Már az előző hónapban megjöttek az intő jelek: ahogy júniusi cikkünkben írtuk, a tavaly november óta tartó éves árcsökkenés megtorpant, kis híján el is enyészett - a Privátbankár Árkosár éves árindexe épphogy a negatív tartományban maradt, miközben havi szinten komolyabb áremelkedést is mértünk. Bár inkább őszre látszott nagyobb esélye annak, hogy újra drágulni kezd a nagybevásárlás éves viszonylatban, a rosszabb forgatókönyv valósult meg és mindez végül már a nyár közepén bekövetkezett:
nyolc hónap után megtört a trend, és újra emelkedett a Privátbankár Árkosár értéke éves összehasonlításban.
Az élelmiszerek árának alakulását a hipermarketekben több mint 17 éve követjük - a Privátbankár Árkosár felmérés keretében minden hónapban végig látogatjuk három hazai hipermarket egy-egy egységét. Így tettünk július 1-jén is: az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletében jegyeztük fel 30 termék árát, amely - megfelelő súlyozás után - egy átlagos családi nagybevásárlás ellenértékének alakulását hivatott leképezni. Az eredményeket ezúttal is 1 nappal a hivatalos inflációs adat előtt tesszük közzé - a KSH ugyanis kedden mutatja be a fogyasztói árindex júniusi alakulásáról szóló adatait.
Három év alatt 12 ezer forintos drágulás
|
Az előző két hónapban komoly hullámzást láthattunk havi szinten az árakban: a májusi majdnem 3 százalékos csökkenés után júniusban egy masszív, 3,5 százalékos emelkedést láthattunk. Júliusban ezen a téren kissé normalizálódott a helyzet: átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek az árak a hipermarketekben. Ez leginkább az egyik szereplőnek köszönhető: az Auchanban olcsóbb volt most a nagybevásárlás, mint egy hónapja, míg a másik két szereplőnél drágább. Az átlagos 0,4 százalékos csökkenés azt jelenti, hogy 147 forinttal kevesebbet kellett most fizetnünk ugyanazért a 30 termékért most, mint júniusban.
Egy év alatt, tavaly júliushoz képest viszont mindhárom áruház növelte valamelyest az árkosár végösszegét: legkisebb mértékben a Tesco, legnagyobb mértékben az Auchan, de nincs jelentős különbség az áremelések mértékei között (0,1 és 1,1 százalék között).
Összességében 0,7 százalékkal drágult a családi nagybevásárlás tavalyhoz képest.
Ez első hallásra nem sok, 229 forintos különbséget jelent egy év alatt - ne feledjük azonban, hogy milyen bődületes áremelkedés ment végbe az elmúlt években Magyarországon, különösen (de nem kizárólag) az élelmiszerek körében. 2021 júliusában, alig 3 éve még 22 704 forintért vehettük meg pontosan ugyanezeket a termékeket, most azonban
átlagosan 34 870 forintba került a családi nagybevásárlásunk.
A három hipermarket között még mindig nincs jelentős különbség, bár az elmúlt hónapokhoz képest valamivel nagyobb most az eltérés a legolcsóbb és a legdrágább áruház között: 8 százalékos, 2720 forintos. Ha valaki mindent ott venne meg, ahol a legolcsóbban adják, akkor is csak 4543 forintot spórolhatna, ami a mostani üzemanyagárak mellett egyre kevésbé vonzó - pláne, ha ekkora hőségben kell végig látogatni három hipermarketet. Ha ez nem lenne elég, a Nyugdíjas Árkosár-felmérés júliusi értéke is hozott némi meglepetést. Erről laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor friss cikkét itt találja >>>
Havi árváltozás: élet az árstop és a kötelező akciók után
Ez volt az első olyan "bevásárlásunk" bő egy éve, amikor már nem élt a boltokban a kötelező akciózás intézménye. Az árstop kivezetése után jelentette be a kormány, hogy 20 termékkör esetében kell kötelezően akciókat hirdetni a nagyobb boltoknak, és bár a kedvezmény mértékét megszabták, a konkrét termékeket nem - így az egyébként is mindig akciózó üzletek egyes kedvezményre ráragaszthatták a cetlit, hogy ez most épp hatóságilag akciós. Emellett a korábbi árstopos termékeket beszerzési áron vagy az alatt kellett értékesíteniük ezeknek az üzleteknek - júliustól már erre sem kötelezik őket. Ha pedig engedik rendesen működni a piaci folyamatokat, magyarán a boltok azt és akkor akciózhatják le, amit akarnak, mert tényleg érdemi lehetőségük nyílik rá, és a valós kondíciókat érvényesíthetik az árazásban, az a többi termék árára pozitívan hathat - nem kell ugyanis kompenzálniuk a máshol keletkező veszteségeiket. A kormány tehát azzal tehette a legjobbat a vásárlóknak, hogy abbahagyta a piactorzítást - legyünk pozitívak: inkább későn, mint soha. (Persze lehetne még olcsóbb is a nagybevásárlás, ha az általános áfakulcs nem 27 százalék lenne, amire adott esetben még 4,5 százalékos "extraprofitadó" is rakódik, szintén a vásárlók pénztárcáját könnyítve.)
