Az elmúlt hónapokban valamennyire fellélegezhettünk, mert ha hajszállal is, de a kiugróan magas élelmiszer-infláció után havi vagy éves távlatot vizsgálva, legalább az egyiknél mínuszos előjelű számról, azaz némi árcsökkenésről adhattunk hírt. Ennek most tényleg vége szakadt. Augusztusban folytatódott az előző hónapban már tapasztalt jelenség: emelkedett a Privátbankár Árkosár ellenértéke, ráadásul havi összehasonlításban is.
Júliusban már látni lehetett, hogy beütött a legrosszabb forgatókönyv, 0,7 százalékos éves áremelkedéssel újra drágult a családi nagybevásárlás. A folyamat augusztusra az előző havinál csúnyább számokat és árakat eredményezett.
Minden idők második legdrágább Árkosara a mostani
17 éve minden hónap elején, így augusztus másodikán is végigjártuk az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy boltját, hogy megvizsgáljuk, miként alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke.
|
Ennek apropója, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közli a fogyasztói árak júliusi alakulását. Mivel Árkosár-módszertanunk lényegesen egyszerűbb, továbbá a felmérésünkbe bevont áruházak köre szűkebb, mint a KSH hivatalos módszertana, ezért a statisztikai hivatal előtt járva be tudjuk mutatni az inflációs folyamatokat.
A mostaninál nagyobb áremelést utoljára majdnem egy éve, tavaly szeptemberi felmérésünknél láttunk. Akkor éves szinten 7,9 százalékkal volt drágább egy nagybevásárlás, mint 2022 őszén.
Augusztusban összességében 7,6 százalékkal került többe a családi nagybevásárlás, mint egy éve. Mintakosarunk ezúttal 36 192 forintra rúgott.
Mindez pedig minden idők második legdrágább bevásárlását jelentette az Árkosár-felmérés történetében. Ennél többet 2023 februárjában fizettünk: 36 440 forintot kellett a kasszánál hagynunk a 30 termékért.
Július elején még arról számolhattunk be, hogy havi szinten kissé, 0,4 százalék csökkentek az árak. Mostanra ez is komolyabb emelkedésbe fordult:
egy hónap alatt 3,8 százalékos drágulás ment végbe.
Ez azt jelenti, hogy júliusról augusztusra összesen 1322 forinttal fizettünk többet pontosan ugyanazokért az élelmiszerekért. Ha az éves távlatot vesszük figyelembe, akkor már 2565 forinttal magasabb a végösszeg, mint tavaly ilyenkor – ez, lássuk be, nem kevés.
Augusztusra nem egy, mindhárom áruház emelt az árain havi és éves szinten is. Ezzel megint minimálisra szűkült a különbség a legolcsóbb és a legdrágább áruház között, mindösszesen 727 forint az eltérés. Vásárlásunk során 3252 forintot tudtunk volna megspórolni, ha mindent abban a boltban veszünk meg, ahol a legkedvezőbb áron kínálják. Ugyanakkor összenézni három lánc árait, kész bravúrnak számít egy hó eleji nagybevásárlás alkalmával.
Havi szinten legkevesebbet az Interspar emelt (2,2 százalékot), a legmagasabbat az Auchanban mértük (6,9 százalékot). Tavaly augusztushoz képet ugyancsak az Auchannál találtuk a legnagyobb áremelést (11,6 százalék), miközben a Tesco drágult a legkevésbé (5,1 százalék) egy év leforgása alatt.
Mi kerül többe? Miért kérnek talán kevesebbet?
Az általunk vizsgált 30 termék több mint harmada (11 termék) drágult 10 százalékot meghaladó mértékben egy év alatt. A 7,6 százalékos éves áremelkedéshez az alma és a narancslé ebben a hónapban is jócskán hozzájárult, ismét bekerültek a legjobban dráguló termékek közé. Előbbi közel 62, utóbbi 53 százalékkal kerül többe, mint egy éve. A sajtnál szintén komolyabb áremelkedés (51,7 százalék) ment végbe, de a kávénál is látványos a változás (45,8 százalék). A korábbi árstopos termékek közül nagyot emeltek a liszt árán is (38,3 százalék).
A felmérésben szereplő szeszes italokért és üdítőkért összességében 19,2 százalékkal fizettünk többet 2023 augusztusához képest. A már említett narancslén kívül a pezsgő (25,2 százalék), az ásványvíz (22,3 százalék) és a kóla (10,9 százalék) drágult a legtöbbet. Ebbe nem számoltuk bele az üvegeknél és a flakonoknál a 25 vagy az 50 forintos visszaváltási díjat, ami tovább növeli az egyes termékek árát. Ezt a pluszt egyébként nem is könnyű minden esetben észrevenni. (Lásd az alábbi képet.)
Fotó: Klasszis Média
Szintén a korábbi árstopos terméknek számító cukor ára lényegében "utolérte magát". Kikerült az alacsony bázis, így egy év után hirtelen már nem szerepel a legjobban dráguló élelmiszerek között. Míg előző hónapban 24 százalékos havi, illetve 55 százalékos éves áremelést mértünk ennél a terméknél, mostanra havi szinten nem változott az átlagára, éves távlatban is csak 3,5 százalékot emeltek rajta a hipermarketek.
