<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az állam hasonló, mint egy nagy család. Ugyanúgy gondoskodnia kell az állampolgárairól és a gazdasági szereplőkről, mint, ahogy a családban a szülők gondoskodnak a gyerekeikről, ehhez azonban az szükséges, hogy az állam bevételekkel rendelkezzen.  A bevételek fontos részét az adók biztosítják. Aki dolgozik, adót és járulékokat kell fizessen, de ezért szolgáltatásokat is várhat.

Az állam hasonlóan működik, mint egy „nagy család”. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy gondoskodnia kell az állampolgárairól és a gazdasági szereplőkről, mint, ahogy a családban a szülők gondoskodnak a gyerekeikről. Ehhez azonban az szükséges, hogy az állam bevételekkel rendelkezzen.  A bevételek egy részét az adók biztosítják.

Mit jelent a közteherviselés, az újraelosztás, az adó?

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – többnyire pénzbeli – juttatás. Korunkban a „felettes hatalom” szerepét az állam vagy az önkormányzatok és ezek szervei töltik be. E szervek az adókon kívül más kötelező befizetéseket is elvárnak (például járulékok vagy illetékek). Az utóbbiakat az adóktól az különbözteti meg, hogy az adófizetők a befizetésükért cserébe valamilyen közvetlen ellenszolgáltatásban részesülnek.

A közteherviselés elve – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót, ugyanis az állam ebből fedezi a közkiadásokat. (Például egészségügy, nyugdíjrendszer, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem stb.). Az újraelosztás során az állam adók formájában a keletkező jövedelmekből elvon, és azt újra elosztja a gazdaság és a társadalom szereplői között. Az újraelosztás meghatározott szempontok szerint történik, így például a közfeladatok finanszírozási igénye, a szociális rászorultság. 

Mi a különbség az adók és a járulékok között?

Az adóhivatal – végrehajtó szervként – beszedi a törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeket, (adók, járulékok, hozzájárulások stb.), biztosítva ezzel az államháztartás bevételeinek jelentős részét. Az adó és a járulék közötti alapvető különbség, hogy míg az adó általános jellegű, azaz az állam szabadon használhatja fel különböző kiadásai fedezésére, addig a járulékok mindig valamilyen konkrét feladat végrehajtására szolgálnak. A társadalombiztosítási járulékból például az állam az egészségügyi ellátást, a munkanélküliek ellátását és a nyugdíjrendszert, a nyugdíjbiztosítási járulékokból kizárólag a nyugdíjrendszert tartja fent.

Mi az az egészségügyi szolgáltatási járulék? Kinek kell fizetnie?

A társadalombiztosítás rendszerében a részvétel nem a magánszemély egyéni választása, hanem kötelező. A kötelező részvétel alapján a biztosítottnak minősülő jogosultak (például munkaviszonyban állók vagy vállalkozók) igénybe vehetik valamennyi társadalombiztosítási ellátást (például nyugdíj, táppénz, anyasági ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátása stb.). Vannak továbbá olyan személyek, akik nem minősülnek ugyan társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak (például nincs munkaviszonyuk, vállalkozásuk stb.), de egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosultak. Például nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatnak, gyermekgondozási díjban-, nyugdíjban részesülnek.

Akik nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak, a kockázatközösség elve alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelesek. Ennek megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például orvosi ellátás igénybevétele) lehet jogosultságot szerezni. Ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot tehát csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra. (Mértéke jelenleg 8000 forint/hó.)

Mi az a bruttó és a nettó bér, a jövedelemadó?

Munkavállalóként mindenki számára az a legfontosabb, hogy havonta mennyi a keret, amiből a megélhetését biztosítja. (Lásd az első fejezetet is: Hol élünk? Hogyan élünk? lapismeretek az élethez.) A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, utólag, a már elvégzett munkáért. A bért terhelő állami elvonások, közterhek alapján beszélhetünk nettó és bruttó bérről.

Milyen közterhei vannak a munkabérnek?

A bruttó mindig valaminek a teljes egészére utal, míg a nettó ennek az egésznek a része. A nettó bér a munkáltató által a munkavállalónak kézhez juttatott és elkölthető jövedelem, az amit a dolgozó ténylegesen megkap az adók és járulékok levonása után. A bruttó bér ennél egy magasabb összeg, amiből még nincs levonva a személyi jövedelemadó (szja, a bruttó bér 15 százaléka), valamint az alkalmazottat terhelő társadalombiztosítási járulék (a bruttó bér 18,5 százaléka). Ezeket a közterheket a munkáltató vonja le, azzal, hogy ezen felül csak azt vonhatja le a (bruttó) munkabérből, amit jogszabály ír elő. Vagy végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat rendelkezik róla, vagy a levonásához a munkavállaló hozzájárult. A munkáltatót terhelő közterhet (szociális hozzájárulási adó) a munkáltató a bruttó bér után fizeti meg, ennek mértéke jelenleg 15,5 százalék.