Hogy mindez mennyire látszik meg az árakon ennyi idő alatt, azt nehéz megmondani - főleg azt a részt, hogy az érintett termékek körén kívül eső élelmiszerek árát hogyan befolyásolta mindez. A korábbi árstopos termékek közül egy hónap alatt egész nagyot drágult a liszt (+32 százalék) és a cukor (+23 százalék), valamint a csirkemellfilé is (+12,3 százalék). Jóval olcsóbb lett viszont a krumpli (-10,7 százalék), csökkent a tojás ára is (-3,4 százalék), az étolajat pedig nagyjából ugyanannyiért adják, mint egy hónapja. Az árstopon kívüli termékek közül a banán ára esett a legnagyobbat egy hónap alatt, közel 35 százalékot. Összességében tehát az állam kivonulása utáni első alkalommal 0,4 százalékot csökkentek a havi árak - ebből azonban messzemenő következtetéseket korai lenne levonni.
Éves árváltozás: főleg az italok miatt lett magasabb a végösszeg
A 0,7 százalékos éves áremelkedéshez ezúttal is a narancslé járult hozzá a legnagyobb mértékben - rossz volt a tavalyi termés az időjárás miatt, ami az árupiacon is csúcsra lökte a narancslé árát és a boltok polcain is. Közel 65 százalékkal drágult egy év alatt. A második helyen a cukor áll, 54,8 százalékkal, a harmadik helyre pedig ezúttal az alma futott be 35 százalékos éves áremelkedéssel.
A lista másik végén a banán áll, amit közel 32 százalékkal olcsóbban vehetünk meg most, mint egy évvel ezelőtt. A tojás ára 30,5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, a sajté pedig 28,2 százalékkal. Több olyan termék esetében is látszik tehát visszarendeződés, aminek az ára a (más termékeket érintő) árstop idején ugrott meg jelentősen: a sajt mellett ilyen a száraztészta (-22,8 százalék) és a tejföl, a gyümölcsjoghurt (23 illetve 18 százalék) is.
A 10 százalékot meghaladó árváltozásokat az alábbi grafikonon gyűjtöttük össze:
Összességében elmondható, hogy a mostani, 0,7 százalékos áremelkedés elsősorban az italoknak köszönhető. A már említett narancslé mellett 14,4 százalékot drágult a jeges tea és 15,1 százalékot az ásványvíz is, az alkoholos italok közül pedig a pezsgőnél mértünk jelentősebb, 26,1 százalékos éves áremelést.
Palackonként 50 forint: ki nyer a végén?
A számla végösszege egyébként valamivel nagyobb lenne, mint amit fentebb írtunk, de amit vissza lehet kapni, azzal nem számolunk - ez pedig a betétdíj. Nem ebben a hónapban találkoztunk először az 50 forintos betétdíjjal, de most kezd általánosan elterjedtté válni a rendszer, ahogy kifutnak a még betétdíj nélküli göngyölegek (újakat már nem lehet forgalomba hozni, a meglévőket még eladhatják az üzletek). Sok más vásárlóhoz hasonlóan mi is teszteltük a rendszert, ami a mi tapasztalataink szerint egyelőre összességében működik. Kisebb döccenők vannak, egyes palackokat csak második-harmadik nekifutásra fogadtak el a visszaváltó gépek, ahogy a banki átutaláshoz szükséges QR-kódot sem mindig olvassa elsőre helyesen a gép. Végeredményben azonban rendben visszakaptuk a betétdíjat akár levásárolható utalvány, akár azonnali átutalás formájában. Más felhasználóktól jutottak el hozzánk panaszok nem működő vagy megtelt visszaváltó gépekről, vagy épp olyan palackokról, amelyeken ugyan ott díszelgett a szükséges logó és vonalkód, mégsem fogadta el őket a gép, ilyesmibe mi egyelőre nem ütköztünk - internetes fórumokon olvasható sok ilyen bejegyzés.
