Megremegett a mutató, megint elszállhatnak az élelmiszerárak?

Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt rakétacsapásai nyomán február 28-án kitört iráni háború a humanitárius katasztrófa mellett egy olyan inflációs bombát aktivált, aminek a robbanásától most az egész világ tarthat.

Az infláció réme első körben a globális olaj- és földgázpiacra tette be a lábát. Magyar idő szerint hétfő hajnalban a már addig is jelentősen dráguló olajár mintegy 27 százalék körüli napon belüli drágulással egészen a 120 dolláros szintig szúrt fel az amerikai határidős kereskedésben.

Innen a nap végére visszakorrigáltak a hordónkénti jegyzések, de ekkorra már több ország, köztük a magyar kormány is fellépett az üzemanyagárak elszállása miatt. Idehaza március 10-től védett árakat és jövedékiadó-csökkentést vezettek be, és Horvátországban is visszahozták az árstop rendszerét.

Donald Trump keddi nyilatkozata – amiben egyszerre beszélt a háború gyors lezárásáról, illetve fenyegette meg Iránt, ha folytatja a válaszcsapásokat –, ismét egy enyhülést hozott a piacon. Az olajárak a 80-90 dollár közötti sávba húzódtak vissza, de a globális nyersolajforgalom 20 százalékát bonyolító Hormuzi-szoros blokádja, az Iráni Forradalmi Gárda általi esetleges elaknásítása, valamint az Öböl-menti országok olaj- és földgázkitermelésének korlátozása továbbra is nyomás alatt tartják a világpiaci jegyzéseket.

Az északi-tengeri Brent típusú kőolaj tavalyi, hordónkénti világpiaci átlagára 69,2 dollár volt. Az észak-amerikai könnyűolajé (WTI) ennél alacsonyabb, de szintén 60 dollár feletti. Ehhez képest már a 80-90 dollár közötti tartomány is 15-30 százalék közötti növekedésnek felel meg.

A holland tőzsdén jegyzett földgáz ára a nyersolajnál is nagyobb hullámvasútra került. Az iráni háború hatására az energiahordozó ára a 30 euró/megawattóra alatti szintről több mint megduplázódott és 60 euró fölé emelkedett. A korrekció itt is megtörtént, de jelenleg is egy 70 százalék körüli áremelkedést láthatunk az év eleji jegyzésekhez képest.

Felkészül az élelmiszerpiac?

Az olaj- és a földgázárak elszállása súlyos, másodkörös inflációs kockázatokkal fenyeget. Az emelkedő üzemanyagárak a szállítmányozási, logisztikai költségeket növelhetik meg, a földgáz ára pedig a műtrágyagyártáson keresztül az élelmiszerárakra lehet negatív hatással.

A kockázatokat tovább növeli, hogy februárban öt hónap után ismét emelkedett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) Élelmiszerárindexe. Ez a legfontosabb élelmiszer-termékek dollárban jegyzett világpiaci árváltozását figyeli hónapról hónapra. A mutató 125,3 pontra kúszott fel, ami 0,9 százalékkal magasabb a januári értéknél. Ugyanakkor még mindig 1 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál (akkor 126,6 pontot mértek).

Az index öt fő, a nemzetközi piacokon kereskedett terménytípust követ figyelemmel. Februárban a legnagyobb mértékben, 3,3 százalékkal a növényi olajok ára emelkedett, 3,3 százalékkal. A FAO megjegyzi, hogy a pálma-, a szója- és a repceolaj is drágább lett, a napraforgóolaj viszont olcsóbb.

A szervezet gabonaárindexe 1,1 százalékkal ment feljebb januárhoz képest, elsősorban a búzaárak növekedése miatt. Ennek hátterében az Európára és az Egyesült Államokra lecsapó, a vártnál hidegebb téli időjárással járó fagyok állnak, illetve az orosz-ukrán háború miatt a Fekete-tenger térségében tapasztalt logisztikai zavarok. A durumbúza, a takarmánygabona és a rizs ára is emelkedést mutatott.

A FAO Húsárindexe 0,8 százalékkal nőtt januárhoz képest. Ennek legfőbb oka, hogy a bárányhús ára történelmi magasságokba szökött, a marhahús ára pedig az erős kínai és amerikai kereslet miatt nőtt. De a sertés- és baromfihús is drágább lett januárhoz képest.

Ezen három kategória világpiaci áremelkedését nem tudta ellensúlyozni a tejtermékeknél látott 1,2 százalékos csökkenés (elsősorban a sajtárak mérséklődése miatt) és a cukor árának jelentős, 4,1 százalékos zuhanása sem (éves alapon itt nagyon szembetűnő, 25 százalék feletti a mínusz).

A 2020-as években jött el a feketeleves

A FAO Élelmiszerárindexet 1990 januárja óta publikálják havi rendszerességgel. Az első érték 64,4 pont volt, ami először csak évek múltán, 1994 januárjában lépte át a 70 pontos szintet. 100 pont fölé először 2007 szeptemberében ment fel a mutató, de ekkor már túlvolt az index az „aranykorán” (már amennyiben az alacsony árakat annak tekintjük). 1999-től 4 éven keresztül 60 pont alatt tartózkodott az indikátor. A historikusan legalacsonyabb értéket 50,8 ponttal 2022 májusában vette fel.