Mi az a személyi jövedelemadó?

A személyi jövedelemadó (szja) a magánszemélyek jövedelme után fizetendő adó. Megfizetésével a magánszemélyek alkotmányos kötelezettségüknek megfelelően hozzájárulnak a közteherviseléshez. A személyi jövedelemadózás az arányosság és a méltányosság elvén alapul. Célja az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása. Főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő rendelkezést csak törvény mondhat ki. Az adó alapja az adóköteles bevételből a törvény szerint megállapított jövedelem. Az szja mértéke 2016. óta 15 százalék.

Hogy készül a személyijövedelemadó-bevallás?

A 2017-ben bevezetett új lehetőség szerint a NAV mindenkinek elkészíti az szja-bevallási tervezetet, akiről kifizetői, munkáltatói adattal rendelkezik. Legyen az munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy akár egyéni vállalkozó. A tervezetet az ügyfélkapuval rendelkezők megtekinthetik a NAV eSzja oldalán. Akinek nincs ügyfélkapuja, kérheti a tervezet papír alapú kiküldését a NAV-tól.

Fotó: A papír, ceruza, zsebszámológép már a múlté, szoftverek és a NAV rendszere segítik az adóbevallást. (Fotó: Pixabay.com)Fotó: A papír, ceruza, zsebszámológép már a múlté, szoftverek és a NAV rendszere segítik az adóbevallást. (Fotó: Pixabay.com)

Az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek önállóan kell benyújtaniuk az szja-bevallást, aminek elkészítését azonban nagyban megkönnyíti a NAV által összeállított adóbevallási tervezet, mely a munkáltatóktól, kifizetőktől származó adatokat tartalmazza. A tervezetek az adóévet követő év március 15-étől elérhetőek a NAV honlapján (www.nav.gov.hu), illetve a kormányzati portálon egyaránt.

Az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek a tervezet adatainak megtekintése, a nem kifizetőtől, munkáltatótól származó jövedelmi adatok (például: ingatlanértékesítés magánszemélynek, külföldi jövedelem), valamint a vállalkozói, őstermelői tevékenységgel összefüggő adatok kiegészítésével küldhetik be a bevallást elektronikusan, a webes kitöltő felületen. A személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje mindenkinek egységesen május 20.

Speciális foglalkoztatási fajták

Iskolaszövetkezetben végzett munka

Napjainkban a diákok munkavállalásához kötődő leggyakoribb foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés. Bizonyos esetekben a nappali tanulmányokat folytató diáknak nem kell járulékot fizetnie, mégis igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatást. A tanulói vagy a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Ez vonatkozik a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is.

Az iskolaszövetkezet tagjaként a társadalombiztosítás szabályai szerint a diák nem biztosított – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az így végzett munkájával összefüggésben járulékot (18,5 százalék) sem kell fizetnie. Ha azonban az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kap, akkor az után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Az alkalmi munka

Ez egy egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára.

a)   A mezőgazdasági és turisztikai munka esetén azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot. 

b)  Alkalmi munka alatt időszakosan, vagy átmenetileg végzett munkát kell érteni hétköznapi értelemben. Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között

  • összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig,
  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített,

határozott időre szóló munkaviszony.

Az alkalmi munkának vannak más korlátai is, például a foglalkoztatotti létszám. A jogszabály behatárolja az egy naptári napon egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazottak létszámát. A közszférában található munkák nem végezhetőek alkalmi munkaként. Továbbá, ha például a munkáltatónak több, mint 300 ezer forint köztartozása van bizonyos adónemeken, akkor nem alkalmazhat munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, amíg ki nem egyenlíti a tartozását.

Az egyszerűsített foglalkoztatás adózása

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként: mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, turisztikai idénymunka esetén 500 forint. Alkalmi munka esetén 1000 forint, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 2021. január 22-től 4 000 forint. Ezt a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni.

A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség. Nem terheli továbbá a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési, személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Fontos, hogy az egyszerűsített foglalkoztatott nem minősül biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Nem kell bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelmet, ha az nem halad meg egy bizonyos, jogszabályban meghatározott mentesített keretösszeget

Hol adózik a külföldi munka?

Annak meghatározása, hogy milyen jogcímen és hol válik adókötelessé egy külföldi jövedelem, a felek között fennálló jogviszonyt (ha van) és a szerzés pontos körülményeit kell figyelembe venni. Hazai és nemzetközi szabályok együtt döntik el, hogy melyik államban válik adókötelessé az érintett jövedelem. A legtöbb országgal Magyarország kötött úgynevezett “kettős adóztatást elkerülő egyezményt”. Ezek célja az, hogy kijelölje, az adott jövedelem, melyik országban adózik, így elkerülve, hogy esetleg mindkét állam adóztassa ugyanazt.

