Emlékeztetőül: előző havi felmérésünk rémálomszerű eredményt hozott, augusztusban hosszú idő után először láttunk ilyen jelentős, 7 százalékot meghaladó mértékű éves áremelkedést – aminek eredményeként minden idők második legdrágább Privátbankár Árkosaráról adtunk hírt. Szeptemberben ennek a rémálomnak egy kisebb korrekciója történt: havi szinten lejjebb mentek a nagy ugrás után az árak, és bár éves szinten továbbra is drágulás történt, ezúttal nem lett olyan drámai az áremelkedés mértéke.
Ezt onnan tudjuk, hogy ahogy bő 17 éve minden hónapban, ezúttal is végiglátogattuk három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét, és megvizsgáltuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Az Auchan, az Interspar és a Tesco árai alapján tudjuk követni hónapról hónapra, hogyan alakul egy átlagos családi nagybevásárlás értéke – ahogy mindig, ezúttal is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs adatközlése előtt egy nappal tesszük közzé az eredményeket. (A KSH kedden közli a fogyasztói árak augusztusi alakulását.)
Újabb fenyegetés a kiskerláncoknak - a kormány még mindig nem érti, miért van ekkora drágaság
Egy kis kitérővel érdemes kezdeni: az előző havi, jelentős áremelkedést bemutató felmérésünk közzététele után két héttel jött a hír: a Nemzetgazdasági Minisztérium versenyjogi vizsgálatot kezdeményezett a kereskedelmi láncok ellen, mert a kötelező akciózás kivezetése után egyes alapvető élelmiszerek ára jelentősen emelkedett.
A Gazdasági Versenyhivatal meghallgatta az NGM kérését, és azonnal cselekedni is kezdett, megindították a vizsgálatot. Hogy a vizsgálat csak egy újabb politikai kommunikációs trükk, vagy a Nagy Márton vezette minisztériumban valóban őszintén meglepődtek az áremelésen, az kérdés. Mindenesetre alapfokú közgazdasági ismeretek birtokában sem tűnne meglepőnek, ha a számos teherrel, egyebek mellett kiskereskedelmi különadóval/extraprofit-adóval sújtott üzletláncok az egyébként hírhedten bizonytalan magyarországi jogszabályi és gazdasági környezetben azonnal árat emeltek, amint módjuk volt rá. (Az egyéb "átháríthatatlan" extra terhekről most nem ejtünk szót.)
Újfent csak a múlt havi elemzésünkben szereplőket tudjuk megismételni: ha a kormány segíteni akarna a lakosságon, valóban csökkenteni akarná az inflációs nyomást, mérsékelni szeretné a családokra nehezedő terheket, akkor nem a vállalkozásokat kellene vegzálnia, hanem stabil működési környezetet kellene teremtenie és ki kellene vezetnie a kiskereskedelmi különadót, ami felemészti a cégek profitját és beépül a fogyasztói árakba. Ha a költségvetés romos állapota miatt ez túl nagy terhet jelent, akkor át kell gondolni a költségvetési prioritásokat – és/vagy változtatni kell azon a csapaton, amelyik a helyzetet hosszú évek alatt előidézte.
A nagybevásárlás olcsóbb lett, mint egy hónapja – de drágább, mint egy éve
Ebben a helyzetben különösen kíváncsian léptünk be a hipermarketekbe – vajon visszakoztak a múlt havi nagy áremelések után, vagy fittyet hánynak a kormány fenyegetésére? Hogy milyen okok vannak a háttérben, azt talán sosem tudjuk meg, de az biztos: lett némi visszarendeződés az árakban az előző hónaphoz képest, és nem is olyan kicsi. 3,5 és 5,3 százalék közötti mértékben csökkent az Árkosár ellenértéke a három vizsgált hipermarketben, eléggé egyértelmű tehát az irány. Az augusztusi jelentős havi növekedést követően
szeptemberben 4,5 százalékkal olcsóbb lett a családi nagybevásárlás az előző hónaphoz képest.
Az előző évhez képest persze továbbra sincsenek jó hírek, megint drágult az életünk:
a hipermarketekben a Privátbankár Árkosár által mért élelmiszer-infláció átlagosan 1,9 százalékos volt,
ennyivel többért tudtuk megvenni ugyanazt a 30 terméket, mint egy évvel ezelőtt. Forintban kifejezve a Privátbankár Árkosár 658 forinttal volt drágább, mint egy éve, és 1 626 forinttal olcsóbb, mint egy hónapja.
2024. szeptemberében egy átlagos családi nagybevásárlás 34 566 forintba került a hazai hipermarketekben, ha csak élelmiszereket vásároltak.
