Előző havi Árkosár-felmérésünk viszonylag jó hírt hozott: a családi nagybevásárlás áremelkedésének tempója közel egy éve nem látott szintre lassult – igaz, ebben vastagon közrejátszott a bázishatás is, magyarán, az előző augusztusi magasabb árszínvonalhoz képest nem tűnt olyan nagynak a drágulás. A felmérésünk másnapját követő hivatalos KSH-adatközlés pedig szinte pontosan akkora éves áremelkedést mutatott az élelmiszerek körében, mint az Árkosár-felmérés (5,9 illetve 5,8 százalékot). Azóta annyi történt, hogy a kormány meghosszabbította az árrésstop intézményét – először csak a Harcosokat tájékoztatta róla Orbán Viktor, de aztán a Magyar Közlönyben is megjelent a kicsit sem meglepő döntés. Hiába jelezte az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), hogy az intézkedés egyre súlyosabb károkat okoz, az árrésstopot ezúttal november 30-áig hosszabbította meg a kormány.
Mivel ez szakmai alapon már rég nem indokolható, pusztán politikai motivációja van az intézkedésnek, már most megjósoljuk: a november végi határidő előtt újra be fogják jelenteni a program meghosszabbítását.
Mennyit ér az árrésstop? Csak a választások után jön majd a feketeleves
Azt nemcsak a kormány, hanem az OKSZ is elismeri, hogy az árrésstop csökkentette az érintett termékek árát – azonban a kereskedelmi szövetség szerint a hatás pusztán egyszeri, és nem áll arányban az okozott károkkal. A Privátbankár Árkosár-felmérésében 30 élelmiszer szerepel, ezek közül 12 tartozik az árrésstop hatálya alá. A 12 termék közül egyetlen van, ami többe kerül most, mint az árrésstop bevezetése előtt: a csirkemell 2,5 százalékkal drágább, mint márciusban. 2 termék ára nem változott, 9-nél viszont csökkentek az árak – a liszt és a párizsi esetében 20, a krumpli esetében 30, a tejföl és a margarin esetében 40 százalékot is meghaladó mértékben. Az alábbi táblázatban az árrésstop alá tartozó termékek éves és márciushoz képest mért árváltozását gyűjtöttük össze:
A táblázatból az is látszik, hogy van 4 termék (tej, csirkemellfilé, sajt és tojás), ami még az árrésstop ellenére is jelentősen drágult tavalyhoz képest. Persze ahogy az lenni szokott, most sem tudhatjuk, hogy mennyibe kerülnének ezek a termékek árrésstop nélkül. Az átlagos árcsökkenés az általunk vizsgált árrésstopos termékek körében 17,1 százalékos – ez nem áll messze a kormány által (jóval több termék alapján számolt) 19,6 százalékos csökkenéstől.
A statisztikában jártasabbak már biztosan elméláztak azon, hogy mi lesz az árrésstop egyéves születésnapja (2026. március 17.) után: ekkor a magasabb, árrésstop előtti árak kikerülnek a bázisból, és az alacsonyabb árrésstopos árakhoz hasonlítjuk majd az aktuálisakat – ez önmagában jelent majd egy nagyobb ugrást az inflációs mutatóban. Talán nem véletlen, hogy ez az inflációs adat csak az országgyűlési választásokat követően jelenik majd meg (legkorábban az áprilisra vonatkozó inflációs adatokban, májusban).
Hajszál híján 38 ezer forint a családi élelmiszer-nagybevásárlás
Ami az árrésstopon kívüli világot érinti: szeptemberben már nem tudunk olyan kedvező hírekről beszámolni, mint a bázishatás által segített augusztusban. Azért van jó hír is: a második egymást követő hónapban lett olcsóbb a családi nagybevásárlás,
ezúttal 0,7 százalékos havi árcsökkenést mértünk a három hazai hipermarketben,
amelyeket szeptember 3-án látogattunk végig. A szokásos 30 termékért átlagosan 282 forinttal kevesebbet kell fizetnünk, mint augusztusban. Az Intersparban ezúttal alacsonyabb lett a kosárérték, a Tescóban és az Auchanban pedig kisebb emelkedést mértünk havi szinten.
Tavaly szeptemberhez képest viszont hajszál híján újra két számjegyű áremelkedést mértünk: a három hipermarketben
átlagosan 9,9 százalékkal drágult a Privátbankár Árkosár: 3433 forinttal többet kellett adnunk most ugyanazért a kosárért, mint egy éve.
Jelentős különbség továbbra sincs az áruházak között, a Tesco és az Auchan kasszáinál szinte hajszálra ugyanannyiba került Árkosarunk, az Interspar viszont ezúttal nagyjából 6 százalékkal volt olcsóbb. Történelmi csúcs nem született:
két forint híján 38 ezer forintba került a családi élelmiszer-nagybevásárlás átlagosan a hazai hipermarketekben.
