A vártnál gyengébben kezdte idehaza a harmadik negyedévet a fogyasztás. Júliusban éves alapon 1,7 százalékkal, mélyen a reáljövedelmek növekedési üteme alatt bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene. Ami pedig igazán fájó lehet, hogy havi alapon a forgalom volumene 0,5 százalékkal csökkent – erről ír laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Mfor.hu. Ráadásul éles kontraszt figyelhető meg a júliusi mutató és a második negyedéves GDP-adatok között: ez utóbbinál ugyanis a háztartások fogyasztási kiadása 5 százalékkal bővült.

„A kettő közötti eltérés több okra vezethető vissza. Egyrészt lehetséges, hogy inkább a szolgáltatások igénybevétele bővül, másrészt továbbra is jellemző lehet a külföldi webshopok térhódítása, harmadrészt pedig a bevásárlóturizmus élénkülhet” – véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

„A kiskereskedelmet elsősorban az üzemanyag-forgalom fogta vissza, a 2,4 százalékos éves alapú csökkenésével. Ebben a július elejét jellemző viharos időjárás miatti alacsonyabb utazási kedv játszhatott szerepet” – írja Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.

A hűvösebb időjárás, illetve a külföldi desztinációk preferálása a turizmusra is ráütötték a bélyeget, ami szintén visszafogott számokat hozott júliusban – erre Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője hívja fel a figyelmet. Márpedig a harmadik negyedév kezdetén ezek a folyamatok – ráadásul a hagyományosan erősebben teljesítő ágazatokból – egyelőre nem adnak túl sok okot a bizakodásra a második féléves gazdasági felpattanással kapcsolatban.

Árrésstop: a sosem múló vita

A primer elemzésen túl mélyebb strukturális problémákról is beszélhetünk az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint. Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára megtépázott fogyasztói bizalomról ír, aminek a helyreállásából a kiskereskedelmi szakma a kormányzati intézkedések miatt nem tudja kivenni a részét, hiszen a kormány újabb és újabb terheket rak a kiskereskedelemre. 

Ebbe a körbe tartozik Kozák szerint az árrésstop is, amelynek megítélésében a kereskedelmi érdekvédelmi szövetség éles ellentétben áll a kormányzattal. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt írja, hogy „a november 30-ig meghosszabbított intézkedés gyors és érdemi árcsökkenést eredményezett, a drogériákban átlagosan 26,6 százalékkal, az élelmiszerüzletekben 19,6 százalékkal lettek olcsóbbak a termékek.”

Az árcsökkenéssel az OKSZ is egyet ért, azonban ezt a hatást mindössze egyszerinek véli, ami nem elég ahhoz, hogy visszatérjen a fogyasztói bizalom. „Reprezentatív felmérés igazolja, hogy azóta a lakosság 75 százaléka nem érzékeli az árrésstop hatását” – magyarázza Kozák Tamás.

További részletek és az ágazat jövőbeli várakozásai az Mfor cikkében olvashatók.