Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Az állam hasonló, mint egy nagy család. Ugyanúgy gondoskodnia kell az állampolgárairól és a gazdasági szereplőkről, mint, ahogy a családban a szülők gondoskodnak a gyerekeikről, ehhez azonban az szükséges, hogy az állam bevételekkel rendelkezzen.  A bevételek fontos részét az adók biztosítják. Aki dolgozik, adót és járulékokat kell fizessen, de ezért szolgáltatásokat is várhat.

Az állam hasonlóan működik, mint egy „nagy család”. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy gondoskodnia kell az állampolgárairól és a gazdasági szereplőkről, mint, ahogy a családban a szülők gondoskodnak a gyerekeikről. Ehhez azonban az szükséges, hogy az állam bevételekkel rendelkezzen.  A bevételek egy részét az adók biztosítják.

Mit jelent a közteherviselés, az újraelosztás, az adó?

Az adó a természetes vagy jogi személyek által a felettes hatalomnak kötelezően fizetendő rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – többnyire pénzbeli – juttatás. Korunkban a „felettes hatalom” szerepét az állam vagy az önkormányzatok és ezek szervei töltik be. E szervek az adókon kívül más kötelező befizetéseket is elvárnak (például járulékok vagy illetékek). Az utóbbiakat az adóktól az különbözteti meg, hogy az adófizetők a befizetésükért cserébe valamilyen közvetlen ellenszolgáltatásban részesülnek.

A közteherviselés elve – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót, ugyanis az állam ebből fedezi a közkiadásokat. (Például egészségügy, nyugdíjrendszer, rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem stb.). Az újraelosztás során az állam adók formájában a keletkező jövedelmekből elvon, és azt újra elosztja a gazdaság és a társadalom szereplői között. Az újraelosztás meghatározott szempontok szerint történik, így például a közfeladatok finanszírozási igénye, a szociális rászorultság. 

Mi a különbség az adók és a járulékok között?

Az adóhivatal – végrehajtó szervként – beszedi a törvényekben és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségeket, (adók, járulékok, hozzájárulások stb.), biztosítva ezzel az államháztartás bevételeinek jelentős részét. Az adó és a járulék közötti alapvető különbség, hogy míg az adó általános jellegű, azaz az állam szabadon használhatja fel különböző kiadásai fedezésére, addig a járulékok mindig valamilyen konkrét feladat végrehajtására szolgálnak. A társadalombiztosítási járulékból például az állam az egészségügyi ellátást, a munkanélküliek ellátását és a nyugdíjrendszert, a nyugdíjbiztosítási járulékokból kizárólag a nyugdíjrendszert tartja fent.

Mi az az egészségügyi szolgáltatási járulék? Kinek kell fizetnie?

A társadalombiztosítás rendszerében a részvétel nem a magánszemély egyéni választása, hanem kötelező. A kötelező részvétel alapján a biztosítottnak minősülő jogosultak (például munkaviszonyban állók vagy vállalkozók) igénybe vehetik valamennyi társadalombiztosítási ellátást (például nyugdíj, táppénz, anyasági ellátások, megváltozott munkaképességű személyek ellátása stb.). Vannak továbbá olyan személyek, akik nem minősülnek ugyan társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak (például nincs munkaviszonyuk, vállalkozásuk stb.), de egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosultak. Például nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatnak, gyermekgondozási díjban-, nyugdíjban részesülnek.

Akik nem biztosítottak, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak, a kockázatközösség elve alapján egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelesek. Ennek megfizetése alapján az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira (például orvosi ellátás igénybevétele) lehet jogosultságot szerezni. Ezt az egészségügyi szolgáltatási járulékot tehát csak annak kell fizetnie, aki semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségbiztosítási szolgáltatásra. (Mértéke jelenleg 7710 forint/hó.)

Mi az a bruttó és a nettó bér, a jövedelemadó?