A 2008-as globális pénzügyi válság majd a 2010-es évek eleji euróválság idején többször is 130 pont fölé ugrott a mutató, de az igazi feketelevest a 2020-as évek hozták el. A FAO élelmiszerárindexe jól tükrözi a gazdasági korszakváltást: a magasabb inflációs környezet kialakulását és ezzel párhuzamosan az alacsony (akár negatív) kamatok időszakának végét.

A koronavírus-járvány okozta az első jelentős sokkot, amit az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kirobbanása emelt egy korábban még nem látott szintre. Az Oroszország katonai offenzíváját követő hónapban, márciusban történelmi csúcsot ért el a FAO indexe, ami 160,2 pontra ugrott. Innen egy nagyon enyhe korrekció indult el, de jól jelzi az új idők szelét, hogy a 110 pontos szintet a mögöttünk hagyott 4 évben egyszer sem érte el a globális élelmiszerárak mozgását mérő indikátor.

Így hat a FAO indexe Magyarországra

A FAO indexe természetesen a hazai élelmiszerek árszínvonalára is hatással van, az importált árukon keresztül. Ezt az összefüggést persze sok tényező gyengítheti, vagy akár erősítheti. Az elmúlt bő egy évben (az iráni háború miatti turbulenciákat nem számítva) stabilan erősödő forint például mérsékelte a begyűrűző hatást azáltal, hogy olcsóbb lett az importtermékek behozatala.

Emellett természetesen ki kell emelnünk a hatósági beavatkozásokat is. A kormány 2022 februárjától, néhány nappal a háború kitörése előtt hatósági árakat vezetett be egyes alapvető élelmiszerekre. Tavaly márciusban pedig érkezett az árrésstop 30 élelmiszerkategóriában, amit később bizonyos háztartási cikkekre és újabb élelmiszertermékekre is kiterjesztettek. Az intézkedés május végéig biztosan érvényben marad.

Annak ellenére történt a meghosszabbítás, hogy az Országos Kereskedelmi Szövetség a kedden publikált, közel 10 éve nem látott alacsony szintre süllyedő magyar infláció kapcsán ismét kritizálta az árrésstopot. Azzal érveltek, hogy az élelmiszerinfláció már sorozatban a hetedik hónapban tartózkodott az 5 százalékos szint alatt (éves alapon 0,2 százalékos drágulást mért a KSH februárban, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig jelentősen, 3,2 -kal csökkent is az árszínvonal – a szerk.), amit pedig a kormány tavaly márciusban az intézkedés kivezetésének feltételéül szabott.

A hazai élelmiszerinfláció az elmúlt hónapokban valóban kedvező pályán haladt, amihez hozzájárult a világpiaci árszínvonal mérséklődése is. A tavaly júniusban mért, éves alapon 6,2 százalékos áremelkedési ütem óta csökken a mutató idehaza.

A globális élelmiszerárak mozgása elcsúszva, 6-9 hónapos időtávon jelenik meg markánsan a hazai élelmiszerárak alakulásában.

A FAO Élelmiszerárindexe 2022 márciusában érte el történelmi csúcsát, 160,2 ponton. Ekkor a magyar infláció 8,5 százalékon, az élelmiszerinfláció pedig 13 százalékon állt. Innen indult el egy drasztikus áremelkedés Magyarországon, az élelmiszerek 2022 augusztusában már átlagosan több mint 30 százalékkal kerültek többe az egy évvel korábbinál. A tetőzés pedig ugyanezen év decemberében történt meg, 44,8 százalékkal. A teljes infláció 2023 januárjában érte el a csúcsát, 25,7 százaléknál.

A globális élelmiszerárak 2022 májusában indultak el lefelé, ami Magyarországon először 2023 januárjában járult hozzá az élelmiszerek áremelkedési ütemének lassú, keserves csökkenéséhez.

Ami aggodalomra, de legalábbis körültekintésre adhat okot, hogy a FAO februári felmérése azt jelzi, hogy a globális élelmiszerárak már az iráni háború kirobbanása előtt emelkedést mutattak. Azt is hozzá kell tenni, hogy a piacon inkább többéves (3-5 éves) élelmiszerár-ciklusokról szoktak beszélni az elemzők (amit alapvetően a kereslet-kínálat alakulása határoz meg). Ezért a FAO Élelmiszerárindex esetében különösen érvényes az a mondás, hogy egy adat nem adat.

Mindenesetre, paradox módon, hiába ért el közel tízéves mélypontot a hazai fogyasztóiár-index februárban, a közel-keleti fejlemények hatására ismét egy inflációs időzített bombára kerültünk. Különösen érdekes lesz ennek fényében megnézni, hogyan reagál a Magyar Nemzeti Bank ezekre a kockázatokra a márciusi inflációs jelentésében, és hogy lehet-e tere ismét 25 bázisponttal kamatot csökkenteni. Ezzel kapcsolatban egyelőre megoszlanak az elemzői vélemények, de március 24-én minden kiderül.