<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
13p

Mi lesz a forinttal? Tényleg lehet egyszámjegyű az infláció? Most már megkapjuk az EU-s pénzeket? Mekkora a baj az egészségügyben, oktatásban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Jaksity Györggyel- vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az emberek többsége alkalmazott, de vannak vállalkozók, önálló szabadúszók, és elvileg tőkénk hozamaiból is meg lehet élni. Hol keressünk állást? Milyen speciális helyzetekkel fogunk megismerkedni munkahelyünkön? Mik az előnyei és hátrányai a feketemunkának vagy a közfoglalkoztatásnak? Mi vár a munkanélküliekre?

Milyen forrásokból juthatnak az emberek pénzhez?

Amint az előző fejezetben is említettük, pénz nélkül életünk szinte teljesen elképzelhetetlen. De hogyan juthatunk pénzhez? Ennek többféle módja van, vannak a munkához vagy aktív vállalkozáshoz kapcsolódó jövedelmek, passzív pénzügyi befektetésekből származó tőkejövedelmek. Léteznek különböző társadalmi támogatások (ahogy a közgazdászok mondják: transzferek), és magánszemélyek különböző támogatásai is. Az emberek többsége azonban munkajövedelmekből él.

I. Munkajellegű jövedelmek

  1. Az alkalmazottak rendszeres fizetségért cserébe dolgoznak valamilyen vállalatnak, szervezetnek, vállalkozónak vagy más magánszemélynek. Az alkalmazott elvégzi a rábízott munkát, a munkaadó pedig ezért rendszeres időközönként, Magyarországon általában havonta bért fizet. Az emberek többsége alkalmazott, a gyári munkástól a tanítóig, a bolti eladótól a rendőrig, a traktorostól az orvosig vagy a nővérig.
  2. Vannak, akik nem kötődnek szorosan egy munkaadóhoz, önálló munkavégzést folytatnak. Őket nevezik szabadúszóknak is. Hasonlítanak az alkalmazottakhoz, hiszen munkájukért cserébe fizetséget kapnak, de általában nem egy helyről vagy nem rendszeresen. Egyszerre több megbízónak dolgoznak, esetleg csak időszakosan, alkalmi megbízások alapján. Tipikus példája ennek sokféle szellemi munka, mint sok ügyvéd, egyes újságírók vagy könyvelők. De lehet ilyen a takarítónő, az idősgondozó, a kőműves, a vízszerelő, vagy akár egy hivatásos kutyasétáltató is.
  3. A vállalkozók saját magukat foglalkoztatják, saját kockázatukra működtetnek egy vállalkozást, végeznek üzleti tevékenységet. Általában a saját munkájukon kívül tőkét, tudást is befektetnek, és ha sikerrel járnak, megfelelő kereslet van a termékükre vagy szolgáltatásukra, akkor az alkalmazotti fizetésnél jóval nagyobb bevételre van esélyük. Ha viszont nem, akkor nem jutnak jövedelemhez, sőt elveszíthetik a teljes befektetésüket is. A vállalkozóknak gyakran vannak alkalmazottaik, de az is előfordul, hogy valaki tartósan egyedül, egyszemélyes vállalkozásban dolgozik.
  4. Divatos manapság úgynevezett passzív jövedelmekről beszélni, ezek jelentős része szintén vállalkozói jellegű. Ezeknél általában valamilyen jelentős mennyiségű tőkét, tudást vagy munkát kell a tevékenység elején befektetni ahhoz, hogy később már minimális aktivitással, passzívan is bevételhez lehessen jutni. Ilyenek például a könyvírás, a weboldal-üzemeltetés, a blogírás vagy a YouTube-videók készítése. Hasonló jellegű a szerzői jogokból származó folyamatos jogdíjbevétel vagy a találmányokért kapott szabadalmi díj is.
    Ezek a passzív jövedelmek azért is hasonlítanak a vállalkozói jövedelmekhez, mert az adott termék vagy szolgáltatás elkészítésekor több vagy kevesebb kockázatot vállalunk. Nem tudhatjuk, mekkora jövedelmünk származik majd, az a keresleti viszonyoktól, termékünk marketingjétől és piaci fogadtatásától is függ. De a bevételek jó esetben nagy mértékben meghaladhatják az átlagos munkabéreket.