Ha a jövedelem külföldön adóköteles, akkor ezt tájékoztató adatként szerepeltetni kell a magyar adóbevallásban, de csak akkor, ha más okból amúgy is be kell nyújtani a személyijövedelemadó-bevallást. Ha a külföldi jövedelem Magyarországon lesz adóköteles, akkor itthon adózik, és a magyar bevallásban kell bevallani, mint a belföldi jövedelmeket. Ugyanakkor itt kell utána adót fizetni. Vannak azonban speciális jövedelmek (például az osztalék), amelyek akár mindkét országban adókötelessé válhatnak.

Az adóztatás helyének vizsgálatakor különös jelentősége van a magánszemély adóügyi illetőségének. Az adóügyi illetőséget a magánszemély lakóhelye, létérdekeinek központja, szokásos tartózkodási helye, valamint állampolgársága befolyásolja.

(Ez a cikk a Diákverseny 2020 sorozat 3. rész, A munka és a pénz haladó szintű kiegészítése.)

Kapcsolódó írásainkat lásd: Diákverseny felkészítő anyagok - tartalomjegyzék

Ábra: A külföldi munkavégzés adószabályai (forrás: NAV)

Ábra: A külföldi munkavégzés adószabályai (forrás: NAV)Ábra: A külföldi munkavégzés adószabályai (forrás: NAV)

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Egyre biztosabb, hogy jövőre 260 ezer forint lesz a garantált bérminimum
MTI | 2021. október 21. 17:27
Erről Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója beszélt.
Személyes pénzügyek Nem várt pénzügyi helyzetekre készíti fel a fiatalokat a K&H
Privátbankár.hu | 2021. október 20. 10:21
A koronavírus-járvány az addig megszokott életet teljesen felborította világszerte, így Magyarországon is újraírta a mindennapokat. Kézzelfoghatóbbá vált a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a pandémiához köthető kedvezőtlen tényezők miatt ugyanakkor felértékelődött a biztonság - közölte a K&H.
Személyes pénzügyek Felvásárolta a MagNet Bank a Sopron Bankot
Privátbankár.hu | 2021. október 14. 11:34
A tranzakcióra még a Magyar Nemzeti Banknak rá kell bólintani. 
Személyes pénzügyek A mobil mindent elbír: a biztosítások jövője már a zsebünkben van
Privátbankár.hu | 2021. október 8. 13:33
A digitális offenzívában megjelenő újabb és újabb megoldások népszerűek és egyre inkább beépülnek a hétköznapjainkba, hiszen a mesterséges- és emberi intelligencia szoros együttműködésében van a jövő. A cél, hogy ahol lehetséges, ott teljesen képesek legyünk automatizálni a folyamatokat – derül ki a K&H előrejelzései alapján.  
Személyes pénzügyek Megtetszettek a magyaroknak a készpénzmentes megoldások
Privátbankár.hu | 2021. október 7. 12:16
Vevő a lakosság az új, elektronikus - egyben készpénzmentes digitális megoldásokra - közölte Árva András a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője, egy csütörtöki, üzleti eseményen.
Személyes pénzügyek Jó hírt kaptak a nyugdíjasok: nagyobb kiegészítésről döntött az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2021. október 7. 07:48
A kormány jócskán nagyobb mértékű kiegészítő nyugdíjemelésről döntött, mint amire a törvényi előírások alapján számítani lehetett. 
Személyes pénzügyek Több mint tíz banknál már biztosan igényelhetünk zöld lakáshitelt
Csabai Károly | 2021. október 5. 15:04
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy bár nem tudják megítélni, mennyi időre lehet elég a 200 milliárd forintos keret, ha az kimerül, akkor a Monetáris Tanács minden bizonnyal áldását adja a további források biztosítására.
Személyes pénzügyek Akár 2 százaléknál olcsóbban is hozzá lehet jutni ehhez a hitelhez (frissítve)
Privátbankár.hu | 2021. október 4. 11:11
Október 4-től, vagyis mától indul a Zöld Otthon Program, ami akár 70 millió forint, a piaci hiteleknél jóval olcsóbb lakáshitelt is jelenthet azoknak, akik új építésű, energiatakarékos otthonban gondolkodnak.
Személyes pénzügyek Mennyi a törlesztőrészlete az őszi szezonban egy 10 millió forintos lakáshitelnek?
Privátbankár.hu | 2021. október 2. 19:52
Egy lakáshitel havi törlesztőrészletét nagyban meghatározza, hogy mekkora jövedelemmel és milyen távú kamatperiódus mellett veszik fel. A Bank 360 elemzői azt vizsgálták, hogy hogyan alakul a törlesztője egy 10 millió forintos lakáshitelnek két különböző fizetés és kamatperiódus mellett.
Személyes pénzügyek Egyre több bankban büntetik azokat, akik túl sok pénzt tartanak a számlán
MTI | 2021. szeptember 30. 12:02
Közel négyszázra emelkedett azon németországi bankok és takarékpénztárak száma, amelyek "büntetőkamatot" vetnek ki egy bizonyos összeg felett ügyfeleik betétjeire a Verivox összehasonlító portál kimutatása alapján.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos