Semmi jele annak, hogy mérséklődne az inflációs nyomás
15 éve havi rendszerességgel végzett Árkosár-felmérésünk történetében először idén júliusban emelkedett 30 százalék fölé az éves áremelkedési ütem az élelmiszerek körében. Augusztusban is a lélektani 30 százalékos szint felett volt a drágulás üteme - a legfrissebb eredmények alapján pedig szeptemberben is ugyanez a helyzet. Szeptember 5-én jártuk végig három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan változott 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke - ezúttal is Auchan, Interspar és Tesco üzletekben jártunk.
Az elmúlt hónapokban rendre a várakozások fölött alakult a KSH fogyasztóiár-indexe; az infláció gyakorlatilag minden termékkörben jelentős, de az élelmiszerek terén mért leginkább mind az átlagot, mind pedig a várakozásokat meghaladó drágulást a statisztikai hivatal. A legutóbbi, júliusra vonatkozó adatközlésben már 27 százalékos áremelkedést jelentett a KSH, amit saját felmérésünk gyakorlatilag egy hónappal előre jelzett (júliusi éves árindexünk 31,5 százalék volt). Ez különösen azért fájdalmas, mert az egyes jövedelmi kategóriákba tartozók fogyasztói kosarának összetétele nem egyforma, az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások jóval nagyobb arányt képviselnek az alacsonyabb jövedelműek, így a nyugdíjasok kiadásai körében is. Ebből a szempontból a szeptemberi adatok még inkább elszomorítóak, és mind a holnap nyilvánosságra kerülő augusztusi, mind az egy hónap múlva esedékes szeptemberi KSH-inflációs adatot illetően borús képet vetítenek előre.
Vajon ez volt az utolsó árstopos nagybevásárlásunk?
Mostani felmérésünk számait abból a szempontból is érdemes feljegyezni, mert előfordulhat, hogy ez az utolsó hónap, amikor az árstop intézménye a jelenlegi formában hatályos. Hivatalosan ugyanis legutóbb október 1-jéig hosszabbították meg az étolaj, a cukor, a liszt, a tej és a csirkehús árát tavaly októberi szinten rögzítő rendelet hatályát. Egyik oldalról ijesztően hathat, hogy eltörölhetik az árstopot, ami az érintett termékek körében azonnali jelentős áremelkedést hozhatna - másik oldalról viszont egy átlagos családi bevásárlás végösszege nem feltétlenül ugrana meg jelentősen, mivel a többi, árstoppal nem érintett termék esetében akár csökkenhetnének (vagy legalábbis kevésbé növekedhetnének) az árak, ha a kereskedelmi láncok nem kényszerülnének arra, hogy az árstopos termékeken jelentkező egyre masszívabb veszteséget a többi árucikk drágításával mérsékeljék.
Persze azok a családok, ahol a beszerzett élelmiszerek nagyobb arányban kerülnek ki az árstopos termékek közül (tehát kevesebbet vásárolnak a többi élelmiszerből), jelentős áremelkedéssel szembesülnének. Emellett ha kivezetnék (akár fokozatosan is) az árstopot, garantáltan egy komolyabb "spájzolásba" kezdenének a háztartások, ami ideiglenes áruhiányhoz vezethetne - amire egyébként a mennyiségi korlátozás ellenére néha már most is akad példa. Nem utolsó szempont, hogy a kormányzati kommunikáció szintjén is zavart okozna, ha - a rezsicsökkentéshez hasonlóan - az árstopot sem sikerülne "megvédeni", valamint az, hogy a költségvetés számára némi áfabevétel-kiesésen kívül gyakorlatilag nem telik semmibe fenntartani az árstop intézményét. Így összességében könnyen előfordulhat az is, hogy a jelenlegi, változatlan formában újra meghosszabbítják az árstopot - de arra is van némi esély, hogy az érintett termelők, gyártók, kereskedők érveit meghallgatva változtat rajta a kormány, hogy ne sodorjanak még nehezebb helyzetbe egyes szereplőket.