II. Társadalmi transzferek

A társadalmi transzferek általában különböző, az állam, önkormányzatok, esetleg egyéb társadalmi szervezetek által folyósított összegek. Ilyen lehet például a nyugdíj, a táppénz, az ösztöndíj, a szociális segély, a rokkantsági vagy özvegyi ellátások, a munkanélküli ellátás, a gyermekvállalási támogatások. Ezek egy része meghatározott időre szól, más része halálunkig. Vannak esetek, amikor elegendőek a megélhetéshez. Máskor nem, csak a bevételeink egy részét fedezik, kiegészítő jellegűek.

A társadalombiztosítás lényege (Mabisz)
A társadalombiztosítás lényege (Mabisz)

III. Pénzügyi befektetések

A tőkejövedelmek lehetnek valamilyen nagyobb összeg befektetéséből származó rendszeres bevételek, például részvények osztaléka, kötvények vagy bankbetétek kamata, ingatlanok bérbeadásából származó bevétel, valamilyen vállalati üzletrészből származó nyereségrészesedés, osztalék. A saját vállalkozás és a tőkejövedelem között meghúzhatjuk a határt úgy, hogy az első esetben a vállalkozás működésében tevékenyen részt veszünk, vagy legalább az irányításába beleszólásunk van. A második esetben csak kisebbségi részesedésünk van korlátozott irányítási jogokkal vagy teljesen azok nélkül, és saját magunk sem dolgozunk az adott vállalkozásban. Csak a tőkénket adjuk kölcsön.

(Lehetünk csendestársak egy magánvállalkozásban is, amikor csak a pénzünket adjuk hozzá, de nem szólunk bele a cég működésébe és nem veszünk személyesen részt a rendszeres munkában.)

IV. Magántranszferek

Előfordul, hogy más magánszemélyek anyagi támogatásaiból él valaki. Főleg diákkorban, de előfordulhat betegség vagy munkanélküliség esetén, megfelelő nyugdíj híján is. Ezt a leggyakrabban a családtagok, rokonok, ritkábban barátok fizetik. Bizonyos esetekben a gyerekek felneveléséhez az egyik szülő tartásdíjat folyósít.

A munka lényege: Mit adsz te a munkáltatódnak, és ő mit ad neked?

A munka az emberi társadalom egyik alapköve, a körülöttünk levő mesterséges tárgyak, épületek, szolgáltatások, információk, fogyasztási cikkek létrehozásához minden esetben munkára volt szükség. A munka az egyik fő dolog, ami megkülönbözteti az embert az állatvilágtól. A kapitalizmusban az emberek többsége abból él, hogy munkájáért vagy a vállalkozásában létrehozott termékekért, szolgáltatásokért valaki más fizet.

Az alkalmazottak a munkaerejüket adják kölcsön munkáltatójuknak, aki ezért munkabér formájában ellenértéket biztosít. Ez a kapcsolatuk lényege, amelynek célja, hogy mindkét fél számára hasznos legyen a munkafolyamat. A vállalkozó a munka során létrehozott termékeket vagy szolgáltatásokat haszonnal igyekszik értékesíteni, a munkavállaló pedig a munkájáért kapott bérből, fizetésből fedezi létfenntartását és egyéb kiadásait. 

A fizetésen túl – különleges munkaügyi helyzetek

De ezen kívül mindkét felet számos jog és kötelezettség terheli. A munkavállalónak például kötelessége a munkában jó szellemi és fizikai állapotban részt venni és képességeinek megfelelően magas szinten teljesíteni. Együtt kell működnie a munkaadóval és más alkalmazottakkal, be kell tartani különböző munkahelyi szabályokat. Titoktartásra kötelezhető, előírhatnak neki bizonyos viselkedési normákat vagy öltözködési szabályokat, meghatározott módon kell például a cég ügyfeleivel vagy hivatalos személyekkel szemben viselkednie. Óvnia kell a vállalat vagy a munkaadó érdekeit és értékeit, vagyontárgyait.

Gyakori helyzetek a munkavállalás során (Grafika: Pixabay.com, Canva.com)
Gyakori helyzetek a munkavállalás során (Grafika: Pixabay.com, Canva.com)

Ugyanakkor a munkaügyi törvények védik a munkavállaló alapvető érdekeit is. (Egy felelős vállalati vezető sem teheti meg, hogy ne vegye tekintetbe azok érdekeit, szempontjait, akikre szüksége van a cég hatékony, nyereséges működéséhez.) A munkaadóknak a puszta fizetésen kívül megfelelő munkakörülményeket is kell biztosítaniuk a munkavállalók számára. Fontos a munkavédelmi szabályok, a munkavállaló életét, egészségét védő intézkedések betartása, betartatása. A törvények korlátozzák a maximális munkaidőt is.

