| A kutatásban hat magyar állami gimnázium 9-12. évfolyamos tanulóit kérdezték meg továbbtanulási szándékairól. A kérdőívet egy budapesti elitgimnázium és két budapesti nem elitgimnázium, valamint két vidéki elitgimnázium és egy vidéki nem elitgimnázium tanulói, összesen 592 tanuló töltötte ki. |
A továbbtanulni szándékozó 126 végzős többsége (72%) budapesti főiskolára vagy egyetemre felvételizik idén, harmaduk pedig vidéki főiskolára vagy egyetemre - derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet felméréséből.
Külföldi felsőoktatási intézménybe jelentkezett a végzősök csaknem ötöde. A legnépszerűbb célország Nagy-Britannia. A továbbtanulást tervező 9-11. osztályos megkérdezettek több mint fele budapesti főiskolán vagy egyetemen szeretne továbbtanulni.
Minden harmadik diák menne külföldre
Ugyanezekben az évfolyamokban a második legnépszerűbb irány a külföldi továbbtanulás. A diákok 36%-a gondolja úgy, hogy külföldi felsőoktatási intézményben is szívesen folytatná tanulmányait. Vidéki főiskolára vagy egyetemre csak ötödük jelentkezne, több mint tizedük viszont még nem tudja, hol szeretne továbbtanulni.
A külföldi továbbtanulást tervező diákok közül a legnagyobb arányban Nagy-Britanniába (38%) és az Egyesült Államokba (19%) készülnek. A közeli Ausztriába és Németországba a megkérdezettek 14%-a, illetve 10%-a készül.
A budapesti elitgimnázium 9-11. osztályos tanulóinak 58%-ának tervei között szerepel a külföldi továbbtanulás. A vidéki elitgimnáziumok tanulóinak több mint egyharmada (35%) tervezi ugyanezt, a vidéki nem elit gimnáziumok diákjai körében pedig jóval alacsonyabb ez az arány (lásd a 2. ábrát). A külföldi továbbtanulást is fontolgatók jellemzően a legjobb tanulmányi eredményt elérők közül kerülnek ki.
A külföldi továbbtanulásra ható tényezőket vizsgálva az adatok alapján megbecsültük az egyes tényezők másik tényezőtől független hatását is.
Az elemzés eredményei szerint a tanulók külföldi továbbtanulás szándéka legerősebben iskolatípusonként különbözik. A budapesti elitgimnáziumban számottevően, több mint kétszer nagyobb eséllyel tervezik a külföldön való tanulást, mint a vidéki nem elit gimnáziumban.
Inkább a lányok mennének külföldre
A becslési eredmények szerint, minden más hatástól eltekintve, a külföldi továbbtanulás szándékának esélye a tanulmányi eredmény javulásával nő. Egy adott iskolatípusban tanulók között a magasabb átlaggal rendelkező tanulók inkább tervezik a külföldi továbbtanulást, mint ugyanoda járó rosszabb tanulmányi eredményű tanulók.
Az eredmények arra mutatnak továbbá, hogy a lányok – minden más hatást kizárva – nagyobb arányban terveznek külföldön tanulni, mint a fiúk. Ez összefügghet azzal, hogy a magyar kormányzat 2013-ban a műszaki képzések választása esetében – amelyeket jellemzően fiúk és nem lányok választanak – kedvezőbb feltételeket alakított ki a továbbtanulók számára, mint a bölcsész képzések esetében, amely képzések többnyire lányok tervei között szerepelnek (államilag támogatott képzésekben alacsonyabb ponthatárok, az államilag támogatott képzés magasabb aránya).
Alkalmazkodnak a kormány döntéseihez
Az eredmények persze nem azt jelentik, hogy akik most külföldi továbbtanulási szándékaikról számoltak be, azok mindegyike egy-két, vagy három év múlva ténylegesen is külföldre fog menni tanulni, de mindenképpen olyan jelenségre mutat rá, amely, ha akarjuk, ha nem, létezik, amelyet a jövőben mindenképpen mérni kell és feltárni a jelenséget létrehozó okokat.
A külföldi továbbtanulási szándékokra vonatkozó eredményeket értelmezhetjük úgy is, mint a migrációra ösztönző elégedetlenség, az információs társadalom okozta világfalu-érzés, vagy az Európai Unióba való integráltságunk növekvő mértéke egyszerre és keveredve jelenik meg ezekben. Tehát annyit mindenképpen jeleznek az eredmények, hogy – a hazai felsőoktatási intézmények és finanszírozás változatlanságát feltételezve – a jövőre vonatkozóan nem indokolt a külföldön történő továbbtanulás csökkenő tendenciáját feltételezni.
Az elemzés eredményei aláhúzták, hogy leginkább a jó tanulmányi eredményeket elérő diákokban, a budapesti vagy vidéki elitgimnáziumba járókban fogalmazódott meg külföldön való továbbtanulás szándéka. A vidéki nem elit gimnáziumokból kisebb eséllyel szeretnének továbbtanulni budapesti, vagy külföldi egyetemen és inkább a vidéki felsőoktatási intézményeket választanak. Különösen érdekes a lányok és a fiúk külföldi továbbtanulási szándékaiban megmutatkozó különbség: ezek szerint a tanulók racionálisan alkalmazkodnak a kormányzati döntésekhez és megpróbálnak elindulni (akár külföldre is) az eredetileg eltervezett, általuk kedvelt továbbtanulási irányba.
Az amerikai diplomácia magas szinten képviselteti magát. 
