A családi háttér és a pénz: így termelődik újra az elit

Az államilag támogatott tanulmányait a napokban megkezdő közel 59000 egyetemistáról, főiskolásról még nem tudjuk, mennyire lesznek elégedettek azzal az intézménnyel, szakkal, ahova felvették őket. Akik már valamelyik felsőoktatási intézményben tanulnak, azoknak többsége, 57 százaléka mondja, hogy azt tanulja, ami érdekli, és szívesen is teszi ezt.

A K&H pályakezdők jóléti index mérése során megkérdezett diákok 85 százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé vált a továbbtanulás. A megfelelő képességet és szorgalmat csak a megkérdezett diákok 35 százaléka gondolja elegendőnek a felsőoktatásba való bejutáshoz, 44 százalékuk pedig egyenesen úgy véli, hogy az anyagi körülmények határozzák meg a továbbtanulási lehetőségeket. Sokan, a diákok 44 százaléka vallja azt is, hogy elsősorban a családi háttértől függ, ki mire visz az életben.

Többen terveznek külföldön dolgozni, mint tanulni

Külföldi tanulás az egyetemisták 21 százalékának terveiben szerepel. Annak ellenére, hogy a magyarországi oktatási rendszert csak negyedük sorolja a magas színvonalúak közé Európában. A diákok több mint fele tervezi, hogy egy időre más országban fog munkát vállalni, míg a 19-29 év közötti aktív dolgozóknak csak 35 százaléka menne külföldre dolgozni.

A felmérés adataiból arra lehet következtetni, hogy a most felvettek többsége sem csak tanulással tölti majd a következő éveket. Már egyetemista, főiskolás társaik 81 százaléka vállal legalább alkalmanként munkát. De úgy tűnik, ez még nem megy mindenkinél a szórakozás rovására, mert 44 százalékuk mondta azt, hogy elegendő időt tud szánni szabadidős tevékenységekre. A tanulmányaik költségeit a diákok 19 százaléka fedezi diákhitelből.