulajdonképpen munkanélkülieket képzett az állam, az új rendszerben azonban már kari szinten nem lehet majd "elbujtatni" azokat a szakokat, képzéseket, melyekre nincs piaci kereslet.
Így megy a mennyiség majd a minőség javára?
| "A korábban meghatározott 34 087 diák helyett 39 087-en kezdhetik meg alapképzésben tanulmányaikat államilag támogatott képzésben. Ez óriási magas szám, ezért minden híresztelés, hogy szűkítik a felsőoktatást, hazugság" Hoffmann Rózsa, 2012. június 26. |
A következő tanévre eredetileg 34 ezer államilag támogatott helyet tervezett az oktatási kormányzat, a megszorítások részeként ezt vágta hirtelen vissza a kormányzat 10 500 főre. Hogy a finanszírozásban ez miért újdonság, azt - ha nehezen is - de értjük, a rendszer fenntartása így rövid távon legalább is biztosan olcsóbb lesz. Az oktatáson spórolt pénz ugyanakkor nem biztos, hogy tényleg megspórolt pénz. A felsőoktatás finanszírozása ugyanakkor régóta megérett a reformja, az egyértelmű, hogy nem sarkallta a diákokat minél nagyobb teljesítményre.
Kormánypárti politikusok szerint a kevés állami férőhely miatt a diákok majd jobban megfontolják, hova jelentkeznek,ez pedig a kisebb főiskolák végét is jelentheti: "a diákok lába dönti majd el, mely intézmények maradhatnak fent".
Amíg azonban a felsőoktatási finanszírozás rendszeréhez mélyebben nem nyúl hozzá a kormányzat, addig a keretszámok megkurtítása csak szimpla spórolás, hosszú távon nem támogatja sem a minőségi javulást, sem pedig, hogy a diplomások száma emelkedjen (jelenleg elmaradunk az uniós átlagtól).
A kormányszóvivő szóvivő szerint a Diákhitel 2 jelenthet megoldást azoknak, akik nem tudják finanszírozni a tanulmányaikat. A kormány továbbá tárgyal arról, hogy a versenyszféra szereplői milyen kedvezményeket kaphatnának, ha egy pályakezdő diákhitelének visszafizetésében részt vállalnak. Felmerült, hogy a Diákhitel 2 mellé még nagyobb kamattámogatás járna, de ezt az értesülést a kormányszóvivő nem kommentálta. Pedig erről a témáról kevés szó esik: az állam által támogatott konstrukció évről-évre egyre nagyobb terhet jelenthet majd a költségvetésnek, kitalálásakor ugyanis még szó nem volt arról, hogy 30 ezerrel vághatják meg az állami férőhelyek számát. Ez pedig nyilván nagyobb érdeklődést generál majd az új hitelkonstrukció irányába, melynek terheit szintén az állam viseli: a kamattartozás 2% feletti részét például egy az egyben a költségvetés viseli majd.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