Az egyes áruházak között ezúttal is csökkent a különbség, a legdrágább és a legolcsóbb között is csak mintegy 1000 forintos, 3 százalékos a differencia, így az áruházválasztással nem igazán tudunk spórolni.
|
Úgy esetleg lehet, ha mindent ott veszünk meg, ahol a legolcsóbban adják – így 31 747 forintból is megúszhatnánk a nagybevásárlást, igaz, ezesetben tripla utazgatásra és komolyabb logisztikára van szükségünk, ami nem biztos, hogy megéri.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Az előző hónaphoz képest komolyabb áremelkedést csak két terméknél mértünk: a krumpli 31,5, a margarin 16 százalékkal került többe most, mint augusztusban. 30 százalékkal olcsóbb lett viszont egy hónap alatt a banán és az alma, 25 százalékkal a sajt, 12 százalékkal az 1,5-ös UHT-tej, 10 százalékkal a túródesszert és a kenyér.
Az éves drágulást továbbra is a narancslé vezeti, majdnem 70 százalékkal többe kerül, mint tavaly szeptemberben. 51 százalékkal emelkedett (az árstop és a kötelező akció alól kikerült) liszt ára, a 30 százalékot közelíti az alma és a csirkemellfilé árának éves emelkedése. Jelentős árcsökkenést egy év alatt a banánnál (-24 százalék) és a túródesszert (-21 százalék) esetében mértünk, a dobogóra a száraztészta került még fel (-20,6 százalék). Tavaly szeptemberhez képest jelentős, 10 százalékot meghaladó árváltozást az alábbi élelmiszerek esetében mértünk:
Nemcsak minket, a nyugíjasokat is meglepetés érheti a kasszáknál. A szokásos havi Nyugdíjas Árkosár felmérést laptársunk, szintén a Klasszis Média lapcsaládhoz tartozó Mfor hétfő reggel megjelent cikkében olvashatják, itt >>>>
Havi legolcsóbbak: olcsó tojás és spórolós latte-avokádó
Ebben a rovatunkban rendszerint három terméket választunk ki a hipermarketek kínálatából, és megvizsgáljuk, hogy márkára és minőségre való tekintet nélkül (tehát a Privátbankár Árkosár általános módszertanától eltérve) hol adják a legolcsóbban.
Ahogy laptársunk, a szintén a Klasszis lapcsaládhoz tartozó Piac&Profit megírta: a tojásszövetség nemrég megkongatta a vészharangot, mondván: az elmúlt időszakban annyit csökkent az étkezési tojás ára, hogy az már veszélyezteti a termelés fenntarthatóságát. Felmérésünk során megnéztük, mennyiért lehet most a legolcsóbban tojáshoz jutni – és azt találtuk, hogy igazuk lehet a termelőknek. Az Auchanban a saját márkás, S méretű Tuti Tipp tojásból ugyanis egy tizes doboz mindössze 459 forintba került. A Tescóban az S méretű tojásból egy doboz 469 forintba került. Egy híján 500 forint alatt maradt az Interspar sajátmárkás tojása is, a lengyel származású, M-es méretű tojásból egy dobozzal 499 forintért vihettünk haza.
„A liberális, slimfit-szerkós, latte-avokádós, mindenmentes, öntetszelgő politikusok lesznek az egyik oldalon, és velük szemben a két lábbal a valóságban álló, nemzeti érzelmű, vagány fiatalok állnak majd”
- mondta nemrég Orbán Viktor a jövő politikusairól. Ezzel a gondolattal behozott a köztudatba egy nálunk kevéssé ismert italt a miniszterelnök. Mi sem ittunk még ilyet, de pár nap múlva már meg is jelent egy recept hozzá – ebből választottunk két fő hozzávalót, az avokádót és a kókusztejet.
A legolcsóbb avokádót az Auchanban találtuk, 6 darabos kiszerelésben 1499 forintot kértek érte, így darabja nagyjából 250 forintra jött ki a perui gyümölcsnek. A Tescóban egy avokádóért 499 forintot kértek, az Intersparban 599 forintot – ezt egyenesen Kenyából hozták el a magyar boltba.
A kókusztejjel kissé megengedőbbek voltunk, ha már a legolcsóbb lattét akarjuk elkészíteni, és a rizstejjel vegyes változatot is elfogadtuk. A Tescóban a Happy kókusz-rizs ital literenként 589 forintba került, az Intersparban a sajátmárkás kókusz-rizs ital 599 forintba került. Az Auchan legolcsóbb versenyzője a Joya kókuszital volt 699 forintért ottjártunkkor.
Nemcsak nálunk mérséklődött az ipari termelés csökkenése márciusban, hanem a dél-európaiaiknál is. 