A rendszer célja, hogy szelektíven gyűljenek ezek a csomagolóanyagok, lehetővé téve az újrafelhasználást - a palackonként, dobozonként (jellemzően) 50 forintos betétdíj ezt hivatott ösztönözni, hiszen egyébként eddig is volt lehetőségünk a szelektív hulladékgyűjtésre, de nem került darabonként 50 forintunkba, ha a sörösdobozt vagy az ásványvizes palackot nem a megfelelő helyre juttattuk el. A gyártók minden esetben megfizetik az 50 forintokat a Molhoz tartozó MOHU-nak a palackok után, a kereskedők pedig kifizetik ezt a gyártóknak - a vásárlók pedig a kereskedőknek. 100 százalékos visszaváltási arány esetén tehát egy zéró összegű játékról beszélhetnénk - ilyesmire azonban természetesen nincs esély, mindig lesznek visszaváltatlan palackok, ami után tehát darabonként nyer egy ötvenest a MOHU.
Fotó: Privátbankár
Más országokban is működnek hasonló rendszerek, a kevésbé fiatalok számára sem újdonság, hogy gyűjtögetni kell otthon az üvegeket és aztán visszaváltani, szóval nem tűnik irreálisnak a lakosság irányába ez az elvárás a környezetvédelem jegyében. Ami nagyon kényelmetlenné teszi a mostani rendszert, hogy a meglehetősen vékony és egyébként könnyű, de nagy térfogatú műanyag palackokat és az alumínium dobozokat is sértetlen állapotban kell megőrizni a visszaváltásig, mert csak így veszi be biztosan a visszaváltó-automata - így a kis lakásokban is kerülgetni kell a göngyöleget addig, amíg el nem ballagunk vele egy visszaváltó helyre. Külön fájdalmas azt látni, hogy az általunk napokon át féltve őrzött műanyag palackokat, dobozokat a sikeres visszaváltás után azonnal laposra gyűri a gép... Akinek pedig nincs a közelében működő automata, vagy nem autóval jár vásárolni, annak további kihívást jelenthet a visszaváltás.
Mindenesetre nem csodálkoznánk, ha a MOHU mellett a különböző vízszűrő kancsók és a szódagépek gyártói lennének a rendszer nyertesei: azok részéről, akik csak azért vásároltak eddig palackozott ásványvizet, mert nem bíztak a csapvíz minőségében vagy buborékra vágytak, jelentősebb kereslet támadhat ezek iránt a termékek iránt, ha megunják a macerát az üres palackokkal. Ezzel egyébként kevesebb hulladék keletkezne, ami környezetvédelmi szempontból mindenképp üdvözlendő lenne - és mindenki nyerne.
Havi legolcsóbbak: dinnye, kukorica, fagyi
Ebben a rovatban hagyományosan megvizsgálunk 3 terméket, hogy márkára és minőségre való tekintet nélkül - tehát az Árkosár általános módszertanától elszakadva - hol lehet őket beszerezni a legolcsóbban. Ezúttal szezonális, a nyárhoz és/vagy a hőséghez kötődő termékeket vettünk górcső alá.
Dinnyét például akár már 349 forintért is vehettünk kilónként, ezt az Auchan Görögországból szerezte be. Az Interspar és a Tesco 399 forintért adta a dinnye kilóját - előbbi Olaszországból érkezett, utóbbi származása nem derült ki. A dinnye-helyzet egyébként napok alatt változik, ahogy érik be a magyar dinnye, úgy jelentik be sorra az áruházak, hogy megérkezett a magyar gyümölcs az áruházakba - ez az utóbbi években ugyanis kardinális kérdéssé vált a vásárlók körében.
Kukorica is egyre nagyobb mennyiségben kapható ilyenkor, az Intersparban csövenként 239 forintért kínáltak magyar termésűt. A Tescóban 319 forint volt a kukorica, szintén nem derült ki, honnan érkezett. Az Auchanban 399 forintért adtak magyar kukoricát.
Cikkünk megjelenésekor épp fokozódó kánikulát jósolnak a meteorológusok, ilyenkor jól esik egy kis hűsítő fagylalt. Aki szeretne olcsón beszerezni egy dobozzal, az akár már 799 forintos literenkénti áron is megteheti: ennyiért adja a Tesco az Ms. Molly's márkájú fagylaltot több ízben is. A Spar sajátmárkás fagylaltja literenként 933 forintba került ottjártunkkor, ezért csokis-banános vagy vaníliás-epres ízkombinációkat tudtunk beszerezni. Az Auchanban a legolcsóbb a szintén többféle ízben elérhető Ledo fagyi volt, literenként 1249 forintért.
A támadás tegnap este történt. 
