Augusztusban egy egészen kiugró élelmiszerár-emelkedést mért a Privátbankár Árkosár-felmérése a hipermarketekben, amelyet szeptemberben egy szintén jelentősnek mondható korrekció követett. Aki arra számított, hogy októberre kisimulnak a hullámok, az nagyot tévedett: havi és éves szinten is ismét jelentős áremelkedésről tudunk beszámolni.
Az adatok alapja ezúttal is egy alapos felmérés: ahogy lassan 18 éve minden hónapban, ezúttal is végigjártunk 3 hipermarketet, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke, mennyit kellene a kasszáknál hagyni egy átlagos családi nagybevásárlás után. Az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletét október elsején látogattuk végig, az eredményről a szokásoknak megfelelően egy nappal a KSH hivatalos inflációs adata előtt egy nappal számolunk be a Privátbankár hasábjain.
Jelentős ugrás az árakban
2024 októberében a szeptember havi csökkenés teljes ellentétét mértük: a legutóbbi 4,5 százalékos havi árcsökkenés után most
éppen 4,5 százalékos átlagos havi áremelkedést mértünk a három hipermarketben.
Egy irányba mozgott a három áruház árképzése: a Tescóban 3,1 százalékkal, az Auchanban 4,5 százalékkal, az Intersparban 6 százalékkal kellett többet fizetnünk a nagybevásárlás végén az élelmiszerekért, mint előző hónapban. Éves összehasonlításban ennél is nagyobb lett a mért áremelkedés:
átlagosan 7,1 százalékkal többet kell most adni az élelmiszerekért, mint tavaly októberben.
Itt sincsenek óriási különbségek az áremelés mértékét illetően az egyes áruházak között: 5,3 százalék és 9 százalék között szóródnak a tavalyi értékekhez képest az indexek. Végeredményben még az aktuálisan legolcsóbb és a legdrágább áruház között sincs nagy különbség: csak 4,4 százalék a differencia, ami valamivel több mint 1500 forintot jelent.
Jelentős spórolásra még akkor sem kínálkozik nagy lehetőség, ha mindent ott veszünk meg, ahol a legolcsóbban adják: a három nyugta végösszege így 33 495 forint lenne, de ehhez komolyabb szervezésre és logisztikára lenne szükség, hiszen mindhárom hipermarketet végig kellen járnunk a 30 termék beszerzése érdekében. A spórolás összege az átlaghoz képest így is csak 2635 forint lenne.
Az átlagos kosárérték ugyanis 2024 októberében 36 130 forint lett
- ennyibe kerül most a családi nagybevásárlás a hipermarketekben. Ez minden idők harmadik legmagasabb Árkosár-értéke, ahogy grafikonunkon is látszik:
Mindaz, ami történik, természetesen a nyugdíjas bevásárlóknak is fáj - laptársunk, az Mfor szerda reggel a Nyugdíjas Árkosár legfrissebb részét tette közzé, ennek eredményeit itt olvashatja >>
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
A jelentősebbnek mondható általános áremelkedés ellenére most is találtunk olyan termékeket, amiket most jóval olcsóbban vehetünk meg, mint egy hónappal ezelőtt. Ilyen például a krumpli és az alma - előbbit átlagosan 26,6, utóbbit 10,8 százalékkal olcsóbban adják most a hiperek, mint szeptemberben. A margarin is olcsóbb lett 10,5 százalékkal. Sokkal drágábban találtunk viszont sajtot (+51,7 százalék), banánt (+43,6 százalék) és másfél százalékos zsírtartalmú UHT-tejet (33,1 százalék), mint egy hónapja.
