Teljes hátraarc

Giró-Szász András ma azt jelentette be, hogy a kormány határozatban döntött arról mai ülésén, hogy pontszám szerinti, "felülről nyitott" rendszert vezetnek be a felsőoktatásban a keretszámok meghatározása helyett. Korábban a szaktárca 10 480 fős államilag támogatott képzési helyet finanszírozott volna a tervek szerint, a tiltakozások hatására a kormány változtatott. Eltörlik a keretszámokat, ezek után az emberi erőforrások minisztere szakokra lebontva határozza majd meg azt a minimum pontszámot, amivel az államilag támogatott képzésekre be lehet majd jutni.

A kormány úgy határozott, hogy jövőre - a tavalyi tanévhez hasonlóan - 55 ezren kezdhetik meg az állam 100%-os támogatásával tanulmányaikat. Mivel a rendszer felülről nyitott, ez a szám egy minimum küszöböt jelöl, vagyis akár ennél többen is mehetnek majd "ingyenes" képzésre.

Nem elvárható, hogy jóléti államok orvosait képezzük

Az "ingyen képzésnek" azonban ára van, egyrészt meg kell felelni a minőségi kritériumoknak, ami a felvételi pontszám elérésével teljesíthetnek a diákok. Másrészt "meghatározott időn belül" el kell végezni az egyetemet, főiskolát a diákoknak, nem ragadhatnak bent a rendszerben. Végzés után tudásukat pedig itthon kell kamatoztatniuk. Giró-Szász András szerint nem elvárható Magyarországtól, hogy jóléti államok orvosait, értelmiségét képezze ki - a kormányszóvivő ezzel az elvándorló diplomásokra célzott. Szerinte ez a kérdés jelenleg Franciaországban, Szlovákiában, Lengyelországban és többek között Romániában is napirenden van, az ugyanis kérdés, egy ilyen jellegű röghöz kötés mennyire összeegyeztethető az EU alapszerződésével.

A most bejelentett lépés részleteit az emberi erőforrás-miniszter dolgozza ki karácsonyig, így például, hogy mely szakokon mennyi pont kell majd, hogy meddig kell itthon dolgozni a diplomaszerzés után vagy hogy mit is jelent pontosan az, hogy "időben kell elvégezni az egyetemet".

Honnan lesz erre pénz?

A több diákhoz persze több pénz is kell. A kormányszóvivő azt mondta, a kormány a felsőoktatási intézmények adósságainak egy részét átvállalja, ez 10 milliárdos könnyebbséget jelent az ágazatnak, ezen felül újabb 10 milliárdos "plusz", hogy az uniós projektek önrészét is magára vállalja a büdzsé, illetve átvizsgálják a magáncégekkel kötött PPP-konstrukciókat, és a köz számára hátrányos szerződéseket újratárgyalják vagy felbontják. Utóbbi is hozzájárul az egyetemek tehercsökkentéséhez, de egyelőre nem tudni mennyivel. A kormányszóvivő szerint ezzel a felsőoktatás 24 milliárddal több forráshoz jut 2013-ban, mint idén. A költségvetés zárószavazása előtt a szektortól újabb 11 milliárdot vontak el, vagyis a jelenleg elfogadott 2013-as büdzsé szerint 34 milliárddal kevesebből, összesen 123,5 milliárdból gazdálkodhatnának jövőre az egyetemek.

A fent említett tehercsökkentéseken kívül önmagában több forrást jelent a felsőoktatásnak a nem létező keretszámok bővítése, a finanszírozás alapja ugyanis továbbra is normatív támogatás, vagyis minél több hallgató iratkozik be egy intézménybe, az annál több támogatást kap (igaz, a normatíva összegét 2008 óta nem emelték). Emellett pedagógusi- és sportösztöndíjak is lesznek, ami szintén javíthatja a felsőoktatási műhelyek költségvetési pozícióit.