Végre megvalósult Orbán Viktor álma a boltokban - csak közben kirepült a zsebünkből egy tízezres

Egy évvel ezelőtt, 2022 szeptemberében már a harmadik egymást követő hónapja jelentettünk 30 százalékot meghaladó éves áremelkedést a hazai hipermarketekből. Akkor lépte át először a 31 ezres határt a családi nagybevásárlás ára - a tavalyi kőkemény hegymenet után várható volt, hogy idén ősszel kedvezőbb számokat láthatunk majd az élelmiszeráraknál, köszönhetően a masszív bázishatásnak. A legfrissebb Privátbankár Árkosár felmérés meg is hozta a régen látott eredményt: továbbra is egyre többet kell kiadnunk a családi nagybevásárláskor az élelmiszerekért, de a drágulás tempója jóval alacsonyabb, mint egy évvel ezelőtt.

Ahogy bő 16 éve minden egyes hónapban, ezúttal is három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét jártuk végig, és megnéztük, hogyan alakult minta-élelmiszerkosarunk ára. Az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletében 30 élelmiszer árát jegyeztük fel - ugyanazokét, amelyeket 16 éve mindig bepakolunk a bevásárlókocsinkba.

Megtört a trend: drágább lett a bevásárlás, mint egy hónapja

Miközben vártuk a megváltást a tavalyi horrorisztikus számok után, havi szinten kisebbfajta kellemetlen meglepetésbe botlottunk: megtorpant ugyanis az élelmiszerárak havi csökkenése, május óta most került először többe a nagybevásárlás, mint a megelőző hónapban. A három áruház közül kettőben csak minimális árcsökkentést mértünk (0,2 illetve 0,9 százalékosat), a harmadik áruházban 3,6 százalékos havi áremelkedést -

átlagban így 0,8 százalékkal drágult a családi nagybevásárlás az előző hónaphoz képest.

Ez ugyan nem jelentős áremelkedés (280 forinttal nőtt a kosárérték egy hónap alatt), de egy negyedéve tartó trendet tört meg. A havi áremelkedés hátterében az áll, hogy míg a krumpli, az alma és a csirkemell ára 10 és 20 százalék közötti mértékben csökkent, addig a kávé, a tea, a csokoládé, a szénsavas üdítő és a tömény szeszesital esetében 10 és 20 százalék közötti áremelkedést, a túródesszert és az ásványvíz esetében pedig még nagyobb, 20 százalék fölötti átlagos áremelkedést mértünk egyetlen hónap alatt.

Itt az egy számjegyű élelmiszer-infláció

Tavalyhoz képest viszont tényleg sokkal szebb lett a kép - már ha a hajszál híján 8 százalékos drágulást szépnek lehet nevezni. Ennyit drágult ugyanis a családi nagybevásárlás egy év alatt:

7,9 százalékkal emelkedtek az átlagos élelmiszerárak a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint 2022 szeptemberéhez képest.

Ennél alacsonyabb éves áremelkedést utoljára két éve, 2021 szeptemberében mértünk.

Ezzel együtt már hatodik hónapja csökken a Privátbankár Árkosár árindexe, az éves áremelkedés mértéke. Ne feledkezzünk azért meg arról, hogy a "régi" árakat már elfelejthetjük: még ebben a csökkenő tempóban is 2 473 forinttal emelkedett a nagybevásárlás végösszege az előző évhez képest.

A három hipermarketben így átlagosan 33 907 forintba került a családi nagybevásárlás - hogy mennyivel nehezebb lett röpke két év alatt a háztartások élete, azt jól mutatja, hogy két évvel ezelőtt szinte forintra pontosan 10 ezerrel kevesebbet kellett ugyanezért a 30 termékért kifizetni, ugyanezeknél az áruházláncoknál. Ahogy alábbi grafikonunkon is látszik,

2021 szeptemberében még csak 23 874 forintba, a mostaninál 10 033 forinttal kevesebbe került ugyanez a nagybevásárlás.

Ez különösen az alacsonyabb jövedelműeknek és a nyugdíjasoknak fájhat – a Privátbankárhoz hasonlóan ugyancsak a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor.hu Nyugdíjas árkosár néven külön elemzésben is foglalkozik az őket érintő folyamatokkal, az aktuális eredményekről itt olvashat >>

Mindenesetre most jól kommunikálható eredmény született: szeptemberre az élelmiszerek frontján megvalósult a kormányzati cél, az egy számjegyű drágulás - legalábbis a sokat ostorozott hipermarketekben.

Lebirkóztuk, fülön ragadtuk és megtapostuk?