Tavaly októberhez képest a legnagyobb drágulást a narancslé esetében mértük - gyakorlatilag egész évben ez a termék vezeti a drágulási listát, ezúttal közel 69 százalékos áremelkedést mértünk. A jó hír, hogy előző hónaphoz képest egy forintot sem változott a gyümölcslé ára. Az éves drágulási dobogó második helyén a liszt szerepel 55,8 százalékkal, a harmadik helyen pedig a tej 36,1 százalékkal. Jelentősebb árcsökkenésre is van példa azért: a csomagolás méretének növekedése miatt majdnem 20 százalékkal csökkent a túródesszert egységára, de nem sokkal maradt le az éves árcsökkenésben a margarin és a gyümölcsjoghurt sem. A 10 százalékot meghaladó éves árváltozásokat (növekedést és csökkenést is) az alábbi grafikonon gyűjtöttük össze:
Fokozódik a háború a kormány és kisker-multik között
Az eredmények értékelése mellett érdemes kitérni a szektort érintő friss fejleményekre is: legutóbbi felmérésünk kiadása óta a kormány és a kiskereskedelmi üzletláncok barátinak egyébként sem mondható viszonya még feszültebbé vált. Ahogy az borítékolható volt, a bíróság is kimondta: ellentétes volt az uniós joggal az árstop intézménye.
Miután tehát közgazdaságilag megbukott az árstop (még a jegybank is azt mutatta ki, hogy többet ártott az infláció szempontjából, mint használt), most jogi szempontból is rásütötték a "nonszensz" pecsétet. Közvetlen következménye egyelőre nincs a döntésnek, az árstopot hosszú idő után mostanra már teljesen kivezették - a döntés kommunikációja viszont azt sejteti, hogy még nem lefutott azért az ügy.
A Spar azt közölte: "Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni" - ezek közt lehet majd akár olyan is, amit nem lehet majd egy vállrándítással elintézni. A kormány elég keményen állt bele a Sparba a döntést követően: Nagy Márton "árdrágító és profithajhász multi" jelzővel illette a Spart; a nemzetgazdasági miniszter szerint olyan vállalkozásnak nincs helye a magyar piacon, amely a magyar fogyasztók érdeke ellen űz piszkos játszmákat. Az első számú kormánypárti véleményvezér, Bayer Zsolt egyenesen a Spar bojkottjára szólított fel - azt írta: "Normális és tisztességes magyar ember mától be ne tegye a lábát egyetlen SPAR-üzletbe sem. Drágák is, szarok is, ráadásul aljas gazemberek is." Talán véletlen egybeesés, de a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálatot indított mindezek után a Sparnál - a hivatal elnöke szerint ez egyáltalán nem megtorlás, bár az ítéletről azt mondta: "megalázták a magyar fogyasztókat, és nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is."
És ha mindez nem lenne elég a viszony további elmérgesedéséhez (már ha ez egyáltalán még lehetséges): a napokban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a Spar és más külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokkal szemben alkalmazott, diszkriminatívnak tartott adózás miatt.
Mindezt kezelhetnénk úgy is, hogy a kormány és egy magánvállalat közötti vitáról van szó, különösebb jelentőség nélkül - valójában azonban a hazai kiskereskedelmi szektor egyik legjelentősebb szereplője (és még ki tudja, hány hozzá hasonló versenytársa) érzi magát egyre kényelmetlenebbül a magyar piacon. Nagyon nehéz, vagy inkább lehetetlen lenne mindebből olyan végkfejletet elképzelni, ami a magyar fogyasztóknak kedvező lenne. A magyar fogyasztóknak ugyanis az lenne az érdeke, hogy minél több vállalkozás minél tisztább versenyben igyekezzen a kegyeit keresni: minél magasabb színvonalon, valós árversenyben, egyenlő és kiszámítható feltételek mellett. Ettől egyre messzebb vagyunk, ami egyre inkább meglátszik a hazai árszínvonalon és a hazai üzletek kínálatában is – és lassan mindegy, hogy ezeket a nyugat- vagy kelet-európai üzletekhez hasonlítjuk.
Váratlanul nagyot nőtt az élelmiszerek forgalma - lehet, hogy az áremelkedés is nagyobb volt?