Történelmi csúcson az áremelkedés és a bevásárlás végösszege is
Szeptemberi felmérésünk során egyetlen hónap alatt is jelentős áremelkedést mértünk. Augusztushoz képest 4,7 százalékkal emelkedtek az árak szeptemberre - a nem olyan távoli múltban ez még éves drágulásnak is beillett volna... 1 400 forinttal többet kell most adni ugyanazért az élelmiszerkosárért. Az éves áremelkedés pedig mindhárom áruházban 30 százalékos vagy azt meghaladó mértékű volt - összességében
átlagosan 31,7 százalékkal emelkedett a havi élelmiszer-nagybevásárlás ára a hazai hipermarketekben.
A vizsgált áruházak között ebben a tekintetben nem volt tehát nagy különbség, ahogy a vásárlás végösszegében sem. Ezúttal az Auchan volt a legolcsóbb 30 984 forintos kosárértékkel, a Tesco 31 485 forintot, az Interspar pedig 31 832 forintot kért ugyanazért a 30 termékért. A legdrágább és a legolcsóbb üzlet között tehát mindössze 501 forint a különbség - ezen az árszinten ez alig 1,6 százalékos eltérést jelent.
Az átlagos kosárérték pedig 31 434 forint lett, ami - hasonlóan a 31,7 százalékos éves áremelkedéshez - történelmi csúcsot jelent;
a Privátbankár Árkosár-felméréssorozat történetében még egyikre sem volt példa korábban.
Ha mindent ott vásárolnánk meg, ahol a legolcsóbban adják, akkor is 29 284 forintot kellene kiadnunk a 30 élelmiszerért, ehhez azonban sok utazgatásra, szervezésre lenne szükség.
Mi drágult a legjobban?
A havi szinten is jelentősnek mondható áremelkedéshez a banán járult hozzá legnagyobb mértékben (+33 százalék), de közel 30 százalékot drágult a narancslé is. Egyetlen hónap alatt 17,7 százalékot drágult a rizs, 12,2 százalékot a tojás és egyes tömény szeszesitalok. A kávét és a teát viszont az akcióknak köszönhetően közel 15 százalékkal olcsóbban adják most, mint augusztusban.
Az éves áremelkedést vizsgálva meghökkentő, de 3 termék esetében is 100 százalékot meghaladó drágulást találtunk - a kenyér, a margarin és a tejföl is több mint kétszer annyiba kerül, mint 2021 szeptemberében. Egy év alatt 86 százalékkal drágább lett a sajt, 70,6 százalékkal a krumpli, közel 70 százalékkal a tojás, 60 százalékkal (az árstopon kívüli) tej. Az alábbi termékeknél mértünk 20 százalékot meghaladó éves áremelkedést:
Havi legolcsóbbak
Ezúttal is választottunk három terméket, és megvizsgáltuk, hogy - az Árkosár általános módszertanától eltérve - márkára és minőségre való tekintet nélkül hol lehet őket a legolcsóbban beszerezni.
A tojásról az a hír járja, hogy lendületesen drágul majd az év végéig, amikor is a darabár elérheti a 100 forintot is.
A polcokon már most is lehet 70-80 forint körüli árakat látni, most megnéztük, mérettől és kiszereléstől függetlenül hol tart jelenleg az árazás. A legolcsóbb tojást a Tescóban találtuk, a 30 darabos tálcás kiszerelésű, ketreces tartásból származó termék darabjáért 56,63 forintot kértek el. Az Auchanban a 10 darabos sajátmárkás volt a legolcsóbb, az S-es méretű tojás darabja 62,9 forint volt. Az Intersparban 64,8 forint volt egy darab M-es méretű tojás.
A száraztészta is a lendületesen dráguló termékek között szerepel mostanában - a legolcsóbb spagettit a Tescóban találtuk, a durumlisztből készült sajátmárkás termék kilója 758 forint volt. Az Auchanban 797,5 forint volt a sajátmárkás spagetti kilója (itt annyiban észnél kell lenni, hogy 400 grammos kiszerelésben árulják a megszokott félkilós helyett). Az Intersparban a kilós kiszerelésű sajátmárkás tészta volt a legolcsóbb 889 forintért.
A zöldség-gyümölcs osztályon most a szilvát néztük meg alaposabban: a legolcsóbbat az Auchanban árulták, igaz, kilónként 328 forintért II. osztályba sorolt gyümölcsöt lehetett kapni. A Tescóban 499 forint volt a magyar gyümölcs kilónként, az Intersparban olasz feketeszilvát találtunk 829 forintért kilónként.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