Munkavállalóként mindenki számára az a legfontosabb, hogy havonta mennyi a keret, amiből a megélhetését biztosítja. (Lásd az első fejezetet is: Hol élünk? Hogyan élünk? lapismeretek az élethez.) A munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár, utólag, a már elvégzett munkáért. A bért terhelő állami elvonások, közterhek alapján beszélhetünk nettó és bruttó bérről.

Milyen közterhei vannak a munkabérnek?

A bruttó mindig valaminek a teljes egészére utal, míg a nettó ennek az egésznek a része. A nettó bér a munkáltató által a munkavállalónak kézhez juttatott és elkölthető jövedelem, az amit a dolgozó ténylegesen megkap az adók és járulékok levonása után. A bruttó bér ennél egy magasabb összeg, amiből még nincs levonva a személyi jövedelemadó (szja, a bruttó bér 15 százaléka), valamint az alkalmazottat terhelő társadalombiztosítási járulék (a bruttó bér 18,5 százaléka). Ezeket a közterheket a munkáltató vonja le, azzal, hogy ezen felül csak azt vonhatja le a (bruttó) munkabérből, amit jogszabály ír elő. Vagy végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat rendelkezik róla, vagy a levonásához a munkavállaló hozzájárult. A munkáltatót terhelő közterhet (szociális hozzájárulási adó) a munkáltató a bruttó bér után fizeti meg.

Mi az a személyi jövedelemadó?

A személyi jövedelemadó a magánszemélyek jövedelme után fizetendő adó. Az szja megfizetésével a magánszemélyek alkotmányos kötelezettségüknek megfelelően hozzájárulnak a közteherviseléshez. A személyi jövedelemadózás az arányosság és a méltányosság elvén alapul. Célja az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása. Főszabály szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő rendelkezést csak törvény mondhat ki. Az adó alapja az adóköteles bevételből a törvény szerint megállapított jövedelem. Az szja mértéke 2016. óta 15 százalék.

Hogy készül a személyijövedelemadó-bevallás?

A 2017-ben bevezetett új lehetőség szerint a NAV mindenkinek elkészíti az szja-bevallási tervezetet, akiről kifizetői, munkáltatói adattal rendelkezik. Legyen az munkavállaló, őstermelő, áfa fizetésére kötelezett magánszemély vagy akár egyéni vállalkozó. A tervezetet az ügyfélkapuval rendelkezők megtekinthetik a NAV eSzja oldalán. Akinek nincs ügyfélkapuja, kérheti a tervezet papír alapú kiküldését a NAV-tól.

Fotó: A papír, ceruza, zsebszámológép már a múlté, szoftverek és a NAV rendszere segítik az adóbevallást. (Fotó: Pixabay.com)Fotó: A papír, ceruza, zsebszámológép már a múlté, szoftverek és a NAV rendszere segítik az adóbevallást. (Fotó: Pixabay.com)

Az egyéni vállalkozóknak, az őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek önállóan kell benyújtaniuk az szja-bevallást, aminek elkészítését azonban nagyban megkönnyíti a NAV által összeállított adóbevallási tervezet, mely a munkáltatóktól, kifizetőktől származó adatokat tartalmazza. A tervezetek az adóévet követő év március 15-étől elérhetőek a NAV honlapján (www.nav.gov.hu), illetve a kormányzati portálon egyaránt.

Az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek a tervezet adatainak megtekintése, a nem kifizetőtől, munkáltatótól származó jövedelmi adatok (például: ingatlanértékesítés magánszemélynek, külföldi jövedelem), valamint a vállalkozói, őstermelői tevékenységgel összefüggő adatok kiegészítésével küldhetik be a bevallást elektronikusan, a webes kitöltő felületen. A személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje mindenkinek egységesen május 20.

Speciális foglalkoztatási fajták

Iskolaszövetkezetben végzett munka

Napjainkban a diákok munkavállalásához kötődő leggyakoribb foglalkoztatási forma az iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés. Bizonyos esetekben a nappali tanulmányokat folytató diáknak nem kell járulékot fizetnie, mégis igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatást. A tanulói vagy a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Ez vonatkozik a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is.

Az iskolaszövetkezet tagjaként a társadalombiztosítás szabályai szerint a diák nem biztosított – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az így végzett munkájával összefüggésben járulékot (18,5 százalék) sem kell fizetnie. Ha azonban az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kap, akkor az után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Az alkalmi munka

Ez egy egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára.

a)   A mezőgazdasági és turisztikai munka esetén azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot. Ám 2020. december 31-ig a koronavírus miatt az alkalmi munka időtartama egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 20 naptári nap, a mezőgazdasági idénymunka éves időtartama pedig legfeljebb 180 nap lehet.

b)  Alkalmi munka alatt időszakosan, vagy átmenetileg végzett munkát kell érteni hétköznapi értelemben. Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között

  • összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig,
  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig,
  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített,

határozott időre szóló munkaviszony.

Az alkalmi munkának vannak más korlátai is, például a foglalkoztatotti létszám. A jogszabály behatárolja az egy naptári napon egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazottak létszámát. A közszférában található munkák nem végezhetőek alkalmi munkaként. Továbbá, ha például a munkáltatónak több, mint 300 ezer forint köztartozása van bizonyos adónemeken, akkor nem alkalmazhat munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében, amíg ki nem egyenlíti a tartozását.

Az egyszerűsített foglalkoztatás adózása

A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként: mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, turisztikai idénymunka esetén 500 forint. Alkalmi munka esetén 1000 forint, filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint. Ezt a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell megfizetni.

A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az szja-törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség. Nem terheli továbbá a munkavállalót társadalombiztosítási járulékfizetési, személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Fontos, hogy az egyszerűsített foglalkoztatott nem minősül biztosítottnak, kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

Nem kell bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásban szerzett jövedelmet, ha az nem haladta meg a mentesített keretösszeget. Ez a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér, vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130 százaléka. Kizárólag a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell bevallani, mint munkabért. A napibér 2020. január 1-jétől 7410 forint (ennek 130 százaléka, tehát a mentesített keretösszeg 9633 forint). A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén a napibér 9690 forint (aminek 130 százaléka, azaz a mentesített keretösszeg 12 597 forint).

Hol adózik a külföldi munka?

Annak meghatározása, hogy milyen jogcímen és hol válik adókötelessé egy külföldi jövedelem, a felek között fennálló jogviszonyt (ha van) és a szerzés pontos körülményeit kell figyelembe venni. Hazai és nemzetközi szabályok együtt döntik el, hogy melyik államban válik adókötelessé az érintett jövedelem. A legtöbb országgal Magyarország kötött úgynevezett “kettős adóztatást elkerülő egyezményt”. Ezek célja az, hogy kijelölje, az adott jövedelem, melyik országban adózik, így elkerülve, hogy esetleg mindkét állam adóztassa ugyanazt.

Ha a jövedelem külföldön adóköteles, akkor ezt tájékoztató adatként szerepeltetni kell a magyar adóbevallásban, de csak akkor, ha más okból amúgy is be kell nyújtani a személyijövedelemadó-bevallást. Ha a külföldi jövedelem Magyarországon lesz adóköteles, akkor itthon adózik, és a magyar bevallásban kell bevallani, mint a belföldi jövedelmeket. Ugyanakkor itt kell utána adót fizetni. Vannak azonban speciális jövedelmek (például az osztalék), amelyek akár mindkét országban adókötelessé válhatnak.

Az adóztatás helyének vizsgálatakor különös jelentősége van a magánszemély adóügyi illetőségének. Az adóügyi illetőséget a magánszemély lakóhelye, létérdekeinek központja, szokásos tartózkodási helye, valamint állampolgársága befolyásolja.

(Ez a cikk a Diákverseny 2020 sorozat 3. rész, A munka és a pénz haladó szintű kiegészítése.)

Ábra: A külföldi munkavégzés adószabályai (forrás: NAV)

Ábra: A külföldi munkavégzés adószabályai (forrás: NAV)Ábra: A külföldi munkavégzés adószabályai (forrás: NAV)

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Itt van, hogy pontosan mikor utalják idén a nyugdíjakat
Baka F. Zoltán | 2021. január 15. 09:47
Három hónap lesz majd, amikor eltér a rendtől a kifizetések időzítése.
Személyes pénzügyek Szép számmal voltak magyarok, akik még a járvány alatt is gazdagodtak - itt a legfrissebb privátbanki körkép!
Csabai Károly | 2021. január 13. 06:07
Nemcsak a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyonok gyarapodtak két számjeggyel 2020-ban, hanem az ügyfelek száma is megugrott. E válsághelyzetben szokatlan jelenség oka, hogy a Covid-19 miatt március közepén elrendelt globális veszélyhelyzet hatására annyira olcsóvá váltak a befektetések, hogy nem kevesen gondolták úgy, most időszerű beszállniuk, akár a kockázatosabb eszközökbe is, mint például a részvényekbe. Ám, hogy e pozitív tendencia az idén folytatódik-e, az elsősorban attól függ, sikerül-e a gazdaságnak visszatérnie a rendes kerékvágásba – derül ki legfrissebb, exluzív privátbanki felmérésünkből.
Személyes pénzügyek 5 milliárd marad a zsebekben, ingyenesen intézhetünk több ügyet is
MTI | 2021. január 10. 12:53
Január 1-től évi másfél millió államigazgatási ügy intézése vált ingyenessé, idéntől ugyanis illetékmentesek az elsőfokú közigazgatási eljárások - közölte Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-vel.
Személyes pénzügyek 400 ezer forint közelébe ért a bruttó átlagfizetés tavaly októberben
MTI | 2021. január 6. 10:11
8,8 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi.
Személyes pénzügyek Elektromos bringára ad pénzt az állam - indul az újabb pályázati kör
Privátbankár.hu | 2021. január 3. 08:50
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elektromos rásegítésű kerékpárok megvásárlását támogató kiírásának második körében 2021. január 4. és 8. között várják a pályázatokat. 
Személyes pénzügyek Novemberben – még – kellett a magyar munkaerő Ausztriában
Eidenpenz József | 2021. január 1. 06:11
A márciusihoz képest sokkal kevesebb munkahely szűnt meg az újabb korlátozásokat, lezárást hozó novemberben Ausztriában. A magyar foglalkoztatottak száma pedig csak csekély mértékben csökkent, bár ezzel is csúcstartók lettünk. A karácsony utáni harmadik lezárással azonban tovább romolhat a helyzet.
Személyes pénzügyek Biztosítások: több fontos határidő is most jár le
MTI | 2020. december 27. 08:35
December 31-e a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) egy részénél, és a nyugdíjbiztosításoknál is fontos határnap - hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
Személyes pénzügyek Az egzotikus úticélok száma a különféle tiltó intézkedések miatt alaposan lecsökkent
Szarvas György | 2020. december 26. 12:19
A hagyományos téli üdülőhelyek mellett az elmúlt években alaposan divatba jöttek az egzotikus helyszínek, melyek valóban alkalmat kínálnak arra, hogy aki akar, el tudjon „menekülni” a télből a nyárba, maga mögött tudja hagyni a hagyományos karácsonyi ünnepeket. A koronavírus-járvány miatt persze sok mindent megváltoztatott, azonban úgy tűnik, hogy az elszánt utazókat ez sem tántorítja el, hogy útra keljenek. 
Személyes pénzügyek Mennyi hitelt vehet fel egy nyugdíjas 2021-ben?
Privátbankár.hu | 2020. december 24. 12:44
A nyugdíjak januártól a jövőre várt infláció mértékével összhangban 3 százalékkal emelkednek. Mit jelent ez azoknak az időseknek, akik hiteligénylést terveznek? Mekkora hitelösszeggel számolhatnak, illetve mennyit számít esetükben a 13. havi nyugdíj visszaépítése? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Bank360.hu elemzői.
Személyes pénzügyek A járvány ellenére sokan kerülnek utcára
Privátbankár.hu | 2020. december 23. 06:49
A tiltás lejárta után, a harmadik negyedévben közel annyi ingatlant űrítettek ki, mint 2019 egészében.
Friss
hírlevél