Egy másik friss fejlemény a friss adatközlés a kiskereskedelem alakulásáról. A kiskereskedelmi forgalom alakulását viszonylag nagy késéssel tudjuk csak követni - legalábbis a 21. század negyedéhez közeledve így értékelhető, hogy október elején a KSH még csak az augusztusi adatokat adta ki. Az adatsor kisebb meglepetést okozott, mivel a várakozásoknál nagyobbat bővült a kiskereskedelmi forgalom: naptárhatástól megtisztítva egy év alatt 4,1 százalékos volt a bővülés. A meglepetés hátterében pedig elsősorban épp a Privátbankár Árkosár által is vizsgált élelmiszerek állnak: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 7,5 százalékkal bővült a volumen, ami kiugró érték és minden várakozást felülmúl - ennél nagyobb bővülésre legutóbb a pandémia előtt, konkrétan 2020 márciusában és februárjában volt példa.
Az adatközlést követő elemzői kommentár szerint ekkora bővülést nehezen magyaráz a mennyiség növekedése - ennyivel nem valószínű, hogy többet enne a lakosság -, inkább a jobb minőségű termékek vásárlása jelenhetett meg a szakértő szerint. A kiugró volumenre azért mi is adunk egy lehetséges magyarázatot: augusztusban a hivatalos adatok szerint 3,4 százalék volt az általános éves infláció, ezen belül az élelmiszereké 2,4 százalék - a Privátbankár Árkosár-felmérése viszont ennél magasabb éves áremelkedést mutatott ki a hipermarketekben: 7,6 százalékot. A KSH a kiskereskedelmi eladási forgalom alakulását az árváltozások hatásának kiszűrésével mutatja - ha viszont kisebb áremelkedést szűrtek ki, mint amekkora valójában jellemző volt, az (legalábbis részben) magyarázhatná a váratlanul magas augusztusi forgalombővülést az élelmiszereknél. Ha a Privátbankár Árkosárnál mért magasabb árindex lenne a korrekciós tényező alapja (7,6 százalék a KSH által mért 2,4 százalékkal szemben), úgy minden bizonnyal az élelmiszerforgalom bővülése is alacsonyabb lett volna.
Havi legolcsóbbak - sütőtök, méz és filteres tea
A Privátbankár Árkosár-felmérése hagyományosan a Havi legolcsóbbak kitekintéssel zárul - ebben a rovatban kiválasztunk három terméket, és az általános módszertantól eltérve márkára és minőségre való tekintet nélkül, kizárólag az árat figyelembe véve megnézzük, hol lehet őket a legolcsóbban beszerezni az áruházak közül.
Beindult a sütőtök-szezon, ezért egyik választásunk erre esett - bár többféle sütőtök is van a kínálatban, a legolcsóbb mindhárom áruházban a kanadai sütőtök volt. Nevével ellentétben ez mindhárom helyen magyar termelésű növényt jelent (egyébként orange sütőtök vagy pézsmatök néven is ismert). A legolcsóbb sütőtököt a Tescóban találtuk, ottjártunkkor 225 forintot kértek egy kilójáért. Az Intersparban az akciós kanadai 229 forintba került, az Auchanban pedig 299 forintot kértek kilójáért.
Októberi tapasztalataink alapján egyre több a felső légúti tünetekkel járó megbetegedés, megnéztük, hogy ezek tüneti kezelése mézzel és/vagy teával honnan lenne a legolcsóbban megoldható. Mézből a legolcsóbbat az Intersparban találtuk: 1776 forint volt ottjártunkkor a sajátmárkás virágméz kilója, amely magyar méztermelőktől származik. Szintén sajátmárkás volt az Auchan legolcsóbb versenyzője, 2221 forintért vehettük meg az Auchan Nívó magyar virágmézet. A Tescóban egy kiló Aranynektár magyar virágméz 2442 forintba került, ezt találtuk legolcsóbbnak polcaikon.
Filteres teából a Tesco sajátmárkása volt a legolcsóbb, kilónként 3193 forintért a Stockwell fantázianevű fekete teát szerezhettük be. Az Intersparban az SBudget erdei gyümölcsös és csipkés teája 4975 forintos kilónkénti áron volt elérhető, a Tescóban pedig a Belin epres vagy erdei gyümölcsös teáját találtuk a legolcsóbbnak 7475 forintos kilónkénti áron.
Az amerikai kávézóláncot még az ág is húzza. Elküldte alkalmazottai 8 százalékát, és értékesítene egy részt kínai üzletében. A szakszervezettel is tárgyalnak. 