Négy terméknél láttunk 10 százaléknál nagyobb árcsökkenést. Legjobban a krumpli lett olcsóbb, közel 29 százalékkal. Ezen kívül a margarin (-16,6 százalék), a tejföl (-15,4 százalék) és a tészta ára (-14,2 százalék) ment lejjebb tavaly augusztus óta. A krumpli ára nemcsak tavaly nyárhoz képest, de havi szinten is kedvezőbb lett: júliushoz képest 24 százalékkal került most kevesebbe. Előző felmérésünkhöz képest ezen kívül csak egy terméknél mértünk árcsökkenést, a többinél nem. A margarinért nemcsak tavaly augusztushoz, de júliushoz viszonyítva is kevesebbet (-14,6 százalék) kértek a boltok.
A legjobban dráguló termékek ebben a hónapban
A képet a kedden megjelent kiskereskedelemi adat tovább árnyalja, ugyanis hiába várja mindenki, hogy meglóduljon a kikereskedelem és a lakossági fogyasztás, ez egyelőre várat magára. Erről részleteket laptársunk, az Mfor elemzésében olvashat, itt >>>>
Mit lehet ebből kiolvasni?
Ha a kormány segíteni akarna a lakosságon, valóban csökkenteni akarná az inflációs nyomást, mérsékelni szeretné a családokra nehezedő terheket, akkor ki kellene vezetnie a kiskereskedelmi különadót, ami felemészti a cégek profitját és beépül a fogyasztói árakba. (Például a magyarországi Tesco központi cége, a Tesco-Global Zrt. 21,6 milliárd forint veszteséggel zárta a tavalyi üzleti évét.)
A különadó kivezetésére semmi esély nem látszik, a gazdaság és a költségvetés pocsék helyzete miatt még a korábban az extraprofitadóval sújtott vállalkozásoknak tett ígéretét is megszegte a kormány, és kivezetés helyett védelmi hozzájárulás néven meghosszabbította a meglévő különadók hatályát és új sarcokat vezetett be. Ezek a megszorítások kivétel nélkül minden esetben a lakosságon csattannak.
Havi legolcsóbbak: nem létező gyümölcstartalom, kenyér, cukkini
Minden felmérésünk során kiválasztunk – minőségtől és márkától teljesen függetlenül – három aktuális terméket, amelyeknek külön megnézzük az árait.
Az elmúlt hetek legnagyobb élelmiszerbotránya kétségtelenül a Fanta körül volt. Az üdítőről az egyik hírportál közölt egy cikket, miszerint az Olaszországban gyártott termékbe dupla annyi narancs kerül, mint a Magyarországon árultba. (A hazai boltokban kapható Fantában csak 5 százalék narancslé van.) Az üdítőt gyártó Coca Cola a hírre reagálva közölte, a Fanta narancsot Európa-szerte gyártják, és hogy a különböző országokban valóban eltérő lehet a gyümölcstartalom. Erre a vonatra aztán felült Lázár János építési és közlekedési miniszter is, de az ügyet nem hagyta szó nélkül az Országos Kereskedelmi Szövetség sem.
A Fanta-botrány után arra voltunk kíváncsiak, hogy a legolcsóbb üdítőkben vajon hány százalék gyümölcs található – ha van egyáltalán. Szénsavas narancsléket kerestünk a boltokban. Üdítőket persze találtunk, gyümölcstartalmat már nem.
Mindhárom áruházláncnál forintra pontosan 109,5 forintos literenkénti áron adták a legolcsóbb italt. Az Auchan saját márkás narancsízű üdítőjében nincs is narancs, csak almalé-sűrítmény. Bár a csomagolásról nem derült ki, hogy ez milyen arányban található benne. A Spar szintén saját márkás szénsavas termékében sem volt gyümölcs, mint ahogyan a Tesco Stockwell névre keresztelt italánál sem volt feltüntetve, hogy hány százalék narancsot tartalmaz. Utóbbinál a 2 literes kiszerelésű szénsavas üdítőt 219 forintért (+50 forint visszaváltási díj) kínálták. Mit szűrtünk le ebből? Az aromákat, mesterséges édesítőszereket, színezékeket tartalmazó löttyökhöz képest a Fanta kész gyümölcsbombának számít.
A nyár utolsó hónapjába lépvén lassan közeledik augusztus 20-a, az új kenyér ünnepe. Ezért adta magát, hogy jobban körülnézzünk az áruházláncok pékosztályán.
Az aszály miatt idén gyenge a búzatermés. Az országos átlagot tekintve az őszi búza 70 százaléka takarmány minőségű lett, a maradék 30 százaléka számít csak étkezési búzának. Ezért a 1,5 millió tonnányi étkezési búzáért nagy a verseny, ami várhatóan felhajtja az árat. Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség Gabonafeldolgozók Tagozatának elnöke szerint augusztus végén, szeptember elején biztosan emelni kell a liszt árán, hozzávetőleg 10-15 százalékkal. Emiatt a kenyér ára is tovább emelkedik majd.
A legolcsóbb kenyeret most a Tesco kínálta: a fél kilós házi vekni 209 forintba került. 2 forint híján szinte ugyanannyiért láttunk félbarna kenyeret a másik két láncnál, az Auchanban 577, míg az Intersparban 579 forint volt kilója.
A kukorica után rovatunk harmadik termékének a nyári szezon másik közkedvelt zöldségét, a cukkinit választottuk, amit magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt érdemes fogyasztani. Hazai termesztésű cukkinit a három lánc közül egyben láttunk: az Auchan 348 forintért mérte kilóját. Míg a Tesco akciósan, 799 forint helyett 349 forintért árulta a Spanyolországból származó zöldséget, addig az Intersparban nem akciósan, 799 forintért kínálták az olasz cukkini kilóját.
Meredeken visszaesett az Európai Unió és Nagy-Britannia kétoldalú kereskedelmének értéke a brit EU-tagság megszűnése óta. 
