| A kutatásban hat magyar állami gimnázium 9-12. évfolyamos tanulóit kérdezték meg továbbtanulási szándékairól. A kérdőívet egy budapesti elitgimnázium és két budapesti nem elitgimnázium, valamint két vidéki elitgimnázium és egy vidéki nem elitgimnázium tanulói, összesen 592 tanuló töltötte ki. |
A továbbtanulni szándékozó 126 végzős többsége (72%) budapesti főiskolára vagy egyetemre felvételizik idén, harmaduk pedig vidéki főiskolára vagy egyetemre - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felméréséből.
Külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkezett a végzősök csaknem ötöde. A legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. A továbbtanulást tervező 9-11. osztályos megkérdezettek több mint fele budapesti főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni.
Minden harmadik diák menne külföldre
Ugyanezekben az évfolyamokban a második legnépszerűbb irány a külföldi továbbtanulás. A diákok 36%-a gondolja úgy, hogy külföldi felsőoktatási intézményben is szívesen folytatná tanulmányait. Vidéki főiskolára vagy egyetemre csak ötödük jelentkezne, több mint tizedük viszont még nem tudja, hol szeretne továbbtanulni.
A külföldi továbbtanulást tervező diákok közül a legnagyobb arányban Nagy-Britanniába (38%) és az Egyesült Államokba (19%) készülnek. A közeli Ausztriába és Németországba a megkérdezettek 14%-a, illetve 10%-a készül.
A budapesti elitgimnázium 9-11. osztályos tanulóinak 58%-ának tervei között szerepel a külföldi továbbtanulás. A vidéki elitgimnáziumok tanulóinak több mint egyharmada (35%) tervezi ugyanezt, a vidéki nem elit gimnáziumok diákjai körében pedig jóval alacsonyabb ez az arány (lásd a 2. ábrát). A külföldi továbbtanulást is fontolgatók jellemzően a legjobb tanulmányi eredményt elérők közül kerülnek ki.
A külföldi továbbtanulásra ható tényezőket vizsgálva az adatok alapján megbecsültük az egyes tényezők másik tényezőtől független hatását is.
Az elemzés eredményei szerint a tanulók külföldi továbbtanulás szándéka legerősebben iskolatípusonként különbözik. A budapesti elitgimnáziumban számottevően, több mint kétszer nagyobb eséllyel tervezik a külföldön való tanulást, mint a vidéki nem elit gimnáziumban.
Inkább a lányok mennének külföldre
A becslési eredmények szerint, minden más hatástól eltekintve, a külföldi továbbtanulás szándékának esélye a tanulmányi eredmény javulásával nő. Egy adott iskolatípusban tanulók között a magasabb átlaggal rendelkező tanulók inkább tervezik a külföldi továbbtanulást, mint ugyanoda járó rosszabb tanulmányi eredményű tanulók.
Az eredmények arra mutatnak továbbá, hogy a lányok – minden más hatást kizárva – nagyobb arányban terveznek külföldön tanulni, mint a fiúk. Ez összefügghet azzal, hogy a magyar kormányzat 2013-ban a műszaki képzések választása esetében – amelyeket jellemzően fiúk és nem lányok választanak – kedvezőbb feltételeket alakított ki a továbbtanulók számára, mint a bölcsész képzések esetében, amely képzések többnyire lányok tervei között szerepelnek (államilag támogatott képzésekben alacsonyabb ponthatárok, az államilag támogatott képzés magasabb aránya).
Alkalmazkodnak a kormány döntéseihez
Az eredmények persze nem azt jelentik, hogy akik most külföldi továbbtanulási szándékaikról számoltak be, azok mindegyike egy-két, vagy három év múlva ténylegesen is külföldre fog menni tanulni, de mindenképpen olyan jelenségre mutat rá, amely, ha akarjuk, ha nem, létezik, amelyet a jövőben mindenképpen mérni kell és feltárni a jelenséget létrehozó okokat.
A külföldi továbbtanulási szándékokra vonatkozó eredményeket értelmezhetjük úgy is, mint a migrációra ösztönző elégedetlenség, az információs társadalom okozta világfalu-érzés, vagy az Európai Unióba való integráltságunk növekvő mértéke egyszerre és keveredve jelenik meg ezekben. Tehát annyit mindenképpen jeleznek az eredmények, hogy – a hazai felsőoktatási intézmények és finanszírozás változatlanságát feltételezve – a jövőre vonatkozóan nem indokolt a külföldön történő továbbtanulás csökkenő tendenciáját feltételezni.
Az elemzés eredményei aláhúzták, hogy leginkább a jó tanulmányi eredményeket elérő diákokban, a budapesti vagy vidéki elitgimnáziumba járókban fogalmazódott meg külföldön való továbbtanulás szándéka. A vidéki nem elit gimnáziumokból kisebb eséllyel szeretnének továbbtanulni budapesti, vagy külföldi egyetemen és inkább a vidéki felsőoktatási intézményeket választanak. Különösen érdekes a lányok és a fiúk külföldi továbbtanulási szándékaiban megmutatkozó különbség: ezek szerint a tanulók racionálisan alkalmazkodnak a kormányzati döntésekhez és megpróbálnak elindulni (akár külföldre is) az eredetileg eltervezett, általuk kedvelt továbbtanulási irányba.
Nicusor Dan szerint jelenleg még nincsenek ellátási problémák, azonban vészforgatókönyvvel kell készülniük egy esetleges válság kezelésére. 