További fontos fogalmak:

  • A szabadság lényege, hogy minden évben meghatározott mennyiségű szabadnap illeti meg a munkavállalót. Aki azt saját belátása szerint pihenéssel, szórakozással, házi, ház körüli munkával, ügyintézéssel töltheti. Alapesetben évente 20 nap jár, ami az életkorral és a kiskorú gyerekek számával növekszik.
  • Túlóradíjat akkor kell kapnunk, ha a rendes munkaidőn felül is dolgoznunk kell, vagy pedig rendkívüli időpontokban, hétvégén, ünnepnap, késő este.
  • A táppénz, illetve a betegszabadság lényege, hogy betegség esetén is megilleti az alkalmazottat a fizetésének egy része. A betegszabadság a bér 70 százaléka. A táppénz rendszerint a bér 50-60 százaléka, de naptári napokra jár, nem csak munkanapokra. Maximum egy éven keresztül fizetik. (Üzemi baleset esetén száz százalékos táppénz is kapható.)
  • Munkahelyi baleset esetén a munkáltatót kártérítés fizetésére kötelezhetik, ha hibás annak kialakulásában. De más a helyzet, ha a baleset a dolgozó hibájából következett be.
  • A foglalkoztatás vége egy munkahelyen általában felmondással következik be, ami lehet egyoldalú és közös megegyezéssel is történhet.
  • Ha a munkáltató mond fel, bizonyos esetekben végkielégítést, egyfajta végső plusz bért kell fizetnie a munkavállalónak.

A részletes szabályokat részben a törvények, részben a munkaadó és a munkavállaló közötti szerződések szabályozzák.

Mindennapi pénzügyeink, munka, adózás, számlavezetés (Mabisz)
Mindennapi pénzügyeink, munka, adózás, számlavezetés (Mabisz)

Mire elég a munkanélküli segély Magyarországon?

Sokféle okból maradhat valaki munka nélkül, teljesen önhibáján kívül is. Megszűnhet a cége, lehet válság, jöhet átszervezés. Még ha nagyon keresett szakmával, tudással rendelkezel, és munkaerő-hiány van, akkor is hetekig, hónapokig is eltarthat új állást találni. A munkanélkülieknek a fejlett országokban támogatást adnak, ez a munkanélküli segély. Jelenlegi hivatalos neve Magyarországon álláskeresési járadék.

Ennek mértéke az utóbbi négy negyedév átlagos bérének 60 százaléka. De legfeljebb a minimálbér lehet, és maximum 90 napra adják. Így sok esetben nem fedezi az álláskeresés idejére a megélhetést, mert az gyakran ennél hosszabb. A dolgozóknak mindenképpen tartalékokra van szükségük. Magyarországon nagyon nehéz munkanélkülinek lenni. Ez abból is látszik, hogy az ország csak a GDP-je (bruttó hazai terméke) 0,3 százalékát költötte munkanélküliségi ellátásra (2017-ben), míg az EU átlaga 1,3 százalék volt. (Forrás: Eurostat.)

 

 

Grafikon: Munkanélküliséggel kapcsolatos támogatások az EU-ban (Eurostat, 2017-es adatok.)

Sok európai országban az ellátás maximális ideje több év is lehet. Például Franciaországban alapesetben két év, Németországban egy év a munkanélkülieknek járó ellátás maximális ideje. De ez kitolódhat három, illetve két évre is, például idősebbek esetében. Ausztriában különleges esetben, továbbképzési, átképzési programok igénybe vételével kombinálva, négy év ellátást is biztosíthat az állam. (Forrás.)

Hogyan keressünk állást?

Hogyan keressünk munkát? – erre nincs általános recept. Az álláskeresőket sokféle intézmény és cég segíti. A leggyakoribb állásszerzési helyek, módszerek:

  • Az állami Munkaügyi Központok (újabb néven "foglalkoztatási osztályok").
  • Álláskereső portálok, piaci alapon működő állásközvetítő cégek.
  • Ismerősök, barátok, volt kollégák.
  • A közösségi oldalak, például Facebook, Twitter csoportjai, más internetes fórumok.
  • A szabadúszók, azaz önálló munkavégzést végezni képes, nyelvet jól beszélő személyek esetében nemzetközi munkaerő-közvetítő oldalak (például Fiverr, Upwork, Freelancer).
  • Aki a külföldi munkavégzést is szem előtt tartja, az megkeresheti egyes külföldi államok hivatalait és munkakereső portáljait is.

