Feladtuk vásárlási szokásainkat – ezt már nem bírják kifizetni a magyarok

Nem túlzás drámainak nevezni a KSH legutóbbi, kiskereskedelmi forgalomról szóló adatközlését. 2022 decemberében az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben minden várakozást meghaladóan, 8,3 százalékkal zuhant a forgalom egy év alatt. Ha tovább szűkítjük a vizsgált üzletek körét, a helyzet még rosszabb: az élelmiszer-kiskereskedelem 78 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 11 százalékkal kisebb lett - ennyivel vásároltunk kevesebb élelmiszert 2022 decemberében, mint 2021 azonos hónapjában. Ez a vásárlóerő drasztikus visszaeséséről árulkodik - a 40 százalék körüli élelmiszerinflációt képtelenek követni a jövedelmek, a társadalom széles körében fogják vissza az élelmiszer-kiadásokat a vásárlók.

Vannak olyan aktuális folyamatok, amelyek az infláció mérséklődéséhez vezethetnek: a világpiaci energiaárak csökkenése, a forint erősödése például ilyenek. Más folyamatok viszont nem segítik a helyzet javulását: a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar súlyos versenyképességi és hatékonysági problémákkal küzd; a magyarországi energiaárak csak lassan követik a világpiaci folyamatokat (az olcsó orosz gáz illúziója már rég szertefoszlott); az extrém inflációra reagálva a kiskereskedelmi láncok komolyabb béremeléseket hajtanak végre, amely tovább növeli egyébként is magas költségeiket, amelyek a polcokra kiírt árakban is lecsapódnak. Drágíthatja az élelmiszereket az árstop miatt elszenvedett veszteségek kompenzálása, az élelmiszerláncokra kivetett extraprofit-adó, valamint az a tény, hogy ezeknek a vállalkozásoknak rendkívül kiszámíthatatlan jogi és szabályozói környezetben kell működniük Magyarországon - ennek kompenzálása már rövid távon is profitmaximalizálási törekvésben ölthet testet.

Egyetlen reményünk a bázishatás – és Orbán Viktoré is

Mindemellett fokozottan kell figyelnünk a bázishatásra: a mostani áremelkedések a korábbi, magasabb szintű árakra rakódnak rá. Ez egyik oldalról javíthatja az inflációs mutatót - egyszerű példával élve, ha az 50 forintos tojás 100 forintra emelkedik, az 100 százalékos inflációt jelent; egy újabb 50 forintos drágulás viszont már "csak" 50 százalékos inflációt. A másik oldalról nézve viszont a mostanában mért 40 százalék körüli drágulás a tavalyi év azonos időszakában mért 15-20 százalék körüli áremelkedésre rakódik rá - ezzel még annál is fájdalmasabb a családi nagybevásárlás, mint amennyire elsőre látszik.

Nem véletlen, hogy nemrég a miniszterelnök is azt mondta: „az infláció az egy közellenség”. Azt is mondta, ennek letöréséhez meghozták a szükséges intézkedéseket. Talán az árstopokra gondolt (amelyeket azonban a szakértők inkább ellentétes hatásúnak látnak mostanra), vagy arra, hogy fokozott árellenőrzésbe kezdett a Gazdasági Versenyhivatal - de sokkal inkább pusztán a már említett bázishatás lehet a "csodagyógyszer". A kormányfő ugyanis azt ígérte, február-március után a pénzromlás üteme csökkenő, decemberre pedig egy számjegyű lesz, ezért még egy kis türelmet kért az emberektől.

Még mindig 40 százalék körül toporgunk – itt van minden idők legdrágább nagybevásárlása

A Privátbankár.hu Árkosár-felmérése ezeket a folyamatokat igyekszik hónapról hónapra közérthetően bemutatni - éppen most februárban 16 éve, megszakítás nélkül. A "jubileumi" felmérést február 6-án végeztük el, és szokás szerint 3 hazai hipermarket egy-egy egységét látogattuk meg. Az Auchan, az Interspar és a Tesco üzleteiben azt vizsgáltuk, hogyan alakult 16 éve változatlan, 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. A friss eredményeket ezúttal is egy nappal a KSH hivatalos inflációs adata előtt közöljük.

Nagy javulást februárban sem mértünk - a bázishatás azonban már kezd kirajzolódni, de csak nagyon-nagyon halványan. A decemberi csúcsról tovább ereszkedett lefelé az éves áremelkedés tempója, de még mindig hajszálra vagyunk a 40 százalékos éves drágulástól:

februárban 39,7 százalékkal emelkedtek az előző évihez képest az élelmiszerárak.

Ez azt jelenti, hogy ugyanazt a 30 terméket most 10 352 forinttal drágábban tudjuk megvenni, mint egy éve. Ez nagyban megmagyarázza a bevezetőben említett forgalomcsökkenést.

A családi nagybevásárlásért átlagosan 36 440 forintot kellett a hipermarketek kasszáinál hagynunk. Bár az éves áremelkedési ütem alacsonyabb, mint januárban, havi szinten így is áremelkedést mértünk: 1,8 százalékkal drágult a nagybevásárlás, ami azt jelenti, hogy ezúttal is megdőlt az Árkosár-rekord:

még sosem kellett 36 ezer forintnál magasabb összeget a pénztárnál hagynunk ezért a 30 termékért.

Elsöprő áremelkedés minden fronton

A szórás ezúttal sem volt nagy az áruházak között: a legolcsóbb és a legdrágább áruház között a különbség mindössze 6,6 százalék volt, 2 334 forintot lehetett volna megspórolni az áruház-választással - ez a mostani szinten nem jelentős. Mindez alátámasztja, hogy nem egy-egy láncot érintően ugrottak meg az élelmiszerárak, a drágulásnak strukturális okai vannak - a három hipermarketben nagyon szűk sávban, 38 és 42 százalék között mozgott az áremelkedés mértéke.

Akkor sem nyernénk sokat, ha mindent képesek lennénk ott megvenni, ahol a legolcsóbban adják: ekkor is ki kellene fizetnünk 33 281 forintot a 30 termékért, csak egy csomó logisztikai nehézséget, szervezést vennénk a nyakunkba. Spórolni továbbra is csak akkor tudunk, ha belépünk a különböző hűségprogramokba, amelyek keretében értelmezhető kedvezményeket adnak az üzletek a hűségkártyát vagy applikációt használó vásárlóiknak. Ezek az akciók egyébként megfigyelésienk szerint egyre nagyobb részben vonatkoznak az olcsóbb, sajátmárkás termékekre.

Mi drágult a legjobban? Mi a legkevésbé?

Az árstop eltörlését egyre szélesebb körből kérik a szakmai szereplők - amellett, hogy komoly zavarokat okoz az ellátási láncban, felbecsülhetetlen, hogy a többi termék árát mennyivel dobja meg a piactorzító intézkedés. Azok az árstopos termékek, amelyek az Árkosárban is szerepelnek, természetesen nagyjából a tavalyival megegyező áron forognak - bár csirkemellből például nem volt nagy választék, eléggé "lerabolt" hűtőkkel találkoztunk. Az összes többi termék ára legalább 20 százalékot emelkedett egy év alatt - két kivétellel:

tömény szeszesitalt és pezsgőt csak 10 illetve 15 százalékkal tudunk drágábban venni, mint egy éve.

Ez remélhetőleg nem népegészségügyi intézkedés... A többi termék közül abszolút árrekorder lett - immár hónapok óta - a kenyér. 120 százalékkal emelkedett az ára egyetlen év alatt - tehát jóval több mint duplájába kerül most, mint 2022 februárjában.

Egy egykilós kenyér átlagára a hipermarketekben már 766 forint volt februárban.

Az árstopon kívüli (tehát nem 2,8 százalékos zsírtartalmú) UHT tej 104 százalékkal kerül többe, mint egy éve, a tejföl pedig szintén duplázott, 102 százalékos éves emelkedést mértünk. A tojás (ami egyébként egy ideje szintén árstopos) 95 százalékkal drágább, mint egy éve. Jelentősebb (30 százalékot meghaladó) áremelkedést mértünk még az alábbi termékeknél is:

Havi legolcsóbbak: spórolós meccsnézés

Februárban az elmúlt években többször is a legolcsóbb Valentin-napi ünneplést jártuk körül ebben a rovatunkban - három terméket vizsgálunk meg az Árkosár általános módszertanától eltérve, tehát márkára és minőségre való tekintet nélkül, kizárólag az olcsóság szempontjából. Idén azonban egy másik angolszász eredetű "ünnep" került fókuszunkba: magyar idő szerint február 13-án, hétfőn hajnali fél egykor kezdődik az NFL, azaz az amerikaifutball-bajnokság döntője, a Super Bowl. A sport (és a körülötte lévő felhajtás) Magyarországon is egyre népszerűbb, egyre többen vesznek ki szabadságot, hogy a hajnalig tartó döntőt - jellemzően baráti társaságban - megnézhessék. 2023-ban az 57-es sorszámot viselő döntőt a Kansas City Chiefs és a Philadelphia Eagles vívja majd. Több hagyományos étel és ital van, amelyek ilyenkor a szokásosnál jóval nagyobb mennyiségben fogynak - ezek közül választottunk most ki hármat, és megnéztük, hol lehet a legolcsóbban megszerezni őket.

A legtöbb amerikai valószínűleg nem bajlódik a csirkeszárny otthoni elkészítésével ilyenkor, hanem készen rendelik - de náluk nincs is árstop erre a termékre az élelmiszerboltokban. Ahogy az árstopos termékeknél lenni szokott, a csirkeszárnyból sem volt nagy választék az üzletekben, de azért lehetett kapni belőle - a legolcsóbbat az Auchanban, kilónként 1129 forintért. Az Intersparban 1329 forintért adták a csirkeszárny kilóját, a Tescóban 2299 forintért találtunk.

A csirkeszárny mellett pizzából is sok fogy ilyenkor: a legolcsóbb fagyasztott pizzát a Tescóban találtuk, a sajátmárkás sonkás vagy szalámis termék ára 1830 forint volt kilónként. Szintén a sajátmárkás pizza volt a legolcsóbb az Auchanban is (hármas kiszerelésű margherita), kilónként 1910 forintért. Az Intersparban 2585 forint volt a sonkás gombás S Budget pizza kilónkénti ára.

A Super Bowl meccsnézések harmadik gyakori kelléke a nachos / tortilla chips: ebből is mindenhol a sajátmárkás volt a legolcsóbb. Az Intersparban 2245 forintos kilónkénti áron, a Tescóban 3795 forintos áron juthattunk hozzá, az Auchanban 4859 forintért adták a nasi kilóját.