Laptársunk, az Mfor az adatokból az eltérő fogyasztási szerkezet miatt külön kalkulációt is készít idősebb honfitársainknak: a Nyugdíjas Árkosár legfrissebb adatai alapján a kormány által küldött 30 ezer forintos utalvány éppen elég lesz a nyugdíjasok egyszeri élelmiszer-nagybevásárlására. További részleteket itt olvashat >>>
|
Bár az áruházak összesített árai között nincsenek nagy különbségek, az egyes termékek szintjén lehetnek eltérések – sokat spórolni azonban úgysem igazán tudnánk, ha mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban adják. A logisztikai bravúr és tripla utazgatás eredményeként az átlagos árhoz képest csupán 2314 forinttal maradna több a pénztárcánkban (mínusz az esetleges extra üzemanyagköltség). Spórolni talán azzal tudunk, ha belépünk az áruházak hűségprogramjaiba: így nemcsak kuponokat kaphatunk, hanem egyes termékek esetében alacsonyabb árakat is elérhetünk – felmérésünk ezekkel a programokkal ugyanis nem számol.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Az előző hónaphoz képest három termék esetében mértünk nagyobb árcsökkenést: egy akciónak köszönhetően 13 százalékkal lejjebb került a kávé egyébként elég borsos átlagára augusztushoz képest. Több mint 20 százalékkal csökkent a banán és a krumpli ára egy hónap alatt. 10 százalékot emelkedett viszont a tej átlagára, a legnagyobbat pedig a kenyér ára ugrott: átlagosan közel 24 százalékkal drágább most, mint augusztusban.
Ha a nagyobb éves árváltozásokat akarjuk összegyűjteni, meglehetősen szélsőséges helyzettel szembesülünk: a 10 százalékot meghaladó éves árváltozásokat bemutató grafikonra ezúttal 21 termék került fel a vizsgált 30-ból (!). A jelentősen olcsóbbá vált 5 termék kivétel nélkül árrésstopos, leginkább a tejföl, a párizsi és a krumpli ára esett tavalyhoz képest. A drágulási oldalon persze sokkal több termék szerepel, közöttük egy új rekorder az élen: az almáért idén szeptemberben 60 százalékkal kértek többet, mint tavaly. A vaskos drágulás betudható annak, hogy tavasszal súlyos fagykárok érték a hazai gyümölcsösöket, emiatt nagyon kevés alma termett.
A drágulási rekorder alma mögött nem sokkal maradt le 3 termék, amelyek a világpiacon is drágulnak: a csokoládé a narancslé és a kávé:
Havi legolcsóbbak – mit vigyen a gyerek az iskolába?
Ebben az állandó rovatunkban mindig három terméket veszünk alaposabban górcső alá. Az Árkosár általános módszertanától eltérően viszont itt márkára és minőségre való tekintet nélkül csak azt nézzük meg, hogy hol lehet a legolcsóbban beszerezni őket.
Egy hete becsengettek az iskolákban, ami sok szülő számára egyet jelent a reggeli kapkodással és a kérdéssel: mit csomagoljunk tízórainak? Mostani felmérésünk során olyan alapvető élelmiszereket néztünk meg, amelyek jó eséllyel bekerülnek az iskolatáskába. Így esett választásunk a zsemlére, az almára és egy kis nassolnivalóként a túródesszertre.
A zsemle tekintetében teljesen mindegy, hogy hol szerezzük be, hiszen azzal a szokatlan helyzettel találkoztunk, hogy mindhárom áruházlánc fillérre ugyanannyiért, 65 forintért kínálta a pékáru legolcsóbb verziójának darabját.
Az almánál már valamivel nagyobb volt a szórás az áruházláncok között. A legolcsóbb hazai gyümölcsöt az Intersparban láttuk. A 1,5 kilós kiszerelésű piros almát 999 forintért árulták, így a kilós ár 666 forintra jön ki. A Tescóban is úgy jártunk a legjobban, ha a 2 kilós kiszerelésű almát választjuk 1499 forintért, vagyis a piros, magyar alma kilós ára itt 749 forint. Az Auchanban a legolcsóbb kategóriában két almafajta közül is választhattunk, 899 forintért adták a Lengyelországból származó Golden vagy a hazai Royal Gála kilóját.
Ami a legolcsóbb túródesszertet illeti, az Auchan saját márkás, Tuti Tipp Natúr Rudija tűnt a legolcsóbbnak. Az öt darabos kiszerelésű desszert 306 forintba került, a kilós ár 2660 forintra, a darabár 62 forintra jön ki. A Tescóban és az Intersparban 99 forintért láttunk 30 grammos túródesszertet. Előbbinél a Retro Túró Roló, utóbbinál a saját márkás termék kilós ára egyaránt 3300 forint volt.
Írország, Spanyolország, Szlovénia és Hollandia nem vesz részt a dalfesztivál jövő évi rendezvényén, tiltakozásul Izrael gázai vérontása ellen. 