Ha valaki jelentkezik egy állásra, általában van egy megszokott kiválasztási folyamat. A jelentkezéshez önéletrajzot kell csatolni, amely tartalmazza legfontosabb adatainkat és iskoláinkat, tudásunkat, korábbi munkahelyeinket. Utána állásinterjúra, azaz személyes elbeszélgetésre hívhatnak. Ha kiválasztanak, szerződéskötésre és betanításra, valamint átmeneti próbaidőre kell számítani.

Az ajándék, a borravaló és a hálapénz kérdése

A munkavállalás egyik fontos erkölcsi és jogi kérdése, hogy a munkavállaló elfogadhat-e bármit más személyektől, azaz a cégen kívül állóktól. Például üzleti partnerektől, vevőktől, eladóktól, ügynököktől. Ha pedig igen, akkor mit, milyen értékben. Egy kávé vagy egy üdítő, sütemény vagy szendvics a legtöbb helyen megengedett. Míg egy értékes műszaki cikk vagy a készpénz szigorúan tilos. Törvénybe vagy cégünk szabályaiba ütközhet.

Egyes ágazatokban azonban elfogadott a készpénz, a borravaló elfogadása és átadása is, mint például a vendéglátóiparban. Az egészségügyben már szigorúan tilos úgynevezett hálapénzt adni és átvenni, a gyakorlatban azonban még előfordulhat. Ha valamely hasonló ágazatba kerülünk dolgozni, akkor tájékozódjunk annak feltételeiről, hogy mit fogadhatunk el, vagy mit ajándékozhatunk másoknak, és mit nem.

A feketemunka előnyei, hátrányai, veszélyei

A feketemunka azt jelenti, hogy nem hivatalosan, az állami hatóságok felé történő bejelentés nélkül dolgozunk valamely vállalkozásnak vagy magánszemélynek. Ekkor a munkáltató nem fizet utánunk közterheket, vagyis különböző járulékokat és adókat. A fizetséget pedig általában készpénzben adja, közvetlenül “zsebbe”.  Ennek általában az a legfontosabb előnye a  munkáltató, esetleg a munkavállaló számára, hogy így meg lehet spórolni az államnak járó befizetéseket.

A foglalkoztatás így olcsóbbá válik, több pénz marad a munkáltatónál, esetleg több bért is kifizet a dolgozónak. Hátránya, hogy ezt szigorúan büntetik, gyakran ellenőrök járják az országot. A munkavállaló számára pedig ez azért is hátrányos, mert nem jogosult különböző állami ellátásokra, mint az egészségbiztosítás, a nyugdíj-biztosítás, munkanélküli-ellátás és egyéb támogatások. Eléggé gyakori, hogy a bér egy része hivatalos, a másik részét zsebbe adják. Ilyenkor lehet, hogy például egészségbiztosításunk érvényes lesz, de alacsonyabb bér után csak alacsonyabb nyugdíjat vagy kisebb munkanélküli ellátást, táppénzt fogunk kapni. Erre a fiatal talán nem gondol, pedig később rájön, hogy egyáltalán nem járt jól. 

További problémák adódhatnak például munkahelyi baleset, rokkantság, esetleg baleseti halál esetén. Mi vagy a családunk sokkal rosszabbul járhatunk, mintha biztosítottak lettünk volna. Ha jogvitánk, nézeteltérésünk támad a munkáltatóval, sokkal nehezebben érvényesíthetjük érdekeinket hivatalos úton. Sok embert ilyenkor semmiféle szerződés nem véd.

Mire jó a közmunka?

A közmunka hivatalosan a munkanélküliek átmeneti foglalkoztatására szolgál arra az időre, amíg új állást nem találnak. A munkanélküliek állami ellátásának egyik módja. Az ezért a munkáért fizetett összeg általában nagyon csekély, jelenleg a minimálbér fele, 2022 januártól 100 ezer forint bruttó (nettó 66 500). Tavaly, 2021-ben csak 85 ezer forint volt. Ráadásul nem is mindig teljes munkaidőben foglalkoztatják a közmunkásokat.

