„Azért ezt nagyon nehéz így összehozni, hogy egyszerre van kétszámjegyű élelmiszer-áremelkedés, miközben recesszió van. [...] A kereskedőket sem értem, hogy alapvetően mire áraznak ilyen magas élelmiszerárakat. Azt látják, hogy az emberek nem dúskálnak a pénzben – ezt összességében nem tudom összerakni, hogy mire alapozzák. Ha azt a akarják, hogy a drága termékeik ott rohadjanak meg a boltok polcán, akkor felőlem árazhatnak, de vissza fog esni a kereslet, az elég valószínű”
– elmélkedett Vég Márton, az Mfor és a Privátbankár újságírója a Klasszis Média lapcsoport beszélgetős műsora, az Ez Viszont Privát legfrissebb adásában, arra utalva, hogy a gazdasági recesszió és az infláció a közgazdaságtan alapelvei szerint egymással szemben dolgozó folyamatok, így más tényezőknek is szerepet kell játszaniuk az élelmiszerárak a Privátbankár Árkosár-felmérésében mért tíz százalék feletti emelkedésében. (Az alábbi videó a beszélgetés e részénél indul:)
A forintgyengülés mindenképpen hatással van az importon keresztül az élelmiszerárak jelentős emelkedésére, kezdte aztán a magyarázatok keresését Vég Márton, mire Gáspár András lapigazgató, az Árkosár-felmérés egyik szerzője azzal kontrázott, hogy ami pedig hazai termék, az rendkívül alacsony hatékonysággal készül.
A beszélgetés során aztán sok tényező előkerült: az ipar gyenge teljesítményétől a magas áfán keresztül a kiskereskedelemre kivetett, ideiglenesnek ígért, de újra és újra meghosszabbított különadókig.
„Pont azzal találkozunk, hogy érvényesülnek a gazdasági törvényszerűségek. Láttunk már olyat, hogy stagfláció a történelemben, azaz hogy egyszerre van stagnálás vagy recesszió, illetve infláció. Teljesen igaz, hogy ez egy nagyon veszélyes helyzet, [...] igen rossz spirálba viheti a gazdaságot”
– fogalmazott Gáspár András, aki szerint ennek a veszélyes helyzetnek a létrejöttében hatalmas szerepe van a kormány gazdaságpolitikájának. Nem lehet arra számítani, hogy „biztos nem lesz semmilyen tovagyűrűző hatása, ha a költségvetés helyzete miatt elkezdek a gazdaság szereplőitől folyamatosan beszedni”. A különadókat – nemcsak a kiskereskedelemben, hanem mondjuk a bankok, a távközlési cégek is – áthárítják az ügyfelekre és a vásárlókra.
„Itt a folyamat végén mindig a lakosság áll, mindig az ő zsebüket fogják érinteni ezek az extrabevételek, amelyeket a kormány elvár”
– szögezte le Gáspár András.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