A miniszterelnök július közepén használta az infláció letörésére ezeket a kifejezéseket - arról beszélt, a kormánynak kell olyan intézkedéseket hoznia, amelyek működnek az infláció ellen. Ekkor persze már nem kockáztatott nagyot, és valójában érdemi kormányzati intézkedést sem kellett tennie (talán nem is állt volna rendelkezésére ilyen): a bázishatás (a tavalyi óriási tempójú áremelkedésre rakódik rá a mostani) miatt százalékosan kifejezve már önmagában is kisebb az inflációs mutató, a zuhanó kereslet (amely a szintén zuhanó reáljövedelmek egyenes következménye) pedig ténylegesen is visszafogottabb áremelkedéshez, egyes termékek esetében árcsökkenéshez vezet.

A vásárlók egyre kevesebbet érő jövedelméért kell versenyezniük az üzleteknek, amit minél alacsonyabb árakkal, minél hangzatosabb akciókkal tesznek - a kormány erre a vonatra ül fel, amikor kötelező akciókat rendel el és árösszehasonlító oldalt indít, tovább próbálva gerjeszteni a versenyt.

Mi lett az árstopos termékek árával?

A verseny egyébként a jól működő, nem agyonkorlátozott piacok sajátja - az árstoppal például épp azokat a piaci folyamatokat fojtották meg, amelyek segíthették volna a legnehezebb időkben a vásárlók számára kedvezőbb irányba alakítani a folyamatokat. Az árstop augusztus 1-je óta a múlté, de még így is sokáig kísért a szelleme: szeptember végéig nem lehet beszerzési ár fölött adni az érintett termékeket, és közülük kettőt mindig be kell vonni a kötelezően leakciózott termékek körébe.

Ahogy augusztusban, úgy szeptemberben is megvizsgáltuk, hogyan áll a korábban árstoppal érintett élelmiszerek köre. Nyolc terméknél írtuk fel a legalacsonyabb elérhető árat júliusban (az árstop utolsó hónapjában), ezek közül öt esetében azt találtuk:

olcsóbban lehet megvenni most az élelmiszereket, mint az árstop idején.

A legnagyobb csökkenést az árstophoz képest szeptemberben a krumplinál mértük (-22,9 százalék), de a tojásért is jóval kevesebbet kell fizetni, mint az árstopos időkben (-15,2 százalék). Drágult valamelyest a liszt (+3,7 százalék) és az UHT tej (+6,1 százalék) is - a kristálycukor ára viszont egyenesen kilőtt, 64,1 százalékkal többet kell most fizetni érte, mint júliusban.

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Ami az éves toplistákat illeti: bővült azoknak a termékeknek a köre, amelyek egy év alatt jelentősebben olcsóbbak lettek. A sajtot érdemes főként kiemelni közülük, ami több mint 30 százalékkal olcsóbb lett, de a margarinért is 26 százalékkal kevesebbet kell adni, mint egy évvel ezelőtt. 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent tavaly szeptemberhez képest a krumpli, a tojás és a liszt ára is - pedig mindhárom árstopos volt még egy éve...

A legnagyobb áremelkedést is egy korábbi árstopos terméknél mértük; ahogy már korábban jeleztük, a kristálycukor még beszerzési áron adva is 62 százalékkal többe kerül most, mint egy éve. A második helyre a gyümölcsjoghurt került, közel 60 százalékos éves áremelkedéssel, a harmadikra pedig a chips, ami majdnem 50 százalékot drágult egy év alatt. Alább látható az átlagot meghaladó mértékben dráguló élelmiszerek listája:

Havi legolcsóbbak: mi kerül az uzsidobozba?

Ahogy mindig, ezúttal is kiválasztottunk három terméket, és - az Árkosár általános módszertanától elszakadva - megvizsgáltuk, márkára és minőségre való tekintet nélkül, hol lehet beszerezni őket a legolcsóbban.

Az iskolakezdéshez kapcsolódóan választottunk olyan termékeket, amelyek jó eséllyel bekerülhetnek az egyszeri nebulók tízórais dobozába. A kakaós csiga például felmérésünk idején a Tescóban volt a legolcsóbb - 141 forintba került a darabja, míg az Auchanban 159 forintért, az Intersparban 189 forintért adták.

A péksüti mellé gyümölcs és/vagy gyümölcslé is dukál - az előbbiek közül szezonja van a szőlőnek, amit egyelőre Olaszországból importálnak a hipermarketek. A legolcsóbb a Tesco kínálatában volt a gyümölcs, kilónként 799 forintért; az Auchan 898-ért árulta a rozé változatot, az Interspar pedig 999-ért.

A kétdecis, szívószállal is felszerelt (tehát ma már egyáltalán nem trendi/környezettudatos minősítésű) gyümölcslevek közül a legolcsóbb az Auchanban kapható Szobi narancslé volt, 109 forintért; a Spar sajátmárkás terméke 139 forintba került, a Tescóban a Topjoy 175 forintért került a polcokra.