A közmunka hátránya, hogy a rendkívül alacsony összegből nagyon nehéz megélni. Sokszor csak alacsony vagy semmilyen képzettséget nem igénylő munkakörökben foglalkoztatják a közmunkásokat. (Takarítás, utcaseprés, konyhai kisegítő munka önkormányzati intézményeknél, karbantartás, mezőgazdasági idénymunkák stb.) A Wikipédia szerint a közmunkásoknak csak nagyon kis része tud elhelyezkedni később a hagyományos munkaerőpiacon. Érdemes tehát ezt a fajta munkát elkerülni, ha csak módunkban áll.

Haladóknak: 3. A.: Az állam, mint egy „nagy család” -  a munka, a foglalkoztatás adózása

Összes kapcsolódó írásunk: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Személyes pénzügyek Az adókedvezménnyel nem támogatott életbiztosítások piaca visszaesett
Privátbankár.hu | 2023. február 7. 07:59
Csökkentek az életbiztosításokban lévő megtakarítások. A visszaesés fő oka a piacok rossz teljesítménye, de az is szerepet játszott benne, hogy nehéz eladni az adókedvezménnyel nem támogatott konstrukciókat. Ezt mutatja az is, hogy az szja-jóváírással segített nyugdíjbiztosítások száma szépen nőtt.
Személyes pénzügyek Itt az ideje elfogadni: nem lusták a későn ébredők
Kollár Dóra | 2023. február 5. 19:19
Sokakban még mindig él az a tévhit, hogy aki nem pattan ki kora reggel az ágyból, lusta és elítélendő, pedig a helyzet azért ennél egy fokkal komplikáltabb.
Személyes pénzügyek Döntött a kormány: nagy változások jönnek a lakásbiztosításoknál
Privátbankár.hu | 2023. február 2. 09:22
A THM-plafonnál be kell számítani a lakásbiztosítás díját is - emellett minden év márciusában ingyen felmondhatjuk a lakásbiztosításunkat.
Személyes pénzügyek Hirtelen sokkal olcsóbb lett a hitel a magyar bankoknál
Privátbankár.hu | 2023. február 2. 08:47
Az elmúlt hónapokban megszokott kamatemelésekkel ellentétben komoly kamatcsökkentésekkel futnak neki a februárnak a pénzintézetek – derült ki a BiztosDöntés.hu adataiból.
Személyes pénzügyek Fékre lépett a lakáshitelpiac, csak a támogatott hitelek pörögtek
Király Béla | 2023. február 1. 11:10
Szűkült a lakáshitelezés múlt évben, a támogatott hitelkonstrukciók pedig nagyobb teret nyertek, derült ki a jegybank friss adataiból. A hitelfelvevők okos döntésekkel mégis közelebb juthatnak az új otthonhoz. Ennek okait mutatja be money.hu anyaga.
Személyes pénzügyek Biztos, hogy mindent tud a bankszámlájáról?
Privátbankár.hu | 2023. január 29. 12:49
Több szempontból is fókuszba kerülnek a mindennapi bankoláshoz köthető kiadások január végén. A jövőben olcsóbb lehet az úgynevezett alapbankszámla.
Személyes pénzügyek "Hónapról hónapra, napról napra élek" - így látják az inflációt az emberek
Bendl Vera – Izsó Márton | 2023. január 28. 14:38
Tejterméket egyre kevesebbet vesznek, százezreket hagynak ott nagybevásárlásnál, kezdik felélni tartalékaikat az emberek. Van, aki kapott béremelést, de mindenki tud említeni több olyan terméket is, amelynek az új ára nagyon érzékenyen érinti. Hogy melyek ezek, és hogyan reagálnak az emberek az inflációra, kiderül a videóból.
Személyes pénzügyek Hiába nőtt az átlagkereset, rossz hírt kaptak a lakáshitelesek
Privátbankár.hu | 2023. január 25. 17:23
Hiába nőtt az átlagbér, a lakáshitelesek mégsem örülhetnek – itt van, miért.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! Diákverseny 2023 tavasz - online találkozó regisztráció
Privátbankár.hu | 2023. január 25. 15:43
Regisztráció a február 22-i online találkozóra.
Személyes pénzügyek Immár tény: az infláció csúnyán megette a gáláns béremeléseket
Privátbankár.hu | 2023. január 25. 08:30
Bár a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete novemberben mintegy tíz százalékkal volt magasabb, mint októberben, az infláció miatt havi szinten már csökkent a reálkereset.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG